Ennek a posztnak az elkészültekor már több mint háromezren osztották meg a Facebookon Láng Attila D. bejegyzését, amiben a tolókocsis regényíró társat, házastársat keres magának. A 45 éves férfi írása nem azért érdekes, mert mozgáskorlátozottként szeretne szerelmi életet élni - hiszen ez teljesen normális és természetes igény -, hanem mert kíméletlenül őszintén és nyíltan beszél magáról, az életéről, hibáiról és vágyairól. 

Kicsi korom óta nem tudok járni, tizennégy éves koromban autóbalesetem volt, azóta felülni sem. Könyökölni tudok, így is sok mindent megcsinálok. Erős nem vagyok, öt kilót tudok fölemelni. Az izmaim helyett az akaratom erős. Makacs ember vagyok, de nem értelmetlenül, meg lehet győzni a tévedésemről, akkor elismerem a másik igazát és onnantól azt vallom én is

- írja Láng Attila D. a blogján. Az ifjúsági irodalommal foglalkozó író elmondása szerint korábban csaknem nyolc évig élt boldog házasságban, ám 2010-ben megözvegyült. Elhunyt feleségét, Kriszt hat évig gyászolta, aztán beleszeretett valakibe, megkérte a kezét is, ám ez a kapcsolat nem volt hosszú életű. Az viszont világossá vált a számára, hogy nem akar társ nélkül élni. Fontos momentum, hogy Láng Attila D. nem lakik egyedül: a szegedi, négy szobás házat elhunyt szerelme édesanyjával osztja meg, akit úgy szeret, mintha a saját anyja lenne. 

Idős, beteg, tolókocsis. Nem hagyom el. Hamar az anyukáddá válik neked is. Csak akkor válaszolj a hirdetésre, ha belefér, hogy te költözz hozzám. De téged se hagylak el, ha egyszer kialakul, hogy összetartozunk.  

A férfi azt sem titkolja, hogy gyereket akar. Vér szerinti sajnos nem lehet neki, úgyhogy úgy tervezi, hogy örökbe fogad majd valakit a leendő szerelmével, de ha úgy alakul, hogy a lánynak/asszonynak már van saját gyereke, az sem kizáró ok. 

Ha neked már van, és összeillünk, együtt tudunk élni, akkor adott már a gyerek kora, neme, neve, jelleme, egyénisége, minden. Arról dönthetek, hogy te megfelelsz-e nekem, de ha igen, a gyerekről külön nem dönthetek, őt is el kell fogadnom – téged csak vele együtt fogadhatlak el. Ha nincsen, és örökbe fogadunk valakit, akkor van némi mód válogatni.  

Az író mindemellett őszintén kitér a hibáira is. Többek között a lustaságát emeli ki, illetve azt, hogy szereti halogatni az elintéznivalókat. Állítása szerint gyakran dekoncentrált, sokat beszél, sokat káromkodik, és olyan dolgokért tud rajongani, amit mások nem biztos, hogy megértenek. Határozott elképzelése van arról is, milyen társat nem szeretne, és hogy milyen életet szeretne a leendő párjával.

Ha egyedül neveled a gyereket egy albérleti szobában, ahonnan hamarosan kitesznek, és bennem látod a kiutat, oké. De itt albérlő nem lehetsz, ami nemcsak azt jelenti, hogy nem laksz ingyen, hanem hogy nem kellenek a házba idegen emberek, akik mellettünk élnek. Család leszünk és én leszek a gyereked nevelőapja. Ha ez nem jó, bele se kezdjünk.

 (A teljes házassági hirdetést ide kattintva elolvashatja.) 

Az írást megjelenése óta töretlenül osztják az internetezők, akik csodálattal és tisztelettel viszonyulnak Láng Attila D. őszinteségéhez:
  • Egy korrekt ember. Kíváncsi vagyok a folytatásra is.
  • Megosztom a kérésed. Remélem sikerül a hozzád illő párt megtalálni. Ha sikerül párt találnod, szeretném ha megírnád az életed további folytatását is.
  • Vagány és megható; én nagyon drukkolok.
  • Az online társkeresőkön bóklászva mindig is szerettem végigolvasni a bemutatkozásokat. Még ha nem is hozzám illő írta, akkor is sokszor találkoztam nagyon egyben lévő, önreflexióra alkalmas, értékadó írásokat. Olyankor azt éreztem én is épülök az elolvasásuk által, bepillantást nyerhetek más egyedülállók életébe, és végül új szempontból láthatom a helyzetem. Valami ilyesmi okból ajánlom ezt a linket, a házassági hirdetést nőknek és férfiaknak egyaránt elolvasásra.
  • Annyira jó ez a hirdetés, hogy nem tudom nem megosztani. Nincs benne csingilingi, de ha ma egyvalamit olvasol, ez legyen az.
  • Osszátok tovább, hátha nem kell egyedül karácsonyoznia.
  • Lenyűgöző az őszintesége, hozzáállása és alapban jó arra a bemutatkozása, írása, hogy mindenki elgondolkodjon, hogyan is látja párkapcsolatát, saját életét. 

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!