"Miután gyilkol, elégedettnek tűnik" - mesélte a Sunnak egy férfi, aki a pembroke-i kastély közelében él, és többször is látta azt, hogy a kastély tavában élő egyik hattyú megöli valamelyik társát.
A Hannibal névre keresztelt gyilkológép tizenöt társát ölte meg pár hónap leforgása alatt, és több másikat súlyosan megsebesített, a napokban viszont sikerült eltávolítani a tóból. A Sun információi szerint elvégeznek rajta néhány vizsgálatot, a szakemberek arra gyanakodnak, hogy valamilyen szennyezés okozhatja az állatnál a viselkedésváltozást.
A gyilkos hattyú módszere meglehetősen kifinomult. Először a szárnyaival megcsapkodja áldozatát, majd a csőrével igyekszik alaposan megcsipkedni, végül a víz alá nyomja áldozata fejét, amit addig ott tart, amíg meg nem fullad az állat. Maria Evans, a park egyik gondozója szerint ezután az állat büszkén mutatja megölt áldozatát a családjának, egy nőstény hattyúnak, és egy kicsinek.
Az agresszívvá vált hattyú nem hagyja, hogy más állat is a tóba költözzön.
"Nem mindennapi, hogy egymást lemészárolják. A hattyú nem az a kimondott ragadozó állat, mint mondjuk a réti sas, de az agresszivitás persze előfordul" - mondta az esetről a Velvetnek Hanga Zoltán a budapesti állatkert sajtóreferense.
Az állatkerti körülmények között tartott állatoknál nem jellemző Hanga szerint, hogy egymást ölnék le. Ő maga egy esetről emlékezett a budapesti állatkert történetéből, amikor még az 1900-as évek elején egy medve megölte egy társát.
"Az állatkertekben nem szokott ilyen előfordulni, mert olyan csoportokat alakítunk ki, ami megakadályozza az ilyen helyzeteket" - mondta Hanga Zoltán.
Ez a gyakorlatban háromfajta csoportszervezési módot jelent. Az egyik, hogy ha egy csoportban van egy rossz természetű, kifejezetten agresszív egyed, akkor azt elkülönítik. Hasonló a helyzet akkor is, ha egy a többieknél jóval gyengébb egyed van a csoportban, akkor ezt az állatot is elkülönítik, hogy ne rajta vezessék le a feszültséget a többiek. A harmadik szempont meg az a csoportok kialakításánál, hogy ne közel azonos erejű állatokat rakjanak össze, mert az szintén növeli a harcok kialakulásának esélyét. Amikor nem egyértelmű a csoporthierarchia, akkor megindulnak a harcok a falkavezér pozíciójáért.
A természetben rendszeresen előfordul viszont, hogy az állatok valamilyen indok, például a területvédelem miatt egymásnak esnek. Hanga szerint könnyen elképzelhető, hogy a kastélyparkban nem kifejezetten állatkerti tartásra szánt hattyúk élnek, hanem vadhattyúk, amelyek csak odaszoktak a parkban található tóba. Emberek között élnek, mégis vadon.
A pembroke-i kastély a legnagyobb magánkézben lévő kastély Walesben, az ezres évek végén épült, az 1400-as évek közepén itt született VII. Henrik angol király. Később a Máltai Lovagrend egyik helyi központja lett.