A huszonöt-harminc közötti nők és a pszichológus szerint jó is meg nem is, ha harmincas nők ötvenes pasikkal járnak. Kárpótol-e 15-20 év biztonság a rákövetkezendő magányért?

Olyan 25 és 30 közötti nőkkel beszélgettünk, akik ötven körüli férfiakkal élnek együtt elsősorban szerelemből, nem az anyagi haszon reményében. Tőlük, és a megszólaló pszichológustól is azt akartuk megtudni, miért működnek a nem egyszer húsz évnél is nagyobb korkülönbségen alapuló kapcsolatok. Íme.

"Van egy olyan személyiségtípus, mely kimondottan fogékony az idősebb férfiakra: általában színes egyéniség, érzékeny, hajlamos a drámai viselkedésre, hajlamos csábítással elérni, hogy a figyelem középpontjába kerüljön és hogy védelmezzék, de nem adja oda magát mindenkinek" - állítja Berky Tamás klinikai szakpszichológus, a Pszichológia Online szerkesztője.

Tapasztalt, biztonságos és monogám: az előnyök

Határozottság, életismeret, biztonság, tapasztalat - ezen elvont fogalmak mentén imponálnak az ötvenes pasik a 25-35 közötti nőknek.

"Sokkal nagyobb valószínűéggel vannak meg egy jóval idősebb pasiban azok a dolgok, amik miatt egy nő felnéz egy férfira, mint egy fiatalban" - állítja Ágnes (30), aki lassan két éve él együtt 53 éves barátjával. "Ilyenek az intelligencia, az élet minden területén szerzett tapasztalat, az egzisztencia, az anyagi és érzelmi biztonság. A gyerekei, ha vannak, már felnőttek, tehát nincs az, hogy meg kell küzdeni a 'kicsi' kegyeiért. Feltehetően szexuális téren is tapasztaltabb és megfontoltabb, mint a fiatalok."

Ami a szexualitást illeti, az ötvenet betöltött férfiak általában nyugodtabbak, sokkal monogámabbak, mint a 20-30 évvel fiatalabbak, támasztja alá a mondottakat a pszichológus.

Nem játszik emberi életekkel

Az idősebb férfi oldaláról nem kizárólag a kapuzárási pánik a motiváló erő, bár kétségtelenül az elsők között szerepel. "Egy fiatal nő szép. Ez a szépség a biológiai értékének megnyilvánulási formája, a férfi számára azt jelenti, hogy az utódnemzés szempontjából megfelelőbb, mint egy idősebb nő. A külső jegyek - mint fogak, bőr, rugalmasság - még tudattalanul is befolyásolják, ezek ugyanis mind azt üzenik, hogy termékeny és jó anya lenne" - állítja a pszichológus, hangsúlyozva, hogy a nők nem annyira érzékenyek a szépségre, nekik inkább az a fontos, hogy a férfi már bizonyított, már elért valamilyen státuszt, esetleg hatalma is van, azaz evolúciós szempontból nézve túlélőképes és megfelelő biztonságot nyújthat. Ez az érzet az utód nevelése szempontjából fontos.

Az evolúciós magyarázaton túl egészen prózai okai is vannak annak, miért működhet jól egy húszévnyi korkülönbségen alapuló kapcsolat: "Az a jó benne, hogy eddigre a férfi már kitapasztalta a határait, nem kapkod és kísérletezget, így nem játszik emberi életekkel. Már megtanulta értékelni, ha olyat kap, amire szüksége van." - véli a szakember.

Korai halál, túl nyugodt jelen és a gyerek: a hátrányok

Ugyanakkor majdnem ugyanannyi hátrányt érdemes számba venni, mint előnyt: "Ha hosszú távú kapcsolatban gondolkodunk, számolni kell azzal a ténnyel, hogy a férfi hamarabb fog meghalni, és egy hatvan éves nő nagy valószínűséggel már nem fog újabb társat találni. Ha merev a kor- és tapasztalatkülönbségből adódó mentor-védelmezett viszonyrendszer, az gátolhatja a nő személyiségének fejlődését, vagy ha egyszer csak mégis önálló, egyenrangú félként kezd viselkedni, azt a férfi árulásnak is megélheti, hiszen eredetileg más szereposztásra "szerződtek"" - véli a pszichológus.

De nem kell annyira előre rohanni az időben, problémák már a jelenben is jelentkezhetnek szép számban: "A korosztályi különbségből kifolyólag lehet, hogy bizonyos dolgokban már most nem szívesen vesz részt, amelyek nekünk viszont fontosak. Például szívesen mennénk vízitúrára vagy túrázni sátorral a hegyek közé, ő viszont hozzászokott a kényelmesebb és exkluzívabb nyaralásokhoz, és nem szívesen alszik sátorban" - mondja Ágnes. Problémát jelenthet a közös gyerek is, miután az ennyi idős férfiaknak jobbára már tízen-huszonéves gyerekeik vannak, az apaság érzését tehát már ismerik. Ugyanakkor sokan akarnak még gyereket.

Gyerek és betegség

"Egyre gyakrabban szóba kerül egy közös gyerek, és ilyenkor gondolok a húsz év korkülönbségre, hiszen félő, hogy pár év múlva már nem lesz ennyire aktív és ha kiszámolom, amikor én ötven éves leszek, akkor ő már hetven. Ezért úgy gondolom, hogy bár intellektuálisan, érettségben és határozottságban mindent megkapok tőle, a magas korkülönbség miatt mégsem neki fogok gyereket szülni" - jelenti ki Krisztina (30), aki négy év töprengés után tavaly határozott úgy, hogy nem tiltakozik tovább az ellen, hogy barátja 54 éves.

"Jönnek a betegségek, ápolni kell, és a gyereknek eléggé öreg apja lesz, nem beszélve arról, hogy lehet, hetven évesen már nem lesz olyan aktív" - mérlegel Csilla (28) is, aki három együtt töltött év után idén kel egybe ötvenéves barátjával.

"Azt hiszik rá, hogy az apád"

"Néha ciki, ha a pasidra azt hiszik, hogy az apád. Ráadásul ez őt is frusztrálja. Ha a pasi módosabb, természetesen a kívülállók egy része rögtön az hiszi rólad, hogy a pénzre utazol" - véli Ágnes. "Ha jó napja van, negyven-negyvenegynek néz ki. Amikor megismerkedtünk, nem is gondoltam, hogy már ötven" - mondja Csilla. "De már korán, a második beszélgetésünkben kiderült és akkor szenvedtem is tőle, aztán tudomásul vettem, hogy ez van." Mint mondja, családja egyik ágán könnyen át tudta verekedni a házasság tervét, a másik ág viszont a mai napig ellenzi a dolgot.

"Megkérte a kezem és igent mondtam, mondtam a barátnőmnek, hogy 15 év múlva meg fogom bánni, most 15-20 évre számíthatok, amíg jó'" - mondja.

És miért nem a harmincöt évesek vagy a negyvenesek?
"Ha egy 35 éves pasinak nincs barátnője vagy felesége, akkor az zakkant lehet, a negyvenesek pedig azért kerülendőek, mert elváltak és újra szabadok, és elkapja őket a szabadság iránti vágy" - vélekedik a kérdésről egyik válaszadónk, Csilla.