Tanya a gyerekek tévézését nem az ördögtől valónak tartja, szerinte olyan korban élünk, ahol a tévé természetes módon része az életünknek. A televízió egyszerűen csak ott van mindenhol, a szülők pedig használják – hol a gyerekeik szórakoztatására, hol közös családi időtöltésként, néha pedig - ha őszinték akarunk lenni - „villanypásztorként”, hogy el tudják végezni a feladataikat. Egyensúly kérdése az egész, mert az persze nem jó, ha a gyerek nagyrészt a tévé előtt ül három éves kora előtt, éppen abban az időszakban, amikor hatalmas mértékű a nyelvi és a kognitív fejlődése. Ilyenkor sokrétű, fejlesztő ingerekre van szükségük, és a tévézés ennek csak egy aspektusa, de a könyvek, a fáramászás, a maszatolás, a kézműveskedés, az ujjacskák számolása, az éneklés és még sok más egyéb megtapasztalása is kell az egyensúlyhoz.
Tanya nemrégiben írt egy új könyvet, a címe Your Child Your Way [A te gyereked, a te módszered], amely lerombolja azt az ideát, hogy van egyedül üdvözítő gyereknevelési módszer. Na ugye. Ezt már mi is jól megmondtuk a Porontyon a kommentekben.
Nagyon sok szülő van, aki rengeteget problémázik gyereknevelési kérdéseken. Tanya praxisában a szülők nagy része teljesen elveszettnek érzi magát, mert a rengeteg tanács közül nem tudnak választani. A brit pszichológusnő szerint a gyereknevelésben azt a „szabályt” kell betartani, hogy ne görcsöljünk rá a témára, és ne érezzük, hogy meg kell felelnünk bizonyos előírásoknak, hogy hogyan neveljük a gyermekeinket. Rengeteg ilyen okossággal találkozhatunk, manapság a gyereknevelés mint műfaj igen népszerű lett, túl sok tanács és információ zúdul a szülőkre. Fontosnak tartja, hogy a szülők megtalálják saját módszerüket a gyerekeikkel, ahol segíthetnek a tanácsok, de bízniuk kell a saját ösztöneikben.
És hát igen, akkor vége a Vásott kölykök sorozatának is – nem elég, hogy nem izgulhatunk tovább Harry Potter sorsa miatt, brithon újabb hölgye teszi be a reteszt valami szeretett dolgunknak. És hogy miért? Tanya szerint túlzásokba estünk, a gyereknevelés népszerű és jól eladható termék lett, úgyhogy ezért klinikai szakpszichológusként már nem készít ilyen témájú tévéműsorokat. Az eddigiekre viszont büszke, jól megcsinált, kellő háttérmunkával támogatott műsorokról volt szó, amelyek sokat segítettek a családoknak,– de a téma kifújt, a gyereknevelési műsorok műfaja olyan irányba ment el, aminek már nem akar a részese lenni.
De a BBC-nek nem kell nélkülöznie Ms. Byront, aki új fába vágta fejszéjét: egy olyan új műsoron dolgozik, melynek témája a szexuális nevelés, a halál, az önzés és az ember spirituális igénye.
4tissimo
