Egy ötéves szegedi kislány menstruálni kezdett és mellében csomókat találtak. Az óvodás lányt hamarosan cisztával műtik, orvosai szerint betegségét fertőzött gabonából készült élelmiszer okozta - számolt be a hírről a Délmagyarország információi alapján a Poronty. A hormonproblémákat a nem megfelelően kezelt, fuzáriumgombával fertőzött gabona okozta.
A fuzárium nemzetségbe tartozó penészgombák egészségre veszélyes toxinjait három csoportba sorolják (mikoösztrogének, trichotecének, fumonizinek). A különböző méreganyagok különböző hatással vannak a szervezetre, a hormonrendszer működésének megbomlásáért a fitoösztrogén a felelős. A fitoösztrogén nőgyógyászati elváltozásokat okoz, befolyásolja a nemzőképességet és rákos megbetegedést válthat ki.
A beteg kislány kezelőorvosa, Szűts Péter az MR1 Kossuth rádiónak elmondta, hogy az elmúlt években számos olyan beteget kezelt, akiknél kimutathatóan furáziumfertőzés okozta a panaszokat. "Lányoknál találtunk rendkívül korai menstruációt, fiúknál mellnövekedést, mindkét nemnél csomókat. A méreg amiatt is alattomos, mert kihat a lányok és fiúk későbbi nemzőképességére. De veszélyes az anyatejen keresztül az újszülöttekre is, csecsemőknél is mutattunk már ki emlőcsomót. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonális elváltozásokon túl rákkeltő a hatása."
A fitoösztrogén elsősorban a teljes kiőrlésű lisztből vagy korpából készült péksüteményekben fordul elő, mert ezeknél a termékeknél a gabona összes toxintartalma benne marad a lisztben. Ennek ellenére fehér liszt fogyasztása sem nyújt teljes védelmet, ugyanis a fertőzött gabonafélék finomított változatában is megtalálható a mérgek körülbelül harmada.
Nem most ütötte fel a fejét
A fuzáriumfertőzés nem újdonság. A Szovjetunióban a harmincas és negyvenes években is számos beteget regisztráltak. A hetvenes évek végén egyébként az oroszok előszeretettel használták biológiai fegyverként a furázium T-2 mikotoxinját, például Laoszban, Afganisztánban és Kambodzsában.A szegedi kutatók már áprilisban felhívták a figyelmet, hogy megnőtt a fuzáriumfertőzés veszélye. Mesterházi Ákos akadémikus, gabonakutató és Falkay György gyógyszerész az elmúlt években számos szántóföldi mintát és élelmiszerboltban kapható terméket vizsgált meg, és eredményeik szerint akár a több százezer tonnát is elérheti a veszélyes gabona mennyisége. A vizsgálatokból úgy tűnik, hogy legtöbb esetben a mérgezett termék nem hazai eredetű. Szűts Péter a statisztikákat áttekintve kijelentette, hogy a fertőzés 400 ezer felnőttet és 200–300 ezer 18 év alatti fiatalt fenyegethet.
Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal adatai szerint egyébként a magyarországi búza körülbelül 3 százaléka lehet a határérték felett fuzáriummal fertőzött. A hivatal szerint tehát bár a probléma nem annyira súlyos, ahogy azt a szegedi kutatók vizsgálatai jelzik, de a hivatal felmérései alapján is a felnőtt lakosság 5-10 százalékát érinti a WHO által elfogadhatónak tartott napi terhelésnél magasabb toxinmennyiség. A csecsemőknél és gyerekeknél még nagyobb lehet ez az arány. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal ezért zártkörű tanácskozást hívott össze az ügyben június 22-re, hétfőre, ahol megállaptották, a veszély nagy, de Magyarországon még egyetlen megbetgedés sem történt, és bár a veszély valós, aggodalomra semmi ok. Legalábis az erről szóló MTi-tudósítás szerint.
A súlyosan fertőzött búzaszemeket állítólag már ránézésre könnyű megkülönböztetni az egészségesektől, ugyanis fehér, vagy rózsaszínű elszíneződés jelenik meg rajtuk és a laza állagú szemek könnyen szétmorzsolhatóak. Tehát a szigorúan és következetesen betartott élelmiszerbiztonsági előírások megelőzhetnék a problémát, főleg, ha a gabonát minden felhasználási szinten ellenőriznék.
Nem ez az első élelmiszerbotrány
Az elmúlt években egymást érik a mérgezett élelmiszerekkel kapcsolatos botrányok. A kisebb volumenű balhék, mint a rágcsálóvizelettel fertőzött üdítős dobozok, a szalmonellás disznósajtok, szaloncukrok, húsok mellett több, tömegeket érintő élelmiszerbiztonsági probléma is felmerült. 2004-ben a penészgombáknak és a mérgező színezőanyagoknak köszönhetően esett vissza a fűszerpaprika fogyasztás, 2006-ban legalább száz tonna élelmiszert címkéztek át, és így rég lejárt müzliszeletek kerülhettek a boltok polcaira. 2007-ben az Indiából érkezett, dioxinnal szennyezett guargumit ettük a joghurtban, 2008 decemberében pedig a dioxinnal szennyezett ír disznóhús riogatta Európát.
Bár rutinunk már van a mérgező élelmiszerek fogyasztása terén, a fuzáriumfertőzést vizsgáló szegedi kutatók szerint élelmiszerbiztonság szempontjából Magyarországon ez az eddigi legnagyobb jelentőségű probléma. Ha pedig nem akarunk mérgeket fogyasztani, állítólag a legjobb megoldás egyenesen a termelőtől vásárolni.