Közös panaszt nyújt be a magyar állam ellen egy roma származású magyar nő sterilizációja ügyében két etnikai kisebbségi jogvédő szervezet az ENSZ illetékes bizottságához. Álláspontjuk szerint a fehérgyarmati kórházban anélkül szüntették meg az asszony fogamzóképességét, hogy előtte megfelelően tájékoztatták volna a következményekről.
A beadvány szerint Magyarország megszegte a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt, mondta az egyik panaszbenyújtó, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) jogi tanácsadója, Alan Anstead. A fehérgyarmati kórházban 2001. január 2-án történt eset kapcsán három jogsértésre hivatkoznak: a roma nő nem kapott a sterilizációs műtét előtt tájékoztatást a különböző fogamzásgátló módszerekről és a családtervezés egyéb formáiról, nem tudatták vele, hogy a sterilizáción kívül milyen lehetőségei vannak, és korlátozták a nemzőképességét.

Az eset körülményei

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) ügyvédjének elmondása szerint az asszony - akinek nevét nem hozzák nyilvánosságra - 2001. elején mentővel, kilenc hónapos terhesként érkezett a fehérgyarmati kórházba. A roma asszonynak elfolyt a magzatvize és erős vérzése is volt. Az orvosok megállapították, hogy a magzat meghalt, így el kellett távolítani, és az erős vérzés miatt életmentő műtétre volt szükség, idézte fel a történteket Bodrogi Bea, a panaszos jogi képviselője.

A roma asszony aláírta a műtétre, az altatásra és a művi meddővé tételre vonatkozó beleegyező nyilatkozatot, így a beavatkozást el is végezték, jegyezte meg. "Azért lett ügy belőle, mert a panaszos állítása szerint nem tudta, milyen műtétet fognak rajta végrehajtani; igazából a szónak a tartalmával nem volt tisztában, nem tudta, mit jelent a sterilizáció" - idézte az MTI Bodrogi Beát.

Közlése szerint személyhez fűződő jogok megsértése miatt polgári peres eljárást indítottak a kórház ellen, és vagyoni kártérítést kértek. Többek közt azzal érveltek, hogy a nő nem volt tisztában a műtét következményével, illetve hogy a mentő megérkezésétől számítva mindössze 17 perc telt el a két beavatkozás elvégzéséig. "Ez idő alatt kellett felkészíteni az asszonyt a műtétre, ez idő alatt tájékoztatták őt, hogy a magzata meghalt, ez idő alatt kellett felvilágosítaniuk a műtét kockázatairól, a fogamzásgátlás egyéb más módozatairól" - fogalmazott az ügyvédnő. Hozzátette, ha az asszony megértette volna, miről van szó, nem írta volna alá a beleegyező nyilatkozatot.

Másodfokon is vesztettek

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság jogerős ítéletében megállapította ugyan, hogy a kórházi orvosok nem tájékoztatták teljes körűen az asszonyt a műtéttel kapcsolatban, a pert azonban elvesztették, mert a bíróság szerint nem tudták bizonyítani, hogy a beavatkozással maradandó fogyatékossága keletkezett a panaszosnak.

Az ügyvédnő az MTI-nek elmondta, a bíróság a nemzetközi jogtudománnyal és az orvosi gyakorlattal ellentétben állította, hogy a műtét visszafordítható. Az orvosok tanúvallomása szerint van esély arra, hogy visszafordító műtét után ismét fogamzóképes legyen az asszony, tette hozzá. A sértettnek már négy terhessége volt és ez lett volna a második gyermeke.

Dönt az ENSZ

Branko Plese, az ERRC jogi igazgatója elmondta, bíznak benne, hogy az ENSZ egy-másfél év múlva dönteni tud az ügyben. Reményét fejezte ki, hogy a bizottság elismeri a konvenció megsértését és kötelezi a magyar államot: nyújtson kompenzációt a panaszosnak, változtasson a vonatkozó jogszabályokon és a vitatható egészségügyi gyakorlaton. Hozzátette, a kártérítés összegében a panaszosnak és az államnak kell egyezségre jutnia.