A japán tudósok szívátültetésen átesett laboratóriumi egerekkel komolyzenét és Enyát hallgattattak. A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál az egereknél, amik hat napon át Verdi Traviatáját, illetve Mozartot voltak kénytelen hallgatni, hosszabb ideig maradt meg az új szerv.

Azok, akik szívátültetésen estek át, jól teszik, ha Mozartot hallgatnak – derül ki a japán Journal of Cardiothoracic Surgery szakfolyóiratból. A komolyzene hallgatásával állítólag elérhető, hogy a beültetett, új szerv hosszabb ideig legyen a szervezetben, és ne lökődjön ki. "Az eredményeink azt mutatják, hogy az operára, mint a Traviata, reagál a szervezet" – írta Dr. Masanori Niimi, a tokiói Teikyo Egyetem egyik professzora, aki egereken végezte a kísérletet.

A szívátültetésen átesett laboratóriumi egereket öt csoportra osztották a japán tudósok, a csoportokkal különböző zenét hallgattattak hat napon keresztül, a műtét után közvetlenül. Az egyik zene Verdi Traviátája volt, a másik Mozart, a harmadik csoport Enyát volt kénytelen hallgatni, a negyedik pedig monoton, változó hangokat. Az ötödik csoport nem kapott zenei aláfestést a gyógyuláshoz.

A kutatás során az derült ki, hogy a Mozartot és Verdit hallgató egerek szervezete hosszabb ideig működött az új szívvel, mint azoké, amik Enyát vagy a zajt hallgatták. A tudósok azt figyelték meg, hogy a komolyzenére lábadozó egerek szervezetében a gyulladásgátló molekulák és az immunválaszt-szabályozó fehérvérsejtek száma megnőtt.

A zene jótékony hatását a MythBusters (Állítólag...) legendagyilkos párosa is vizsgálta, növényeken. A kísérletükben Mozart és a komolyzene alulmaradt, győzött a heavy metal – ezt a japánok a szívátültetett egereken nem próbálták. A japánok azok, akik egyszer egyébként véletlenül éneklő egeret kreáltak, pedig csak az emberi nyelv eredetét kutatták.