horoszkóp

Charles Mansont találta az apja után kutató férfi

2009.11.27. 16:37
Szüleit kereste az örökbefogadva felnevelt férfi, de nagy nehezen fellelt anyja arra intette, nem biztos, hogy jó lesz az neki, ha megtudja, ki volt az apja. Matthew Roberts azonban addig nyaggatta, míg a nő elárulta neki: őt annak idején Charles Manson ejtette teherbe, amikor megerőszakolta egy drogos bulin.

A 75 éves Charles Manson már 40 éve ül börtönben a 8 hónapos terhes hollywoodi színésznő, Sharon Tate és barátai 1969-es meggyilkolásában játszott szerepe miatt. Eddig három különböző anyától született gyermekéről tudott a világ, de kiderült: lecsukásakor volt egy egyéves fia is, aki csak most derítette ki, ki az apja.

A 41 éves, Los Angeles-i DJ, Matthew Roberts tízévesen tudta meg, hogy szülei örökbefogadták. A férfit ettől kezdve izgatta, kik lehetnek a valódi szülei, és vajon milyen tulajdonságait örökölhette tőlük, de álmában sem számított arra, amit talált. A megtermett, de magát rendkívül szelíd természetűnek valló Roberts ugyanis megdöbbenve jött rá: biológiai apja a többrendbeli, különösen kegyetlen módon elkövetett gyilkosságra való felbujtásért börtönben ülő hírhedt szektavezér, Charles Manson.

Matthew Roberts
Matthew Roberts

Mintha Adolf Hitler volna az apám

1969-ben a magát csak Manson-család néven emlegető kommuna 9 embert gyilkolt meg, köztük a várandós Sharon Tate-et, Roman Polanski filmrendező feleségét. A különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok sokkolták a közvéleményt, minden idők egyik legismertebb bűnözőjévé avatva az ötletadó szektavezért, Charles Mansont. Érthető, ha Roberts – aki egyébként a Sun fotói alapján hasonlít is apjához - a felfedezés után mély depresszióba esett.

„El se tudtam hinni. Rémült voltam és dühös. Ez olyan, mintha kiderülne, hogy Adolf Hitler az apád. Én egy békés természetű ember vagyok, egy szörnyeteg arca mögé bebörtönözve” – beszélt a felfedezés okozta sokkról a lapnak.

Mindig is hippinek érezte magát

Roberts az illinoisi Rockfordban nőtt fel, és csak akkor tudta meg, hogy örökbefogadták, amikor tízéves korában nővére elmondta neki. Bár befogadó családjában boldog gyerekkora volt, ettől kezdve mégis úgy érezte, már érti, miért különbözik tőlük. „Csodás emberek voltak a szüleim, de nagyon konzervatívak. Teljes mértékben az ötvenes évek felfogását képviselték, ami hozzám nem állt közel. A biológiai szüleim ugyanakkor a hatvanas évek szellemiségét hordozták, és úgy érzem, ebből több szorult belém”.

Roberts 12 éve kezdett kutatni gyökerei után, és most már érti, hogy örökbefogadó apja miért próbálta lebeszélni erről. Ő azonban nem adta fel, és szociális szervezetek révén végül sikerült is megtalálnia az anyját. Azonnal írt a Wisconsinban élő, Terry nevű nőnek, aki válaszában megerősítette, igen, ő a valódi anyja, és azt is elárulta neki, hogy valójában nem is Matthew az eredeti neve, tőle annak idején a Lawrence és az Alexander keresztneveket kapta. Az apja nevét, vagy bármit a férfiről azonban sokáig nem volt hajlandó elárulni fiának.

Anyám, én nem ilyen lovat akartam

Roberts azonban évekig nyaggatta a kérdéssel, mígnem a nő megadta magát. Mint elmondta, 1967-ben – tehát két évvel a Tate-gyilkosságok előtt – találkozott a Manson-családdal, és meg is szökött velük Los Angelesbe. A szektavezér - akit a korabeli lapok egyébként rendkívül karizmatikus, hipnotikus hatású személyiségnek írnak le - állítólag azonnal szemet vetett rá, és pár nappal később egy drogos orgián meg is erőszakolta. Terry szerint ekkor fogant meg a fia, akit megszületésekor azonnal örökbeadott.

Amikor meglátta Matthew Roberts fotóit, a nő csak még biztosabb lett ebben: „Kiköpött mása vagy Mansonnak; ugyanaz az orr, a száj, a szemek, vagy a magas homlok. Még a sűrű, ívelt szemöldök és a hosszú, barna haj is hasonlít” – írta fiának Terry, mély letargiába taszítva ezzel Robertset.

Nem csak külsőleg hasonlítanak

A férfit ugyanis nem tette boldoggá a külső hasonlóság, ahogy az sem, hogy talán nem ez az egyetlen, amiben közös vonásai lehetnek apjával. Manson annak idején előszeretettel gitározgatott és tartotta meg nem értett zenei tehetségnek magát; Roberts szintén dalokat és verseket ír, és DJ-ként dolgozik. Ez magában nem baj, Roberts inkább azért aggódik, hátha örökölte apja skizofréniáját. „Nem vagyok őrült, de azért van bennem egy kicsi. Elég ijesztő tudok lenni, ha felhúznak, kidülled a szemem, és tényleg jól meg tudok ijeszteni ezzel embereket. De igyekszem odafigyelni a viselkedésemre, mert nem szeretek ilyen hatással lenni másokra. Azt se szeretem, hogy ilyen nagydarab vagyok, ettől még ijesztőbbnek tűnök. A példaképem Gandhi. Egy rendkívül erőszakmentes, békés személyiség vagyok, és vegetariánus is. Még egy bogarat se ölök meg” – bizonygatja Roberts, miben más, mint apja.

Apa aláírása horogkereszt

A felfedezés után a férfi öt évet töltött azzal, hogy megpróbálja feldolgozni az élményt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy meg merje írni első levelét az életfogytos büntetését töltő Mansonnak a kaliforniai Corcoran Megyei Börtönbe. Manson válaszolt is neki, és azóta is rendszeresen küldözget neki mindenféle feljegyzéseket, zavaros leveleit általában horogkereszttel írva alá. Egyik levelében azt is megírta, hogy emlékszik Roberts anyjára, Terryre, bár elintézi annyival, hogy. „igen, emlékszem rá. Együtt jöttünk vissza Los Angelesbe valami harmadosztályú vonaton”.

Matthew Roberts még mindig nem képes rá, hogy az apjának érezze Mansont, de bevallja, vegyes érzelmekkel küszködik vele kapcsolatban. „Mindig ott az a tudatalatti gát. Amikor végre megtalálod a biológiai szüleidet, azt reméled, hogy szeretettel várnak, tárt karral fogadnak. De ő nem az a típus. […] De akkor is ő a vér szerinti apám – és nem tehetek róla, de ettől mindenképp keletkezik valamiféle érzelmi kötődés. Ez benne a legkeményebb: szeretetet érezni olyasvalaki iránt, aki megerőszakolta az anyámat. Nem akarom szeretni, de azért gyűlölni sem”.