"Ennek nem lett volna szabad megtörténnie! Hugo nem tett volna ilyet!" - fakadt ki a New York Postnak Edwin Tacam, annak a Hugo Tale-Yaxnak az unokatestvére, aki április 18-án hajnalban elvérzett a New York-i utcákon, mert senki sem segített neki.
A 31 éves hajléktalant, Tale-Yaxot azután szúrták le, hogy megakadályozta, hogy egy férfi megtámadjon egy nőt. A nőnek sikerült elmenekülnie, viszont a támadó a megmentőre támadt, és több késszúrással súlyosan megsebesítette.
A támadás a térfigyelő kamerák felvétele szerint nagyjából hajnali háromnegyed hatkor történt, a queensi 144. utca és 88-as út kereszteződése közelében. A mentőket viszont fél nyolcig senki sem hívta ki. A kamerák 25 járókelőt is felvettek, akik elsétáltak az elvérző férfi mellett, köztük olyan is volt, aki megállt, lefényképezte a telefonjával a haldoklót, majd továbbment. A felvételeken egy járókelő odamegy Tale-Yaxhoz, megrázza, de nem hív segítséget.
A felvételen nem látszik jól a támadás, csak az, hogy egy férfi elkezd követni egy nőt, épphogy kisétálnak a kamera látószögéből, amikor a feltételezett támadó elkezd visszafele rohanni, majd őt követi nemsokkal Tale-Yax, aki szúrt sebei miatt néhány lépés után összeesik és elterül a földön. A rendőrség keresi a támadót, és a videón szereplő nőt is, akit megmentett a férfi.
A New York Post irgalmas szamaritánusnak hívja a meggyilkolt hajléktalant, aki saját nyomora ellenére segített. A férfi Guatemalából származott, mindenféle alkalmi munkákból tartotta fent magát, de nemrég kifogyott a lehetőségekből és az otthonát is elvesztette. "Elvesztette az életét, miközben segíteni próbált valakinek. Ez bátor dolog. Egy hős volt" – nyilatkozta a Postnak a férfi unokatestvére.
A lap felhívja a figyelmet, hogy a mostani eset meglehetősen hasonlít arra, ahogy Kitty Genovese meghalt még 1964-ben. Genovese-t Queensben, otthonától nem messze késelték meg, és hiába hallotta legalább tíz járókelő, ahogy segítségért kiált, senki sem állt meg. Az esetből különféle szociálpszichológiai jelenségekre tudtak következtetni. Az egyik a nevét a lányról kapta. Genovese-szindrómának hívják azt, amikor bajba jutott embernek azért nem segítenek, mert sok szemtanúja volt az eseménynek. Minél több potenciális szemtanúja lehet egy eseménynek, annál kevésbé valószínű, hogy valaki megáll segíteni. Erre jutottak a kutatók, annak ellenére, hogy néhány évtizeddel a gyilkosság után sokat sikerült pontosítani a részleteken . Többek között kiderült, hogy nem több tucat, hanem nagyjából tíz ember látta a támadást.
A másik megfigyelt jelenség, a felelősség megoszlása, nagyon hasonlít a Genovese-szindrómára, csak általánosabban fogalmaz. A felelősség megoszlásáról akkor beszélhetünk, ha egy nagyobb csoportnak kell valamilyen felelősséget felvállalnia. Míg egy pár fős csoportban szinte biztosan magára vállalja valaki a cselekvést, addig egy tíz főből álló vagy annál nagyobb csoportban, ahol nem határozzák meg az egyes tagok felelősségét előre, jóval kisebb az esély a cselekvésre. Kezdve a segítségnyújtástól egészen a sokszor közös lógásba fulladó csoportmunkákig.