A kilencéves Cameron Mott Rasmussen-szindrómában szenvedett, aminek a következtében el kellett távolítani agya jobb felét. Alig négy héttel a műtét után a kislányt kiengedték a kórházból, orvosai is alig akarták elhinni, milyen gyorsan javul az állapota. Két évvel a műtét után azt mondja, táncolni szeretne.

"Balerina akarok lenni, ha felnövök!" - mondta a kilencéves Cameron Mott két évvel azután, hogy kiengedték a kórházból, ahol azért feküdt, mert el kellett távolítani az agya jobb felét - írja a Daily Mail. Az amerikai kislány Rasmussen-szindrómában szenvedett, ami egy olyan gyulladás az agyban, ami egy idő után a agyszövetek teljes elsorvadásához vezet.

Általában 15 évesnél fiatalabb gyerekeknél alakul ki, az agy egyik felét támadja meg, rohamok, a beszéd és a motorikus mozgások elvesztése a leggyakoribb tünetei. Ha a betegséget gyorsan észreveszik, akkor általában gyógyszerrel kezelhető, de súlyos esetekben a betegség megfékezésére az egyetlen megoldás a fertőzött agyfélteke eltávolítása.

Cameron Mottnál hároméves korában jelentkeztek az első tünetek, epilepsziás rohamok formájában. Az orvosok nem tudták máshogy kezelni a betegségét, ezért döntöttek a műtét mellett. A kisgyerekeknél is borzasztó kockázatos egy ilyen műtét, de az orvosok szerint a teljes felépülésre nagyobb az esély, mert a gyerekek agya még sokat tud fejlődni, ezért a megmaradó félteke át tudja venni a hiányzó szerepét.

A jobb agyfélteke többek között az emberi test bal oldalának mozgatásáért is felel, ezért a műtét egyik legnagyobb kockázata az volt, hogy a kislány véglegesen lebénul utána, de a műtét sikeres volt, egyedül a perifériás látása sérült egy kicsit. Az egyik agyfélteke eltávolítása automatikusan a test féltekével ellentétes oldalának a bénulását hozza magával, de Cameron Mott agyának bal féltekéje sikeresen átvette a hiányzó fél feladatait.

"Nagyon ijesztő volt, mert el sem tudod képzelni, hogy milyen lesz a gyereked egy ilyen drasztikus beavatkozás után. Nem úgy tűnik, hogy utána is ugyanaz a gyerek maradhat. [...] Amikor megtudtuk, hogy mi van vele, és hogy ez az egyetlen lehetőségünk, hogy segítsünk rajta, akkor úgy gondoltunk, hogy ezt a kockázatot felvállaljuk, mert annyira rossz volt az élete" - mondta a kislány anyja, Shelly Mott az NBC-nek.

A műtét után négyhetes fizioterápia következett, ahol a kislány állapota gyorsan javult. A kórházat kicsit ugyan sántikálva, de már szaladva tudta elhagyni. A műtét óta eltelt két évben egyáltalán nem voltak rohamai.