A késő szombat esti időpontot választotta a Tűsarok.org elnevezésű autonóm női magazin, hogy meghívott vendégeikkel megvitassák, vajon létezik-e a női tekintet, azaz a Female gaze. A kifejezés szerintük azt rejti, hogy van-e a pornó műfajnak női fogyasztója, és hogyan nézi, vagy készíti a nő a pornófilmet.
Női buli
A Merlin színház büféje zsúfolásig van nőkkel. Szelíden borozgatnak és várják, hogy végre megbeszélhessék ezt a pornó dolgot. A tömeget elnézve Albert Györgyit vélem felfedezni, de aztán kiderül, hogy mégsem ő az, pedig a véleményére külön kíváncsi lettem volna.
"Úristen, ez az, amit levetítettek abban a buliban?" - kérdezi egy ijedt hang mögöttem a rövid fejetlenség után levetített pornófilm főcím láttán, aminek vetítésével jelzik, hogy elindult a beszélgetés. - "Most megint végig kell nézni?"
Ki is áll a pornó pártján?
De nem kell, mivel Szilágyi Szilvia Sisso a Tűsarok munkatársa megnyitja a vitafórumot. Kezdetnek zavartan rögtön azzal indít, hogy sajnos Mandy Bright rendezőnő nem tudott eljönni, mert forgat. Ezzel a kérdés, miszerint "hogyan készít a nő pornófilmet" szinte azonnal kiesik, mivel a többieknek ehhez semmi köze.
Sebaj, van itt azért tapasztalat, hiszen a beszélgetők közt helyet foglal ex-Michelle Wild, azaz Vad Katalin, aki már érzi, hogy nehéz dolga lesz, mivel egyedüliként képviseli ex-szakmáját. "Nem vagyok pornóaktivista, de szívesen hozom a szakértelmemet" - mondja, majd zavarosan beszél a sajtóról, meg valószínűleg arról, hogy ő (családanya- és színésznőként) már többé nem szeretne ebben a pornós szerepben tetszelegni.
Miavecz Nóra, szintén a Tűsarok képviseletében, elmeséli találkozását a pornóiparral, mikor is elment egy válogatásra, ahol le kellett vetkőznie, meg forognia is kellett, de végül az egészből csak annyi derül ki, hogy hogy a fenébe jön ez ide, meg hogy ő azért hangsúlyozza: nem lett belőle pornószínésznő, még véletlenül se. És mélyen Michelle szemébe néz. Persze nem.
Rényi András, az egyetlen férfi tagja a kis csoportnak kellő iróniával vágja a helyzetet, azaz, hogy egyedül az nincs itt, akitől kérdezni lehetne, de azért vállalja, hogy kifejti véleményét, miszerint a témát "szét kell szedni, meg kell beszélni, nem elemezni kell". Szerinte egyáltalán nem kérdés, hogy a pornónak van-e létjogosultsága, hiszen van; hanem hogy meg lehet-e törni a patriarcháját.
Az összejövetel legkellemesebb figurája Katrin Kremmler, aki valamikor kulturantropológus volt, de ma már inkább csak azt szeretné, hogy biztonságos körülmények (óvszer-használat) és megfelelő munkaviszony között készüljenek a pornófilmek, és hogy senki ne legyen kizsákmányolva. Biztos világbékét is akar, de ő legalább akar valamit.
Ki, mit, hova, hogyan dug?
Vad Kata mindenkit megnyugtat afelől, hogy a szereplők tudják mit írnak alá, és bizony a nagy cégek szerződéseiben szerepel, hogy a lányok saját akaratukból, szerek hatása nélkül állnak kamera elé. Az óvszermizériára válaszul csak annyit mond, hogy nem piacképes a film, ha óvszert használnak, úgyhogy jó lenne a komolyabb ellenőrzés, mert a dinamikusan fejlődő iparágban lassan már tényleg senkit nem izgat, hogy ki kivel csinálja.
Sajnos azt valamiért konkrétan nem mondja ki, hogy vajon a lánykák tudják-e hány nyílásukba fognak hányféle különböző dolgot tenni, de azt elárulja, hogy jelenetekre szerződnek, amiből azért sokat lehet sejteni.
Unalmas, egyhangú pornó férfiaknak, akik otthon maradtak
Arra a kérdésre, hogy hogyan néznek pornófilmet, szintén senki nem tud válaszolni, hiszen jelen lévők egyike sem nézi a hagyományos pornót, viszont mindenki halálosan unja. Egyedül Vad Kata mondja, hogy általában a csajokat figyeli, mert pasiból kevés van. "Cimborákat nem jó nézni, lányból több az idegen. Igyekeztem keveset tudni róluk, de egy idő után már a profizmus is unalmassá válik."
Rényi szerint a probléma ott van, hogy a tekintet fókuszált a filmekben, tehát azt kell nézni, amit mutatnak, ezért unalmas. Ettől függetlenül azt belátja, hogy a pornó növekvő iparág, ami egyidős az emberiséggel, amúgy meg masszív társadalmi jelenség, ami szükségletet elégít ki.
Kremmler - aki nagyon helyesen töri a magyart és ezzel többször is megneveteti a keszekuszaságtól sokkolt közönséget - szintén unja a hagyományos szexfilmet, ő a leszbikus pornót favorizálja. Ő lelkes önjelöltekről beszél, akik valóban melegek, és nem a pénzért szerepelnek a jelenetekben, sőt még arra is esküszik, hogy igazából elélveznek. "Ha látunk egy spermát az a vége." - mondja, ezzel igazat adva Rényinek abban, hogy tényleg unalmas ez az egész hagyományos pornófilm.
Leszbi pornó és home video
Valamiért az este szervezői természetesnek veszik, hogy a nézők tudják, mi is valójában ez a leszbikus pornó, de nekem halvány lila gőzöm sincs, különösen azután, hogy Kremmler közli: "Attól, hogy két nő együtt csinál valamit, még nem beszélhetünk leszbipornóról." Hamarosan kiderül ez azt jelenti, hogy a leszbikus pornó valódi érzelmekre épül, és a dolgokat nem a maguk nyers valójában tálalja, tehát olyan, mint egy igényes home video. Nem úgy, mint a hagyományos pornó, ahol hetero nők szeretgetik egymást, és amik a hetero piacra készülnek.
"Diszkóleszbik" - vágja rá Michelle Wild, akinek ezzel nincs sok baja, azzal viszont annál inkább, hogy ma már minden pasi elvárja, hogy egy lány smároljon egy másik lánnyal, meg azt, hogy tizenhat éves srácok kényszerítik anális szexre a partnernőjüket.
Szépségideál, vagy nagy dudák?
Végre szemben állhatnánk egy valódi problémával, de az fontosabb kérdésnek tűnik, hogy a pornóban szereplő lányok megfelelnek-e az uralkodó szépségideálnak. Most már biztosra vehető, hogy a szervezők tényleg nem kapcsolgatnak még véletlenül se arra a bizony tévéadóra, hiszen akkor láthatták volna a Horny Housewifes (Kanos feleségek) című sorozatot. Viszont itt végre a pornócastingot megjárt platinaszőke kolleganő is elmondhatja, hogy neki bizony megmondták, hogy növessze platinaszőkére a haját.
"Ahhoz hogy két tagú művészneved lehessen, vagy sokra vidd a szakmában szerencsére azért összetettebb dolgokra van szükség, mint hogy ki hogy néz ki. - reflektál Michelle. - De tény hogy elvárnak bizonyos fokú egyformaságot."
Rényi elmondja, hogy nem a szépségideállal függ ez össze, hanem a piacképességgel és hamarosan kiábrándítja Kremmlert, aki annyira bízik a leszbipornó őszinteségében, mondván: ha majd beindul a komoly piaca, akkor már nem lesz olyan őszinte az se. Az esztéta arról szívesen beszélgetne, hogy mi a néző szerepe a történetben, de ekkor egy bölcsészjelmezes nő a nézők közül közli, hogy a pornó betegség, olyan mint a drog, és ő csak akkor nézett ilyesmit, amikor nem volt rendben a szexuális élete. Látszólag még nem is nagyon volt szexuális élete, erre mindenestre már a vérmes ultrafeministák is előbújnak fedezékükből, és kiderül, ami mindig, hogy valójában mindegyikük csak péniszirigy.
Az ultrafeminista néző fel van háborodva, hogy miért nem csinálnak a nőknek, női szemmel női pornót, amit aztán soha nem néznének, mert fúj, de akkor is. A női tekintetről van szó, amiről senki nem beszélt egész este. Így a káoszban megint egy férfi mondja ki, mi az, amit a nő akar: ha létezik is a női tekintet, ez egy biológiai dolog. "A női tekintet kultúrájának valószínűleg nem a pornó a legfontosabb része." - vonja le végső konklúzióként Rényi, mi meg reménykedünk, hogy legközelebb olyat is meghívnak a pornóról vitatkozni, aki ne adj isten néz néha pornófilmet és még szereti is azokat.