horoszkóp
shutterstock 369387503

Régebben nem volt gond becsajozni, de képtelen voltam mímelni

2016.03.12. 12:38

A Dóra által leírt eset tipikus példája annak amikor valaki már a legelején elrontja az egész kapcsolatot” – írja nekünk Gergely egy korábbi posztra reagálva. Dóra levelének azt a címet adtuk, hogy „Nem szabad ennyit változni egy férfiért”, ugyanis ő arról írt, hogy mennyi energiát fektetett a kapcsolatba, abba, hogy megfeleljen a barátjának, aki aztán egyáltalán nem értékelte az egészet. Gergely szerint az egész hozzáállás rossz, de nézzük, hogy akkor ő hogyan csinálja. Ha hozzászólna, ha önnek is van saját tapasztalata, kérjük, ne tartsa magában, hanem írja meg gondolatait vagy saját történetét a Randiblog e-mailcímére!

Senkiért (se nőért, se férfiért) NEM szabad megváltozni. Mindenkinek van egy jelleme, stílusa, világképe. Ez írja le az adott embert. Ha elkezd más miatt megváltozni, akkor abból feszültség lesz, mert nem lesz hiteles. Egyszerűen látszik rajta, hogy a ruhában nem érzi jól magát, a gondolatai nem a sajátjai, az egész életvezetése hiteltelen lesz. Törvényszerűen menekülni akar majd és keresi a kiskapukat, ami persze széteséshez vezet.

Nem változni kell a másik miatt, hanem elfogadni a másikat azért, amilyen. Ha azt a ronda cipőt szereti, hát legyen. Lehet mondani, hogy nem tetszik, de ha neki igen, akkor vegye meg! Érezze jól magát és ennyi. Kit érdekel, milyen cipőben jár? Persze ha nagyon durván lelakott, akkor el kell gondolkodni, hogy csak a cipőízlés az, ami nagyon eltér bennünk? Biztos?

Régen, fiatal koromban (40 vagyok) azt hittem, a nőknek meg kell feleljek, mert nem vagyok megfelelő, ahogy vagyok. Ezért régebben ugyan nem volt gond becsajozni, de mivel mindenkinek megfelelni akartam, képtelen voltam hosszútávon mímelni a dolgaimat. Nagyjából 30 felett már nem akartam megfelelni, így vagyok, ha így kellek, hát így szeressenek. Na azóta élek egyedül... :D

De akkor sem fogok megváltozni, mert én a sportcipőt, farmert, inget szeretem, a japán kocsikat, a cukros bundáskenyeret, a mezítláb flangálást a szobában, a kutyámat megölelem és a halaimat nézem, ahogy úszkálnak, el fogok menni ejtőernyőzni, nem fogok konditerembe járva fehérjeport majszolni, nem fogok reformkaját enni, nem fogom szeretni a horrort és a véres jeleneteket, meghatódok egy mesefilmen is. Ezt pedig nem tudom megtenni öltönyben, urizálva, négy karikás autóban, „komolyan” előadva a dolgokat…mert az nem én vagyok. Igen, volt, aki ezért elhagyott… hála a magasságosnak!

Onnan tudod hogy valaki szeret, TÉGED szeret, ha elfogad olyannak amilyen vagy. Kritizál, őszintén elmondja a véleményét, de támogat abban ami TE vagy. Ha nem tetszik a cipőd, akkor megmondom, hogy szerintem ronda, de vedd meg, mert a mosolyod többet ér, mint a cipődön összeveszni.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.