„Amikor azt mondja a barátnőm, gyere csak tíz perc az egész, hiszek neki. Bemegyünk a plázába, ha sokan vannak, azonnal közlöm vele, hogy ez nem fog összejönni. Izzadni kezdek, és semmi másra nem vágyom, minthogy kint legyek a szabad levegőn. Nem segít az sem, ha szóval tart, ha megpróbálja elterelni a figyelmem, Utána még percekig izzadok. Ha nem áll minden négyzetméteren két ember, akkor egyszerűen csak megunom, és felesleges időtöltésnek érzem. Minden mást hasznosabbnak, izgalmasabbnak és fontosabbnak érzek” – meséli a 30 éves Balázs, aki külföldön és kisboltokban nem produkál hasonló tüneteket.
Ugyanilyen pánikrohamról számol be Jodie Foster: „Mikor kicsi voltam, anyám szeretett boltokba járni, de én inkább a kocsiban maradtam és olvastam. Azóta a vásárlástól való félelmem rosszabbodott, ez már fóbia. Bemegyek a boltba, érzem, hogy kimegy a vér a fejemből és visszamegyek a kocsihoz” – mondta a hollywoodi színésznő a Contactmusic-nak.
„Valóban, a plázában fellépő szorongás egészen pánikrohamszerű rosszullétig fokozódhat: erős szívdobogás kíséri, izzadás, szédülés, fulladás, halálfélelem” – mondta a Velvetnek Gazdag Enikő pszichológus. Az összes tünet együtt, de külön-külön is felléphet. A tünetek okai mindenkinél különböznek, egyéni élmények határozzák meg, kiből tör fel a menekülési kényszer a hatalmas áruházakban. A félelem tárgya lehet a tömeg vagy a nagy tér, a rohamok oka pánikbetegség. Azoknál erősebbek lehetnek a tünetek, akik amúgy sem szeretnek vásárolni: például a barátnője mellett tétlenül ácsorgó férfinek van ideje magára figyelni, nem köti le az árukészlet, így – ha megvan benne a hajlam – valóban rosszul tud lenni a boltban.
A pánikrohammal kísért fóbiás rosszullétet azonban nem szabad keverni azzal, hogy pasink simán csak húzza a száját shoppingolás alatt: az pedig, hogy a férfiak kevésbé érdeklődnek a vásárlás iránt, mint a nők, szocializáció kérdése. „Vannak férfi és női tulajdonságok, melyeket a szülők tudnak befolyásolni, ők tudnak belénk nevelni bizonyos dolgokat. Nem véletlen, hogy a nők a focit unják, a férfiak pedig a ruhanézegetést” – mondta Dr. Süli Ágota szakpszichológus.
Mi a fóbia?
A wikipedia definíciója szerint a fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle.
Az indokolatlan rettegésnek egyre több fajtáját nevezi meg a tudomány, már több ezer féle fóbia kapott latin nevet: az ephebiphobiások például a kamaszoktól rettegnek – így a plázáktól is – a dextrofóbiások minden tárgytól, ami tőlük jobbra van, az alliumphóbiás a fokhagymától fél. A nimitempofóbiás attól retteg, hogy túl sokáig marad a vendégségben, a kuloulrofóbiás a bohócoktól fél, de állítólag létezik lupuslipafóbia: attól való félelem, hogy zoknit viselve a frissen viaszozott konyhapadlón farkasok fognak kergetni a konyhaasztal körül. A pszichológusok azonban nem vesznek el a részletekben. Az általuk használt BNO-10-es besorolás szerint létezik agorafóbia, mely a térrel kapcsolatos félelmeket foglalja magába, a szociális fóbia, mely a társas érintkezésektől való rettegést jelenti, a szimplex fóbia, mely adott tárgyakhoz vagy állatokhoz köthető rettegésre vonatlozik, valamit vannak „egyéb” fóbiás zavarok és „nem meghatározott” fóbiás szorongásos zavarok. A diagnózisokat ezen besorolás alapján számozzák, a kezelést pedig a diagnózis alapján kezdik meg.
Ha valóban rosszullét tör ránk a bevásárlóközpontokban – akár csak szédülés, izzadás – érdemes kezelni a problémát. Gazdag Enikő nem tartja jó megoldásnak, ha a fóbiás ember elkerüli félelmének tárgyát, jelen esetben a plázát, vagy azt, amitől ott fél (nagy tér, tömeg, szociális kontaktus, vagy akár bizonyos tárgyak): „Szembe kell néznie a félelemmel. Jó, ha fokozatosan egyre többet jár adott helyre, először csak 5 percet tölt a bevásárlóközpontban, később növeli az adagot 10-15 percre”. Emellett természetesen egy pszichológussal való konzultáció is segíthet, mivel tanácsos feltárni a szorongás hátterét, okát.
Dr. Süli Ágota jegyzett már olyan pácienst, aki rosszul volt vásárlás közben és olyat is, aki azért nem tudott vásárolni, mert nem bírt sorba állni, szorongott: előbbit a pánikbetegségek közé sorolják az orvosok amikor receptet írnak, utóbbi lehet agórafóbia, illetve ha attól fél a páciens, hogy nem tud értelmesen beszélni az eladóval, szociális fóbia.
„A fóbiákban közös a szorongásos tünet. Én mint analitikusan orientált terapeuta, szeretek a múltban kutatni. A szorongást egy múltbéli traumatikus élmény – nem testileg, hanem lelkileg traumatikus élmény – okozhatja, például egy olyan családi konstelláció, ahol a szorongás mindennapos, mondjuk egy erőszakos alkoholista apa jelenléte a családban” – mondta Dr. Süli. „A fóbia kezelhető: gyógyszerekkel csökkenthetők a tünetek, pszichoterápiával pedig feltárhatóak félelmeink okai” – tette hozzá a szakember.
Selymes Orsolya pszichológus szerint is sokféle oka lehet annak, ha valaki nem mer vásárolni, ám ezek közül legzavaróbb a szociális fóbia: „A tömeg és a tér lehet szorongást és kényszeres gondolatokat kiváltó ok, de leggyakoribb talán a szociális fóbia, ami viszont az élet minden területén zavaró tényező. A szociális fóbiás a társas szituációt kényelmetlennek éli meg, ami szorongást és fokozott tudatosságot, visszatérő kényszeres gondokat okoz. Ez azért nagy probléma, mert mindent társas közegben csinálunk, az ember társas lény” – mondta a függőségoldással foglalkozó szakember.
A stylist tanácsa annak, aki nem bírja az üzleteket
„Ha valaki vásárlásfóbiás és megteheti, nyugodtan megbízhat azzal egy stylistot, hogy házhoz vigye a ruhákat. Nekem még nem volt ilyen megrendelőm, de nem ritka, hogy elfoglalt emberekhez kiviszem a ruhát és otthon próbálják fel őket” – mondta Isai Anita stylist. „Az is segíthet, ha az illető végigjárja velem a plázát, mert ha szakember válogatja össze a ruhákat, lerövidül a próba ideje, és nem kell 20 ruhát becipelnie a próbafülkébe” – tette még hozzá. Azoknak, akik szimplán csak nem szeretnek vásárolgatni, azt tanácsolja, ne az aktuális trendnek megfelelő ruhákkal tömjék tele a szekrényüket, hanem drágább, de jó minőségű alapdarabokat vásároljanak. „Ismerek olyat, aki időhiány miatt évente egyszer vásárol, akkor egy vagyont hagy ott, de jó ruhákban jár utána hosszú ideig. Arra sem árt figyelni, hogy legyenek elegánsabb darabjaink, hogy bármilyen alaklomra fel tudjunk öltözni” – mondta Isai.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1994-es tanulmánya szerint a vásárlásfóbiában segíthet, ha előre tervezünk, vagy jó baráttal megyünk a boltba, de az is hasznos, ha listát írnunk a dolgokról, amit meg akarunk venni, és a boltokról, amiket nem kerülhetünk el. Az online vásárlás is jelenthet átmeneti megoldást, de ez nem oldja meg a problémát, csak segít elkerülni a tüneteket. „A társas fóbia rosszabbodhat, izolációhoz, bezártsághoz, depresszióhoz vezethet, ezért érdemes segítséget kérni, a leghatékonyabb megoldás a kognitív viselkedésterápia ilyen estekben. Szerencsére a társas szorongás rövid terápiát igényel, nincs szükség évekre a javuláshoz” – mondja Selymes.