Méretes hátsokat faragott a kőkorszaki ember. A mellek viszont nem is érdekelték. Őskori kőfaragványok, de korántsem az "elöl deszka, hátul léc" jegyében.

Tekintélyes fenekük miatt imádták a férfiak a Flintstone család valódi Vilmáit - tette közzé lengyel régészek kutatási eredményeit a The Sun.

A tudósok 30, Lengyelországban talált szobrocskát tanulmányoztak, melyek körülbelül 15.000 évesek lehetnek. A kőkorszak művészi hajlamú vadászai -csont vagy elefántcsont segítségével- kovakövekre alkották meg az ideális nő formáját. Mint a régészek az Antiquity (Az ókor) című újságnak beszámoltak róla, a művek egytől-egyig "telt idomú, nőies formák, feltűnően nagy fenékkel".

Úgy tűnik, őseinknek úgy csak a nő hátsója volt fontos, hiszen a kőlapoknak egyik oldala teljesen sima maradt. Ez ábrázolta volna a nőt szemből, míg másik oldala ősanyáink hátát, farát és lábait mintázza. Mind a 30 szoborra jellemző, hogy a faragott női fenék szándékosan túlméretezett. Ha ezek a faragványok valódi nőkről készültek, akkor a modellek jól táplált, gazdag hölgyek voltak. A tudósok szerint az is elképzelhető, hogy az ősi műalkotások az ideális nőalakot ábrázolják.