Sarah Burge 50 éves korára elérte, hogy a saját anyja se ismer rá, bár a gyerekei talán még igen. A háromgyerekes angol családanya az elmúlt évtizedekben több mint 200 ezer fontot költött arra, hogy Barbie-babává műttesse magát. Huszonhét műtéttel később szőkén csücsörít a fotókon, a válla pedig közel kétszer olyan széles, mint a csípője, amivel valóban a játékbaba arányait idézi. Bár ez élőben inkább ijesztő, mint szexi.

Sarah Burge nem volt elégedett a külsejével, viszont fontosnak tartja, hogy a Barbie-babával egy évben született. Az idén 50 éves nő az elmúlt évtizedekben 200 ezer fontot (63 millió forintot) költött az átalakulásra, és teste minden részét gondosan mintára faragtatta. Igaz, mindez egy betört orral kezdődött: amikor egy zűrös kapcsolatban élve rendbe kellett hozatnia az akkora pasija által összevert arcát, rájött, hogy igazából bármit megtehet a testével. A pasit gyorsan kirúgta, és ezután valóban mindent megtett a testével: leszívták a zsírt a hasáról, implantátumokat tettek a fenekébe és a mellébe, felvarrásokkal-beültetésekkel az arcát is teljesen átalakították, és díjbirkózó vállai lettek tinilány méretű csípővel. A Daily Mailnek adott 2006-os interjúja szerint nagyjából csak a lábfejéhez nem nyúltak eddig a plasztikai sebészek, és hogy még a kézfejébe is a fenekéből leszívatott zsírt fecskendeztetett, hogy leplezze a korral egyre láthatóbbá váló ereket és ráncokat.

Burge így lett az Élő Barbie, mely alteregóját a RealLifeBarbie.com című weboldalán mutatja be. Az asszony az évek során egyre kevésbé kellett fizessen a plasztikai műtétekért, mivel az orvosok most már ingyen operálják, mintegy referenciamunkaként és élő reklámfelületként kezelve. A plasztikai sebészet állatorvosi lova állítólag még így is 22 ezer fontot költ „éves karbantartásra”, amit többek közt olyan munkákkal keres meg, mint hogy „A Plasztikai Sebészet Nemzetközi Nagykövete” cím büszke tulajdonosaként, élő reklámbabaként utazgat a világban, vagy angol és amerikai tévés beszélgetős műsorokat vezet. Japánban egyenesen hisztérikus imádattal övezik: a harminc centis műanyag babának eleve óriási kultusza van a szigetországban, ugyanezt életnagyságban látva a japánok egyszerűen képtelenek abbahagyni a rajongást.

Nem Burge az egyetlen Barbie-rögeszmés eset, a plasztikai sebészet híres szörnyeiről szóló összeállításunkban már beszámoltunk amerikai szellemi testvéréről, Cindy Jacksonról. Ő 54 éves korára érte el a kívánt Barbie-fokozatot, de addigra meg is unta, ezért rögeszmét módosított, és ezentúl a fiatal Brigitte Bardot külsejét célozza.

Burge is érezte szükségét egy kis pályamódosításnak: mostanában Madame Pink nevű alteregójával is nyomul, e néven „exkluzív és diszkrét szexpartikat” rendez, amelyek keretében sztriptízműsorral és "garantált kielégüléssel" kedveskedik a szvingelni érkezett kedves ügyfeleknek. Bár Barbie ártatlan Sunshine Girl-imidzsével ez a profil kevésbé fér össze, Burge felállította az ideológiai összefüggést, miszerint dehogynem: „Barbie ártatlansága végetért! Sarah Burge visszatér a gyökerekhez, hisz Barbie-t – illetve az elődjének számító német Lili babát – tervezői annak idején nagymellű, dögös szexszimbólumként találták ki, a szex és pornográfia németországi ikonjaként”.

Burge nem csak annyiban különbözik Jacksontól, hogy még mindig a Barbie-külsőre gyúr, hanem abban is, hogy nem csak a külsőre gyúr. Ő ennél jóval súlyosabb eset: ruhái közt ott vannak a Barbie-ruhák másolatai, autója rózsaszín kabrió, foglalkozása kozmetikai tanácsadó, amit a köztudottan karrierszédelgő játékbaba szakma-repertoárjában is szerepel, és persze megvan a saját élő, életnagyságú Kenje is: gyermekkori szerelme, Tony, akivel viszontagságos párkapcsolatai után, felnőttként találkozott újra. A pár azóta boldog házasságban él, Tony/Ken pedig mindenben a legmesszebbmenőkig támogatja neje barbifétisét.