A tegnapi tárgyaláson három független pszichológus-szakértő véleményét is kikérték Nicolas Cocaign elmeállapotáról, közülük azonban csak egy állította teljes bizonyossággal, hogy az elkövető nem beszámítható – írja a paris-normandie.fr. Cocaigne, aki megölte cellatársát a roueni börtönben, majd evett a tüdejéből, összefüggően és minden részletre kiterjedően elmondta, hogyan követte el a gyilkosságot. Dr. Pierre Lamothe szerint pont ez a tiszta, világos fogalmazás támasztja alá, hogy a kannibál nem beszámítható: „Egy skizofrén nem simán őrült, viselkedését céljai elérésének megfelelően tudja alakítani” – mondja az orvos, aki az elkövető pszichiátriai kezelését szorgalmazza. Ezzel szemben két másik szakértő, dr. Jean-Claude Archambault és Roland Countanceau úgy ítéli meg, hogy a férfi bizonyos mértékben tudtában volt tettének volt, így felelős azért, és kijár neki az életfogytiglani börtönbüntetés.
A szerdai tárgyaláson nem csak Cocaign viselt dolgai kerültek terítékre: arra is kitértek, hogy a börtön és a szakemberek mulasztásai mennyire járulhattak hozzá a tragédiához. A roueni börtön egykori igazgatója, Yves Bidet elismerte, hiba volt összeköltöztetni Cocaign-t, Baudry-t és harmadik társukat, akkor is, ha ők kértek közös cellát – írja a leparisien.fr. Bidet azt is elmondta, a költözések mérlegelésénél két tulajdonságot szoktak figyelembe venni: a gyengeséget és a veszélyességet. Cocaign-t már a börtönbe érkezésekor „pszichésen és kriminológiai szempontból veszélyesnek" nyilvánították, az áldozat, Thierry Baudry pedig „gyenge személyiségként" volt számon tartva. Az áldozat családjának ügyvédje szerint hiba volt, hogy a börtönben nem vették figyelembe a rabok veszélyességét és veszélyeztetettségét. Cocaign a hétfői tárgyaláson emellett maga is elmondta, tettét megelőzően többször is kért pszichiátriai segítséget a börtön vezetőségétől, de nem foglalkoztak vele.
Próbált figyelmeztetni
Nem csak ő figyelmeztette azonban az illetékeseket. Cocaign 2005-ig négy éves büntetését töltötte Val-de-Reuil-ben, egy ottani szociális munkás, Fabienne Jarlaud figyelmét is felkeltette. „Az első találkozásainktól fogva úgy beszélt magáról, mint a megtestesült gonoszról”– vallotta a nő a tegnapi tárgyaláson. Mikor 2005. augusztusában szabadlábra helyezték Cocaign-t, Jarlaud írt egy e-mailt, melyben arra figyelmeztette a büntetés-végrehajtási terület többi szakemberét, hogy Cocaign erőszakról, nekrofíliáról és emberevésről fantáziál.
A bűnöző nem sokkal később, 2006. áprilisában újra börtönbe került, ez alkalommal Rouenban, ahol senki nem olvasta a figyelmeztető e-malit. Egyedül Dominique Samuel, a regionális orvos-pszichológiai szolgálat vezetője szerepelt a levél címzettjei között, de ő nem tartotta fontosnak az üzenet továbbítását: „Csak akkor jelzünk, ha a veszély aktuális”– védekezett a a bíróságon Samuel. Bidet azt állítja, máshogy kezelték volna a rabot, ha megkapják ők is a levelet, az ügyben érintett többi szakember azonban kitart véleménye mellett, miszerint a tragédiára „nem lehetett számítani”. Azonban nem csak az volt a hiba, hogy nem kommunikáltak egymással a hatóságok: a roueni börtön zsúfoltsága már régóta komoly gond.
Sokan vannak
A szerdai tárgyaláson előkerült a büntetőintézmények felügyelete által készített tanulmány, mely szerint régóta kritikus a tömeg a roueni börtönben: „Az intézményben régóta súlyos probléma a túlzsúfoltság, 2004-ben 140%-osan volt telített a börtön, 2007. januárjában közel 120%-osan”– olvasható a dokumentumban. A cellák mindössze 11 négyzetméteresek, és némelyikben hárman laknak.
Cocaign és másik két cellatársa esetében azonban ez szándékos volt: állítólag ők maguk kérték, hadd lakjanak együtt. A három férfi a fegyház kettes szektorában lakott, ennek a részlegnek a vezetője, Sandrine Flao a tegnapi tárgyaláson elmondta: „Ha maguk az elítéltek kérik, hogy hárman lehessenek, soha nem mondunk nemet, legalább több helyünk marad”. Bár az áldozat is közös cellába akart kerülni Cocaign-el, de anyja szerint 5 nappal halála előtt szeretett volna elköltözni gyilkosa mellől.