Az utóbbi időben többször is beszámoltunk már az ukrán FEMEN mozgalomról, általában azért, mert tiltakozásaikat minden alkalommal virágkoszorús, szép aktivistáik kebelbemutatója kíséri. Pedig a mellektől eltekintve is lenne itt tartalom: a FEMEN valóban fontos ügyeket tesz szóvá – a kérdés csak az, mekkora sikerrel.
Jelenlegi vezetői Anna Hutszol és Szása Sevcsenko, mindketten a mozgalom alapító tagjai. „Azért hoztam létre a FEMEN-t, mert keveselltem a társadalmi szerepet vállaló ukrán nők számát. Ukrajna közélete és társadalma férfiorientált, a nők mindig passzív szerephez jutnak” – mondta el Hutszol korábban a France 24 hírportálnak. Akcióikról, amelyeket kétheti gyakorisággal tartanak, ukrán nyelvű blogjukról is lehet értesülni, és fotóikat is rendszeresen frissítik.
A 2008-ban, Kijevben alapított mozgalom először Ukrajna nemzetközi hírnevén kívánt változtatni, amelyet főleg a szexturizmus határozott meg. (2009-ben a hivatalos számítások szerint 12 ezer prostituált tevékenykedett az országban – 70 százalékuk 18 év alatti –, ám számuk ennél jóval magasabb: egyszerűen még nem kaptak rajta minden konzumnőt.)
Tüntetéseik témájának, okainak köre azóta kibővült: a nyugdíjrendszer átalakításának visszásságai, a kijevi városfejlesztési pénzek elmuttyantása és a japán földrengés áldozataival vállalt szolidaritás miatt is mentek már utcára. Ellenzik a prostitúció legalizálását, 2009-ben közzétettek egy javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy törvényi erővel is felelősségre vonhassák az efféle szolgáltatásokat igénybe vevőket.
Legfontosabb csapásirányuk azonban továbbra is az ukrán nők és Ukrajna helyzetének, megítélésének javítása maradt. „Célunk, hogy fejlesszük az ukrán nők vezetői, intellektuális és morális megítélését, lehetőségeit, és egy olyan Ukrajna-imázst közvetítsünk, amely bemutatja, hogy ebben az országban a nőknek vannak lehetőségeik” – idézi a Wikipedia Hutszolt. Szeretnék, ha megmozdulásaik hatására honfitársnőik aktívabban vennék ki részüket a társadalmi párbeszédből, hogy 2017-ben megvalósulhasson a nőforradalom – igaz, ennek mibenlétéről egyelőre semmit sem árultak el. Az alábbi videón egy német tévés magazinműsor riportját tekinthetik meg – a nyelvet nem beszélők is átélhetik egy-egy FEMEN-megmozdulás hangulatát.
A FEMEN bázisát fiatal egyetemista lányok alkotják, átlagéletkoruk 18-20 év közöttire becsülhető. A mozgalomnak háromszáznál is több tagja van, akadnak köztük férfiak is. Aktivistáik közül körülbelül húszan jelennek meg a nyilvánosság előtt félmeztelenül – ez utóbbit azzal indokolják: Ukrajnában csak így lehet hallatni a hangjukat; ha csak felvonulnának néhány transzparenssel, a kutyát sem érdekelnék. A Pravda szerint havi 600-700 eurós (158-184 ezer forintos) költségvetéssel dolgoznak, amelyet javarészt magánszemélyek teremtenek elő. Webshopjukból egyelőre nem folyik be számottevő pénzmennyiség.
Áldozatok persze vannak: több tagjuk, az alapítóktól kezdve az egyszerű aktivistákig, arról számolt be, hogy tevékenységük magánéletükben konfliktusokat okozott. Többjüknek megromlott a családjával való kapcsolata, mert nehéz például a vallásos nagyszülőkkel megértetni, hogy miért is mutogatják mellüket nyilvánosan. Nézték őket drogosoknak, Julija Timosenko lányainak, és Vlagyimir Putyin ügynökeinek. Akadt olyan is, akinek párkapcsolata ment tönkre azért, mert részt vett egy demonstráción – expasija még meg is fenyegette a mozgalmárlányokat.
Sokan vélekednek úgy, hogy a FEMEN akciói teljesen értelmetlenek, mások pedig ízléstelennek nevezik azokat. Az aktivisták mindennek ellenére nem hagyják abba, van, aki komolyan készül a politikai pályára, és FEMEN vezetése is többször tett olyan értelmű nyilatkozatot, hogy komoly politikai tényezővé, valódi párttá kívánnak válni. Szerepvállalásukról ugyanakkor azt állítják: az túlmutat a politikán és a valláson. Gyakran keverednek furcsa helyzetbe is – például amikor az odesszai demonstrációjuk ellen fellépő rendőrök a tüntetés után FEMEN-logós bögrét kunyerálnak tőlük.
Legfontosabb feladatnak a kérdésfeltevést tartják – ahogy mi is, ám megkeresésünkre Hutszol hiába ígért többször is választ, ez még nem érkezett meg. Nálunk mindenesetre nincsenek hasonlóan fedetlen nőjogi aktivisták – a melltartó-mentes napot szervező Magyar Szabad Csöcsök Pártja sincs még hivatalosan bejegyezve.
NANE: a cél sosem szentesíti az eszközt
Magyar kolléganőiket, a NANE jogvédő egyesületét is megkérdeztük, mit gondolnak az ukrán hölgyek figyelemfelkeltő módszereiről. Válaszukban kiemelték: még nem találkoztak a FEMEN tevékenységével, de nem tudnak hasonlóan tevékenykedő magyar csoportról.
"Az emberi jogi mozgalmak (így a női jogié is) egyik alapvetése, hogy a cél sosem szentesíti az eszközt. A női test tárgyiasítása a nők emberi méltóságának egyik megsértése, és mint ilyen, nem lehet alkalmas arra, hogy üzenetet közvetítsen a nők emberi méltóságának tiszteletben tartására. Ennek kb. annyi értelme van, mintha egy környezetvédő 'tiltakozásul' maga is környezetet szennyezne. Vagy egy állatvédő maga írtana ki egy védett fajt, demonstratív célzattal" – írta a Velvet megkeresésére Tóth Györgyi.
Emlékeztetett: egyes mozgalmak, mint például a PETA (az állatok jogaiért küzdő csoport) gyakran tárgyiasítják a nőket figyelemfelkeltő akcióikban, amit ő a jogvédelem holisztikus, tehát egyetemes, mindenre és mindenkire kiterjedő, a maga teljességében szemlélő nézőpontjának hiányára vezet vissza.
"Azon közösségekben, ahol a nők hátrányos helyzete, alacsonyabbrendűsége, elnyomása természetesnek számít, azok, akik ezt nem fogadják el, gyakran eszköztelenek arra, hogy gyökerestől tagadják a szexizmus jelenségét, és a nemek megkülönböztetésének és a nők tárgyiasításának teljes elutasítása helyett úgynevezett 'jóindulatú szexizmussal' reagálnak" – folytatta Tóth.
Elmondása szerint a tájékozatlan emberek ezt gyakran valamiféle női jogi törekvésnek nézik, de a nők piedesztálra emelése bizonyos helyzetekben valójában az ambivalens szexizmus érmének csupán a másik oldala.