A tenyészőhelyek melletti kerületekben nagyon kemény, csapásszerű szúnyoginvázió várható. Az irtás hatása leghamarabb két és fél vagy három hét múlva lesz érezhető. Az ÁNTSZ soron kívül adja ki az engedélyeket az irtásra, de az időjárás még mindig keresztbe húzhatja a számításokat, mivel szélben és esőben nem lehet és nincs értelme a szúnyogirtásnak.

Az árvíznek és az extrém csapadékos időjárásnak köszönhetően hamarabb indult el a szúnyoginvázió, és mint Tajti László, a tisztiorvosi szolgálat közép-magyarországi regionális intézetének biológusa a Velvetnek elmondta, a 800-1000 közötti csípésszám csak a töredéke annak, ami ránk vár. Tajti véleménye szerint ahhoz, hogy az irtások eredménye érezhető legyen, vagyis a szúnyogok száma jelentősen csökkenjen, még nagyjából három hetet kell várnunk.

Az ÁNTSZ regionális intézete az árvíz által leginkább sújtott borsodi területeken már június 13-tól pusztítja a szúnyogokat légi úton. Budapesten hétfőhöz egy hétre, június 21-ére rendelték el az első, június 24-ére a második légi irtást, valamint ezzel párhuzamosan platós teherautókkal végeznek földi irtást.

„Budapesten két program egészíti ki egymást, a földi- és a légi irtás. A földi már menne május 17-étől, de időjárási okokból durván másfél hete tudtuk elkezdeni” – utalt az árvíz és a csapadékos időjárás hátráltató hatására Tatjti László. A tisztiorvosi szolgálat éppen ezért az egész ország területén soron kívül adja ki az engedélyeket az irtásra, hogy minél hamarabb megtörténhessen a szúnyogmentesítés.

„Az első irtás hatása várhatóan a légi irtás indulása után másfél-két héttel lesz érezhető, de mindez az időjárástól is függ” – tette hozzá a biológus. „Amikor esik az eső vagy erős szél fúj, nem tudunk dolgozni, mert nem szabad és nincs is értelme. Az, hogy napközben eső volt, attól a brigád este ki tud menni” – válaszolt az eső hatását firtató kérdésünkre Tajti László.

A két-három hét múlva esedékes javulásig azonban lényegesen több szúnyog vár ránk. „Ez az a hét, amikor az árvíz által elöntött területekről a rengeteg szúnyoglárva kikel. Ami most van, az csak a töredéke annak, ami kikel majd. A tenyészőhelyek melletti kerületekben egy nagyon kemény, csapásszerű szúnyogmennyiség várható. Ez mindenütt így volt, Borsodban is. Árvíz után mindig így van” – ecsetelte a ránk váró megpróbáltatásokat. Arra a kérdésre, most mennyi szúnyog van, elmondta, a frekventált helyeken 800-1000 közötti csípésszámot mértek óránként.

„Ezt természetesen nem úgy kell érteni, hogy az ember a huplikat számolja meg magán. A szippantó cső beszippantja a rá leszálló szúnyogokat, mivel azért szállnak le, hogy csípjenek. Ezt általában tíz percig mérjük, és aztán felszorozzuk egy órára” – magyarázta a munkamódszereik egyik típusát.

A szúnyogirtás eredményességét a rovarok poopulációjának mérésével ellenőrzik. „Alapvetően a szúnyogpopuláció nagyságát csapdával mérjük. A csapda úgy mutatja meg a tendenciát, hogy hétről hétre ellenőrizzük. A főváros területén hat ponton mérünk széndioxidos csapdával. Ez szárazjégből felszabaduló széndioxidot jelent, és egy tüllhálóba sepri be egy szerkezet a szúnyogokat. Ezt 24 órára tesszük ki, utána megszámoljuk a szúnyogokat, és az előző heti mérésekkel hasonlítjuk össze a tendenciát.”