horoszkóp

Felismerhető-e idejében az öngyilkossági szándék?

2010.04.13. 14:04 Módosítva: 2010-04-13 14:04:39
Nyolcévi csökkenés után 2008-ban huszonhéttel több ember vetett véget életének saját kezűleg, mint egy esztendővel korábban - írja a HVG a KSH Magyarországra vonatkozó adatai alapján. Az, hogy miért dönt úgy valaki, hogy saját kezével vet véget az életének, nagyon sok mindentől függ. Az esetek többségében az öngyilkosságra készülő személy kommunikálja környezete felé, hogy mit tervez, de nem mindig egyértelműek a jelek. A mai nézetek szerint a befejezett öngyilkosságok kétharmadának a hátterében kezeletlen depresszió áll, és mivel az antidperesszánsok csak a gyógyszeres kúra első két-három hete után fejtik ki hatásukat, ezért ebben az időszakban fokozottan kell figyelni a kezelés alatt álló betegre. Sajnos még sokan gondolják úgy, hogy a lelki eredetű betegségeket titkolni kell.

Daróczi Dávid volt kormányszóvivő halála után sokakban felmerült a kérdés, hogy vajon mi vihet rá egy embert arra, hogy az életösztönt legyőzve, saját kezével vessen véget életének, és hogyan lehet megelőzni egy ilyen tragédiát. Dr. Nagy Szilvia pszichiáter a Velvetnek elmondta, hogy az öngyilkosság, más néven a meghívott halál, tipikusan humán jelenség, és az emberi lét egyik legtragikusabb eseményének számít.

A befejezett öngyilkosság gyakoribb tavasszal

cry250

„Minden korban és minden kultúrában előfordul. Az előfordulási gyakorisága Európában és Észak-Amerikában nagyobb, Dél-Amerikában és Ázsiában kisebb, a legritkább az arab világban. Az Európai Unió statisztikai adatai szerint 1994-ben Magyarországon az éves, mindkét nemre összesített halálozási arány százezer lakosra vonatkoztatva 33,5 volt. 2005-re viszont a gyógyszeres terápiák fejlődésének köszönhetően ez 23,2-re csökkent. A gyakoriság egy adott országon belül is mutathat eltéréseket, így például Magyarországon a keleti, délkeleti megyékben az öngyilkossági halálozás 2-3-szorosa a nyugati régiónak. Ami az időbeli megoszlást illeti, a befejezett öngyilkosság gyakoribb tavasszal – bár ősszel van egy második csúcs –, a hét első felében, a nap első felében, és nőknél a menstruációt megelőző napokban. Szintén nagy az előfordulás a nagy gazdasági válságok idején, és tipikusan alacsony a háborúk alkalmával” – tette hozzá a pszichiáter.

A gyakorló vallásosság segít

Mint kiderült, rengeteg olyan tényező van, ami közrejátszhat abban, hogy valaki önkezével vet véget az életének. „A mai nézetek szerint a befejezett öngyilkosságok kétharmadának a hátterében kezeletlen depresszió áll. Ezt követi a sorban az alkohol- vagy drogfüggőség, a különféle krízishelyzetek, a skizofrénia, a személyiség-, hangulatzavarok, és a daganatos betegségek. A statisztikai adatok szerint a házasságban élők kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot, mint az egyedül élők. Nem tisztázott a társadalmi osztály hatása az öngyilkosságra, de egyes tanulmányok rámutattak arra, hogy nagyobb az arány a legmagasabb és a legalacsonyabb társadalmi rétegekben. Mindezek mellett az öngyilkosság családi halmozódást is mutathat, ebben részben tanult magatartásmódnak, és részben a genetikának is szerepe van. Bizonyos életszakaszok, mint például a serdülőkor szintén növelik a kockázatot. Ennek megfelelően védő tényezők is vannak, a jó szociális és családi háttér, a terhesség, a szülést követő első év, a nagyobb gyerekszám a családban, valamint a gyakorló vallásosság” – tette hozzá Dr. Nagy Szilvia.

A férfiak a drasztikusabb módszereket választják

A HVG egyik januári cikke szerint a magyar férfiak közül sokkal többen követnek el öngyilkosságot a születésnapjukon, mint az év más időszakában, és az idősebb nőknél is megfigyelhető hasonló tendencia. Dr. Nagy Szilvia szerint természetesen lehet szerepe az ünnepeknek, évfordulóknak, a különleges dátumoknak abban, hogy valaki mikor szánja el magát a végső lépésre, de ezek megítélése egyénre szabott, nehéz általánosítani. Ami pedig a kulturális és a vallási hátteret illeti, az is szerepet játszhat abban, hogy ki hogyan viszonyul az öngyilkosság kérdéséhez. „Az mindenesetre biztos, hogy egyes országok esetében fontos a vallás és a tradicionális értékrend is. Például jóval ritkább az öngyilkosság ott, ahol az alkoholfogyasztást tiltják. Általában a mediterrán országokban kevesebben vetnek véget életüknek önkezűleg, különösen azokon a helyeken, ahol nagyarányú a gyakorló katolikus lakosság. Az is igaz a statisztikai adatok szerint, hogy a vallást tekintve a katolikusok és a mohamedánok sokkal kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot, mint a protestáns lakosság” – tette hozzá.

cry450

Az öngyilkossági kísérlet nem jelenti a szándék komolytalanságát

A nemek között egyébként nemcsak az időpont megválasztásában vannak különbségek. A befejezett öngyilkosság a világon mindenhol gyakoribb a férfiak körében, az öngyilkossági kísérlet pedig a nőknél. A drasztikusabb módszereket – mint például az akasztás, lőfegyver használata, vagy a magasból leugrás – általában a férfiak választják, míg a nők gyakran gyógyszert vesznek be. „Persze a 'csak' öngyilkossági kísérlet nem jelenti a szándék komolytalanságát, és az sem igaz, hogy aki beszél az öngyilkosságról, az úgysem teszi meg, hiszen a befejezett öngyilkosságot elkövetők között gyakran szerepel korábbi öngyilkossági kísérlet a kórelőzményben. Ennek ellenére egymástól jól elkülöníthető a két magatartásmód. Vagyis aki valóban eltökélt, drasztikusabb módszert választ, előre megfontoltan készül rá, és magányosan hajtja végre tettét megelőzve ezzel azt, hogy rajtakapják. A másik csoportba inkább nők tartoznak. Ők hirtelen ötlettől vezérelve – például szerelmi bánat miatt – döntenek így, csekély hatásfokú módszert választanak, például kis mennyiségű gyógyszert vesznek be, majd azonnal segítséget kérnek” – nyilatkozta a Velvetnek Dr. Nagy Szilvia.

Könnyebb gyanút fogni, ha az illető beszél a halálról

Hogy a környezetnek mennyi lehetősége van felfigyelni az intő jelekre, nem egyszerű megállapítani; a betegek közel kétharmada ugyan kommunikálja a szándékát valamilyen formában a környezete felé az öngyilkosságot megelőzően, de ezek általában nem direkt utalások. „Könnyebb gyanút fogni, ha az illető beszél a halálról, elmúlásról, búcsúzik valamilyen módon, végrendelkezik, fegyvert vásárol, gyógyszereket gyűjtöget, vagy búcsúlevelet ír. A „cry for help” (segélykiáltás) jelenség lényege, hogy az öngyilkosságra készülő személy valamilyen formában kommunikálja a környezetének a szándékát. Ha ebben a fázisban a környezet nem tudja megállítani a folyamatot, akkor előáll a preszuicidalis, vagyis az öngyilkosságot közvetlenül megelőző szindróma, amikor a gondolkodás és a magatartás beszűkül, az addig elfojtott agresszió önmaga ellen fordul, és megjelennek az öngyilkossági fantáziák, például az elkövetés módjával, vagy a halálát követő eseményekkel kapcsolatban” – tudtuk meg a szakértőtől.

cry452

A lelki eredetű betegségeket sokan titkolják

Ami az öngyilkosság megelőzését illeti, az gyakorlatilag azonos a depresszió kezelésével, annak prevenciójával, valamint a pszichológiai kultúra terjedésével, javulásával. „Kiemelt a szerepe a lelkisegély-telefonszolgálatoknak, az egészségügyi felvilágosításoknak a médiában, népszerűsítő könyvekben, és néhány kiemelt területen dolgozóknak, mint például tanároknak, lelkészeknek, katonatiszteknek vagy laikus segítőknek” – nyilatkozta dr. Nagy Szilvia, aki hozzátette, a depressziós és egyéb pszichiátriai, illetve pszichológiai problémákkal küzdőknek sokat árthat az, hogy még manapság is sokan úgy gondolják, a lelki eredetű betegségeket el kell titkolni. „Talán van némi javulás az utóbbi időben, mind a gyógyszeres terápiák fejlődésében, mind a pszichoterápiás segítségnyújtás és elfogadás kultúrájában, és az önismeret fontosságában” – tette hozzá a szakértő.

Fokozott óvatosság

Tekintve, hogy a pszichiátriai szakrendelőkben csekély lehetőség van pszichoterápiákra, így a depresszió kezelésére államilag finanszírozott rendeléseken inkább csak a gyógyszeres megoldás kínálkozik, bár ismert klinikai tény, hogy a kettő kombinációja hatékonyabb lenne.   „A jelenleg használatban lévő antidepresszánsok nem azonnal fejtik ki a hatásukat, mint például a szorongásoldó szerek, hanem körülbelül két-három hét szükséges a hatás kifejlődéséhez. Az átmeneti időszakban tehát a gyógyszer még nem nyújt védettséget a depresszió tünetei, így az öngyilkossági késztetések ellen sem, ezért fokozott óvatosságra van szükség a kezelőorvos részéről. Mindemellett valóban ismert jelenség az, hogy van egy kis alcsoportja a betegeknek, akiknél az induló gyógyszerezés ronthatja az állapotot, de ennek oka az, hogy valójában a depresszív tüneteik mögött fel nem ismert vagy addig nem manifesztálódott bipoláris betegség áll. Ez kivédhető a párhuzamosan adott nyugtató és hangulatstabilizáló kezeléssel, szorosabb kontrollal, vagy adott esetben kórházi beutalással” – magyarázta meg a jelenséget Dr. Nagy Szilvia.

cry451