Lealacsonyítjátok magatokat egy trófea szintjére

„Gondoltam, írok nektek és bedobok egy olyan témát, amiről még sem a Randiblogon, sem máshol nem olvastam, és úgy gondolom érdemes volna beszélni róla” – a Bacsó álnév termett az alábbi levél beküldőjének, aki saját, rosszul sikerült randijairól mesél alább, illetve feltesz egy kérdést. Ezek a randik ugyanis jórészt azért sikerültek rosszul, mert a nő egy olyan taktikát alkalmazott, amire Bacsónak a legkedvesebb szava az, hogy elkedvetlenítő. Ön is tapasztalja ezt, amiről Bacsó ír? Ön mit tudna válaszolni Bacsó kérdéseire? Kérjük, írjon meg mindent a Randiblog e-mailcímére!

(Ja igen, és még egy megjegyzés: a kihúzott mondatokat nem mi húztuk ki, ezeket így, kihúzva küldte el nekünk Bacsó.)

„Közel járok a harminchoz, és az évek során jó pár randin voltam már, de különösen az utóbbi időben lettem figyelmes egy számomra furcsa és zavaró, a csajok által a randin bevetett taktikára. Arról van szó, hogy a találkozó egy véletlenszerű pontján előhozakodnak egy általam nem ismert férfival. Aki talán létező személy, talán nem. Írok egy példát, ami lehet nem a legjobb, de azt hiszem érthető lesz mire célzok. Éppen arról beszélgetünk, hogy menjünk el egy bizonyos helyre, ami mindkettőnket érdekel. Erre a következő mondat már arról szól, hogy XY-nal is fognak egy hasonló helyre menni, vagy már voltak is ott és milyen nagyszerűen érezték magukat.

Miért van erre szükség, hölgyeim? Elő akarjátok csalogatni a versenyszellemet a partneretekből? Érezni akarjátok, hogy küzdenek értetek? Amikor ez megtörténik (és 10 esetből 9 esetben megtörténik), én nem tudok másra gondolni, csak hogy ti lealacsonyítjátok magatokat egy trófea szintjére. Ez azonban számomra borzasztóan lehangoló. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg férfi csak trófeát szeretne gyűjteni és belemegy a „teperős” játékba. Ezzel persze titeket csapnak be… De higgyétek el, sokan vagyunk ezzel másképpen.

Én személy szerint kapcsolatot keresek, de az ilyen „bezzeg a Hufnágel Pista”-elemekkel dúsított randevú nagyon el tudja kedvteleníteni azokat a férfiakat, akik nem kalandot keresnek (engem legalábbis rettentően). Másrészről a ti önbecsülésetekről is elmond elég sok mindent. Arról nem is beszélve, hogy a normális pasikban olyan érzéseket tápláltok, hogy ők csak egy B tervként szerepelnek az elképzeléseitekben, ha esetleg a Pista gyerek nem jönne össze...

Nem azzal van a baj, hogy párhuzamosan más férfiakkal is ismerkedtek. Persze csak addig, amíg komolyabbra nem fordul a dolog! Érthető, hogy a saját értékrendetek szerinti legjobb férfit szeretnétek magatok mellett tudni. De higgyétek el, erről az aktuális randipartneretek nem akar tudni! Baromira nem érdekli. Ha úgy tűnik, érdekli a „versenytárs”, akkor az két dolgot jelent. Udvariasságból végighallgat, a másik pedig elkezdi monitorozni, hogy milyen is a zsáneretek és aszerint játssza meg magát, amit persze ti egyből el is hisztek. És később lehet pityeregni, hogy megint kihasználtak benneteket... A B terv meg talán már a 10-ből 1 hölgyemény A terve lett.

Mint írtam, ez 10-ből 9 hölgynél előfordul. Nem feltétlenül az első randin, de a másodikon már mindenképpen. Tehát vannak még kivételek, akiknek hatalmas köszönet jár... Kíváncsi lennék a többi férfitársam véleményére, illetve a hölgyek szemszögére, hogy erre szerintük miért is van szükség.

Jó tanácsként még annyit írnék a végére, hogy ne taktikázzatok! Legyetek őszinték és nyíltan fogalmazzátok meg az elvárásaitokat. Ezzel kevésbé bántjátok meg a másikat és még egymás idejét sem raboljátok.”