Amit Isten egybekötött, azt ember szét nem választhatja, mondja a pap a templomban, s mi körbehordozván tekintetünket a násznépen, ha a párás tekintetek között meglátunk valakit, aki röhögőgörcsöt kap, vagy legalábbis a fejét csóválja, alappal következtethetünk, hogy az illető egy bontóperekre szakosodott bíró vagy ügyvéd, aki nap mint nap tapasztalja az ellenkezőjét. Köztudomású, hogy a házasságok igen nagy számban végződnek válással, s bár arányokról nem tudok, ez alól azok sem képeznek kivételt, amelyeken az egyház áldása van. (Isten és egyház viszonya egyébként megérdemelne egy külön elemzést, de lássuk be, ez a jelen dolgozat kereteit bőven meghaladja.) Egyes rosszmájú jogászok egyenesen tudni vélik, hogy a házasság tartóssága fordítottan arányos a templom befogadóképességével és a menyasszonyi hintóba befogott lovak számával, mivel azonban ezt még nem vizsgálta a KSH, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk.
Kinél hosszabb, kinél rövidebb idő vezet el oda, hogy a kapcsolat úgy megromlik, hogy a kötelék fenntartását sem kívánja. A családjogi gyorstalpaló első részében felvázoltam a felnőtt kapcsolatok jogi természetét. Most lássuk, mit kínál a jog annak, aki ezekből ki szeretne lépni.
A házasság felbontásához a magyar jogban annak teljes és helyrehozhatatlan megromlását kell igazolni. Kétféleképpen válhatunk: bontó okra alapítottan, vagy egyező akaratnyilvánítással. Utóbbit széles körben elterjedt kifejezéssel „közös megegyezésnek” hívják. Ehhez az kell, hogy a felek kinyilvánítsák a házasság felbontására irányuló, végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratukat, továbbá, hogy megegyezzenek a következő kérdésekben: a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a házastársi közös vagyon megosztása. Erre sincs szükség, ha a felek közt legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.
Keservesebb a helyzet, ha a megromláshoz vezető okok feltárása és bizonyítása mellett kell dönteni, akár mert eleve nincs egyező akarat a bontásra, akár mert a járulékos kérdések bármelyikében nincs egyezség. Az utóbbi ugyanis a házasság felbontása elé egy sajátos mesterséges akadályt gördít. A felek gyakran csak egyetlen dologban értenek egyet: abban, hogy el akarnak válni, minden más kérdésben vita van köztük. Márpedig, ha bármely említett járulékos kérdésben nem jön létre egyezség, ideértve azt is, hogy szombaton egytől kettőig vagy vasárnap kettőtől háromig tartson a kapcsolattartás, bíróság nem bonthatja fel a házasságot a felek egyező akaratnyilvánítása alapján, jöhet a dráma részleteinek kibontása és a kölcsönös sárhajigálás, a felperesi és az alperesi B-közép (=rokon tanúk) tevékeny közreműködése mellett.
De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, hogy kell megindítani egy ilyen pert. Alapesetben, ha valóban számítani lehet a járulékos kérdésekben a megegyezésre és az egyező akaratnyilvánításra, ügyvédre sincs szükség, csak egy A/4-es papírra, amelyen le kell írni a házasságkötés időpontját, a gyerek(ek) születési adatait és nevét, az utolsó közös lakóhelyet, s azt, hogy azt a lakást milyen jogcímen (pl. tulajdonos, bérlő, haszonélvező, szívességi használó, stb.) használtuk. Kell továbbá egy lista az ingóságaink (pl. lakásberendezés, gépkocsi) felsorolásáról, amelyből ne hagyjuk ki az ingóságokat esetleg terhelő adósságokat sem. Az ingóságok forgalmi értékét is meg kell jelölni. Határozottan kérni kell a házasság felbontását, és javaslatot tenni a járulékos kérdésekben való egyezségkötés tartalmára is. A keresetlevelet három példányban kell elkészíteni, az első példányon leróni az illetéket, amely jelenleg 12 000 forint. Mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonat, valamint a gyerekek születési anyakönyvi kivonatának másolatát is.
A keresetlevelet alá kell írni, s ha nem ügyvéd szerkeszti, azon az aláírást két tanúnak (lakcímük feltüntetésével) hitelesítenie kell. A bontóperre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik, vagy ahol a felek utolsó közös lakóhelye volt. Aki nem tudja, melyik bíróság ez, a www.birosag.hu oldalon „illetékességkereső” menüpont alatt tájékozódhat, s itt van információ az egyes bíróságok címéről, ügyfélfogadási rendjéről és elérhetőségéről is. A panasznapokon írásba is foglalják a keresetlevelet, mégpedig akkor is, ha a perre másik bíróság illetékes.
A keresetlevél beadása után a bíróság kitűzi a tárgyalást. Aki budapesti bíróság illetékessége alá tartozik, lehet, hogy némileg hosszabb idő múlva kap idézést, mint a vidéki kis bíróságok ügyfelei. Ha nagyon sürgős (mert pl. a feleség más férfitól terhes), soron kívüliséget lehet kérni az érintett bíróság elnökétől. Az azonnali intézkedést igénylő járulékos kérdésekben (pl. gyermekelhelyezés, gyermektartásdíj) ideiglenes intézkedés kérhető.
A bíróság a feleket személyesen köteles meghallgatni, tehát hiába van ügyvéd, a tárgyaláson meg kell jelenni. Ha a felperes az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság a pert megszünteti.
A felek békítése a bíróság számára ma már nem kötelező, csak lehetőség. Ha az első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. Három hónapon belül írásban kérhetik a felek az eljárás folytatását, enélkül a per megszűnik. Ha azonban a felek több mint három éves külön lakásban élést igazoltak, vagy nincs kiskorú gyermekük, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.
A járulékos kérdésekben kötött egyezséget – ha az a jogszabályoknak megfelelő – a bíróság jóváhagyja. Ettől annak hatálya a bírósági ítéletével lesz azonos. Ez azt is jelenti, hogy a vagyonjogi rendelkezései utóbb már csak perújítással támadhatók, az egyéb, a felek tartós jogviszonyát rendező részek megváltoztatását pedig az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.
A bejegyzett élettársi kapcsolatot közös megegyezés esetén a közjegyző, egyébként pedig a bíróság bontja fel. Hogy az utóbbi hogyan, arról a Polgári perrendtartás szemérmesen hallgat. Élek a gyanúperrel, hogy a házassági perek szabályai szerint, azaz a kereset összekapcsolható a közös vagyon megosztására és a közös lakás használatának rendezésére irányuló keresettel is. A közjegyző előtti eljárás pedig – némi leegyszerűsítéssel – olyan, mint egy egyező akaratnyilvánításra alapított bontóper. Mivel a lehetőség bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésére még igencsak új, szerencsére a felbontásuknak számottevő gyakorlatáról nem tudunk.
Az élettársi kapcsolatok (lásd: túróstészta) úgy szűnnek meg, hogy a felek szétbútoroznak. A közjegyzőnél nyilvántartott élettársi kapcsolat nyilvántartásának megszüntetését bármelyik fél kérheti, s ez esetben a közjegyző a törlésről végzést hoz. Ez persze nem az élettársi kapcsolat, csupán az előző részben ismertetett vélelmek megszűnését eredményezi. Ettől még a felek továbbra is boldog (vagy boldogtalan) vadházasságban élhetnek, amíg meg nem halnak.
Olvasnivaló:
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2008. évi XLV. törvény egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról
1952. évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról
Brumibaby
