Párkapcsolat helyett gyerekes szórakozás
Egyre több fiatal japán nő és férfi dönt úgy, hogy egy párkapcsolat csak bonyolult, fárasztó és rizikós dolog, amelyben az ember könnyen sérülhet, így egyre inkább jellemző, hogy a két nem külön utakon járva, egymástól függetlenül éli az életét. A lányok szembefordulnak a hagyományos japán nőszereppel, ami korai házasságot és férjük odaadó szolgálatát várná el tőlük. Ők ehelyett nem költöznek el szüleiktől, barátnőikkel járnak szórakozni - ami leginkább vásárolgatást jelent a drága sztártervezők neveivel fémjelzett butikokban -, divatos éttermekben vacsorázgatnak, és utazgatnak a világban. A férfiakra még jellemző, hogy otthagyják a szülői házat, mert az ő esetükben nagyobb a társadalmi elvárás az önállóságra és a karrierépítésre, de barátnőt vagy kapcsolatot már nem keresnek, sőt szexpartnerre sem pazarolják az energiájukat. Mindezek helyett inkább kollégáik vagy barátaik társaságában, karaoke-bárokban vagy játéktermekben töltik az időt, vagy egyedül ülnek a számítógép előtt, és megelégszenek a problémamentes virtuális kapcsolatokkal és cyberszex-kalandokkal.
Házicseléd helyett karrier-girl
A japán nők ma már iskolázottabbak, széleslátókörűbbek, és sokkal jobb anyagi helyzetben nőttek fel, mint anyáik. A fiatal japán lányok ezért egyre kevésbé tartják vonzónak a tradicionális feleségszerepet, amely a háztartásvezetésre, gyereknevelésre és a férj maximális kiszolgálására korlátozódik, ehelyett diplomát szereznek, karriert építenek, nagyon jól érzik magukat önálló életükbenl és meglehetősen zokon veszik, ha a férfiak azt várják tőlük, hogy házasság után mindezt feladják. A férfiak ezt nem tudják megemészteni, ráadásul meg is félemlíti őket a nők emancipálódása, ami a régi japán férfi-női szerepek fényében különösen drasztikusnak tűnhet.
A japán házasságokban hagyományosan a férfi dolgozik, többnyire túlórázik is, majd ezután sem haza megy, hanem - már csak a munkahelyi csapatszellem erősítéseképp is - kollégáival járja az éjszakát bárról bárra, írja az USA Today. A feleség dolga eközben az, hogy rendben tartsa az otthont, nevelje a gyermekeket, és férje minden igényét legjobb tudása szerint elégítse ki. Eközben azonban a közvélekedés szerint ha a gyerekkel probléma van, akkor arról csak az asszony tehet, mert rossz anya, és akkor is ő a hibás, ha férje szeretőt tart, mert ekkor nyilván ő a rossz feleség.
Nem házasodnak és nem is szexelnek
Érthető, ha a modern japán nők egyre kevésbé tartják vonzónak ezt a szerepkört, és azt sem találják túl romantikusnak, ha a férfiak még mindig azzal kérik meg a kezüket, hogy "szeretném, ha életem hátralévő részében te főznél rám". Mindezek oda vezettek, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségeiből lassan kievickélő japán társadalom most társadalmi recesszióval küzd. A fiatalok a lehető legtovább próbálják halasztgatni, vagy teljesen el is kerülni a házasságkötést, emiatt a születések száma is elmarad a szükségestől: azt átlagos japán házaspár mindössze 1,35 gyermeket "produkál", míg a születések és halálozások egyensúlyban tartásához családonként legalább két gyerek volna szükséges.
A japánok szexuális aktivitása is a mélyponton van: egy óvszergyártó cég 2001-es felmérése alapján az átlag japán évente 36 alkalommal él nemi életet, amivel Japán a megkérdezett 28 ország közül az utolsó helyen végzett. A speciálisan a futó kalandok elintézésére hivatott "love hotelek" látogatottsága is zuhan, és akik még odajárnak, azok sem szex céljából teszik, hanem mert ezeken a helyeken a legolcsóbbak a karaoke-szalonok és játéktermek.
Az aggasztó tendenciák azonban úgy tűnik, hidegen hagyják a japán fiatalokat: míg egy 1973-ban készült közvéleménykutatás szerint a japán nyugdíjasok vallották a legboldogabbnak magukat, 24 évvel később a húszas-harmincas éveikben járó nők 77,7 százaléka érzi úgy, hogy abszolút elégedett az életével. A huszonéves lányok 53 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha nincs barátja, a harmincasok közel fele pedig egyáltalán nem is tervezi, hogy férjhez megy.