horoszkóp

Öt kurva, aki megváltoztatta a világot

2011.02.06. 20:22
Nem Silvio Berlusconi az első, aki prostituáltak szolgáltatását vette igénybe, a történelem során császárok, királyok, hadvezérek is szórakoztak a szexmunkásnőkkel. Egy-egy szajha annyira jól ki tudta használni a lehetőséget, hogy akaratuk nélkül a történelem alakulásában is szerepet játszottak.

Cracked magazin összeállította azoknak a korábbi szexmunkásoknak a listáját, akik később befolyásolták a történelem alakulását. Íme az ötös listájuk:

Rahab, a szajha

rahab2

Rahab értelmes, független gondolkodású nő volt, és akkoriban, ie. 1422-ben egy férjezett nő rabszolgája volt a férjének. Rahab a függetlenségét prostituáltként őrizte meg – legalábbis ezzel magyarázzák a történészek, miért élt a testéből. Józsué könyvében a bibliai szöveg parázna asszonynak írja le Rahabot, aki rejtekhelyet biztosított a honfoglaló Józsué kémeinek Jerikó bevételekor. Rahab elrejtette a kémeket és meggyőzte a király katonáit, hogy a kémek máshol bújtak el. A szajha kedvessége miatt Józsué kémei életben maradtak és így kulcsfontosságú információkkal tértek vissza, ami Jerikó meghódításához vezetett.

Aspasia, a görög hetéra

aspasia

Aspasia időszámításunk előtt 470-ben élt Athénban, ami akkoriban legendás volt a bordélyházairól. A prostitúció nem volt törvénytelen, az athéni társadalomban elfogadott kenyérkereső mesterségnek számított, és férfiak-nők egyaránt élhettek a testükből. Aspasia kihasználta a helyzetet és hetéra lett, azaz a magasabb társadalmi osztályokhoz férkőzött. Kiaknázta a testében rejlő lehetőségeket és a szépségét, amit akart, megkapott. Hamarosan Athén első emberével, Periklésszel került kapcsolatba,  majd a filozófusokból és gondolkodókból álló csoportokhoz csatlakozott, Szókratész tanítványa lett. A hetéra később szónokká vált, előadásait sok athéni látogatta. Aspasia létezéséről Szókratésztől tudni ma, bár a filozófus szövegeinek igazságtartalmát sok történész kétségbevonja, Plutarkhosz Periklész-életrajzában megemlíti a hetérát.

Nell Gwynn, a protestáns kurva

nell

Londoni bordélyház tulajdonos lányaként látta meg a napvilágot 1650-ben Nell Gwynn, és állandó pénzügyi problémák közt nőtt fel. Fiatal lány korában narancsárusként dolgozott a színházban, ott figyelt fel rá a színház vezetője, és fedezte fel mint színésznőt. Akkoriban a narancsárulás nem csak azt jelentette amit: a lány már korán a testéből élt. Nell Gwynn színésznői karrierje azért is érdekes, mert a lány a nevén kívül semmit nem tudott leírni és persze olvasni sem tudott, mégis kiváló komika lett belőle. Szeretői közt akadt mindenféle rangú, állítólag demokratikusan választott, a "protestáns kurva" jelző pedig öndefiníció: egyszer ő maga korrigálta így a megnevezését, amikor azt kiabálták rá, hogy kurva. Gwynn később a királyra, II. Károlyra vetett szemet, és addig küzdött, amíg az ágyasa nem lett. Két gyereket is szült neki, cserébe földet, házat, évi járandóságot kapott, a király pedig még a kártyaszenvedélyében felgyűlt tartozásait is kifizette. Nell ahhoz is elég agyafúrt volt ahhoz, hogy kiharcoljon a fiának egy hercegséget és meggyőzze II. Károlyt, hogy hagyja jóvá a Royal Hospital kórház felépítését, ez az épület az előde a mai modern Royal Hospitalnak. Gwynn korán, 37 évesen meghalt, nem sokkal királyi szeretőjének halála után.

Georgina Beyer, a transzszexuális prosti

georgina

Georgina Beyer férfinak született 1957-ben, fiatal felnőttként transzszexuális sztriptíztáncosnőként dolgozott sydney-i night clubokban,  – extra pénzért pedig ennél többre is hajlandó volt. Prostituált korszakának az vetett véget, hogy egy sötét környéken négyen megerőszakolták. Georgina ekkor elhagyta Ausztráliát és Új-Zélandra költözött, hogy legyőzze az átélt traumát, és nemet változtasson. Színésznőként, majd rádiós műsorvezetőként dolgozott, később pedig a politika felé fordult. 1995-ben a világ első transznemű polgármestere lett, és meglepetésére 1999-ben bekerült az új-zélandi parlamentbe is.

Theodóra, a későbbi bizánci császárné

empress

Feljegyzésekből tudni Theodora császárné fiatalkori éveiről: ezek szerint a fiatal lányt apja halála után színésznőként dolgozó nővére vette maga mellé szobalánynak. Később Theodórát is felfedezték, és már egészen korán, 14 évesen vetkőzött a színpadon "a művészet érdekében". Hamarosan már a testéből élt, és megcsinálta a maga karrierjét: az akkor harmincéves leendő császár, Justinianus beleszeretett. A trónörökös megkérte apját, tegye meg Theodorát patríciusnőnek, hogy elvehesse feleségül. Akkor ugyanis még törvény tiltotta, hogy rangos nemesek szajhákat vegyenek el, később ezt a törvényt Justinianus töröltette. Justinianus annyira bízott feleségében, hogy társcsászárnővé tette. A császárné nagy befolyással bírt a férjére, állítólag ennek köszönhető, hogy rengeteg törvény született, ami a nőknek kedvezett.