Szia Adrienn, Florencia vagyok, 28 éves, se nem tehetős, se nem mérnök...

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Az alábbi levél fenti bevezetőjét csak azok értik, akik emlékeznek Adrienn álnevű olvasónk nemrégiben közölt írására, aminek az volt a címe, hogy 26 éves, jól szituált, szép, tehetős mérnök leányzó vagyok. Kiugróan sok válasz érkezett erre a posztra, ami annyiban nem is meglepő, hogy Adrienn véleményeket, tanácsokat kért a levelében, ami arról szólt, hogy hol lehet ismerkedni, ha az internet és a nyilvános, illetve szórakozóhelyek kizárva.

Nos, alább Florencia álnevű olvasónk véleménye és tanácsai olvashatók, illetve persze az ő saját tapasztalatai is a társkeresésről. A múlt héten két férfiolvasónk válaszát közöltük, most akkor folytassuk a témát egy nő tapasztalataival, lássuk, Florencia hogyan látja ezt a kérdést! Természetesen nagyon örülnénk, ha ön is beszállna a beszélgetésbe, ha van kedve megosztani a tapasztalatait, kérjük, írjon e-mailt a Randiblog alább, szokásos és jó öreg címére!

Klikk ide a címünkért!
rand1@ma1l.velvet.hu

Florencia vagyok, 28 éves, se nem tehetős, se nem mérnök. Viszont lány vagyok, és amikor a tiédhez hasonló leveleket olvasgatom a Velveten, mindig elgondolkozom azon, hogy „jól szituált, szép, tehetős” huszonévesként miért nem az életet élvezi a levélíró, miért, miért, miért akar mindenáron párkapcsolatot? Ha valami láthatóan nem akar beindulni az életemben, szeretem félretenni, és helyette más dolgokkal foglalkozni, hogy ne egy helyben toporogjak és várjam a csodát.

Nem tudom, hol ismerkedsz a leveledben felsorolt helyszíneken kívül, de érdekes, hogy egyetlen fiú sem tudott megfogni téged közel 1 év alatt. Ha legközelebb randizol, én a helyedben megkérdezném az aktuális randipartnert, hogy milyennek lát, mit gondol rólad, miben tudnál fejlődni vagy mit kellene jobban kifejezésre juttatnod, mert hidd el, az a visszajelzés milliószor hasznosabb lesz neked, mint az én levelem vagy bárkié, aki esetleg itt még válaszol neked.

A Tinderrel kapcsolatban csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nem kell véresen komolyan venni az ismerkedést (és ez nem egyenlő azzal, hogy dobd le a bugyidat az első szembejövő idegennek, remélem, egyértelmű). Tiszteletben tartom, hogy ellenérzéseid vannak ezzel kapcsolatban, de megsúgom, hogy a Tinder nem kizárólag pár- vagy szexpartner keresésre használható: töltsd le az appot a telefonodra, tágítsd a látókörödet, ismerkedj fiúkkal/férfiakkal, és a nagyon sokadik randi után már pontosan tudni fogod, hogy mit NEM akarsz. Ha ez megvan, töröld le a Tindert és próbálkozz ismét a nagyvilágban.

Kicsit megszólítva éreztem magam annál a résznél, ahol azt írod, hogy „...és nem tölt le olyan ember, aki komolyan gondolja a jövőjét” – én a jövőmet továbbra is abszolút komolyan gondoltam, amikor ötödszörre is tinderezni kezdtem, mégis azzal a fiúval élek együtt már egy ideje, akit ott ismertem meg. Máshol, más körülmények között lehet, hogy nem akadtunk volna össze, és semmit nem bánnék annyira egész életemben, mint azt, hogy őt nem ismerhettem meg. Ha nem próbáltad még, próbáld ki, veszítenivalód nincs (mármint nem a fiúmat, hanem a tinderezést).

Hidd el, te nem leszel kevesebb attól, hogy jobbra-balra húzogatsz ismeretleneket, viszont rengeteg fejfájást megspórolsz magadnak, ha először belülről kezded a munkát, sok tisztogatással és önismerettel. Ne egy álomkép alapján próbálj meg magadnak párt találni, mert akkor soha az életben nem leszel boldog senkivel sem online, sem offline.

A nők valamiért szeretik elhinni magukról, hogy hibátlanok, szépek, okosak, jófejek, igazi főnyeremény mindegyik. Kicsit lejjebb kell adni az egóból, és azt a fiút, aki csak megdugni akar téged a szórakozóhelyen, megfogni valamivel, ami miatt egész éjszaka rá sem akar nézni másik lányra... Miért gondolod, miért gondoljuk úgy, hogy nekünk nőként nulla felelősségünk van egy alakuló párkapcsolatban, és simán lehetünk benne a passzív felek, akiket meg kell hódítani, és aztán persze meg is kell tartani? Sosem értettem ezt, de hátha ez a kérdés is elindít egy válaszreakciót valakiben. Neked pedig sok sikert a párkereséshez, de még inkább az önismeret gyakorlásához!

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!