Az egykori Legfelsőbb Bíróságon, a Kúrián zárta le a Fővárosi Ítélőtábla E. Zsanett nagyjából öt évvel ezelőtt kezdődött ügyét, amiben öt rendőrt többek között nemi erőszakkal vádoltak. A bíróság folyosói a hőségriadót azzal vészelték át, hogy szaunává alakultak, így az a bő tucatnyi újságíró és érdeklődő élvezhette a kellemes meleg áldásos hatásait, amíg a tárgyalás körülbelül negyedórás késéssel el nem kezdődött.
A bíró ezután gyorsan kihirdette az ítéletet, amin aztán mindenki rágódhatott a húsz perces indoklás alatt. Az ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság döntését, vagyis a rendőröket nem találta bűnösnek a nemi erőszak ügyében. Az indoklást viszont arra módosította, hogy az ügy bizonyítottság hiányában végződik felmentő ítélettel.
A másodfokú eljárásban E. Zsanett pótmagánvádat adott be zsarolás ügyében, a bíróság ezt vizsgálta leginkább. Egészen pontosan nem vizsgálta, mert gyorsan kiderült, hogy nem E. Zsanettet akarták zsarolni a rendőrök, így ő nem lehetett volna zsarolás áldozata, vagyis nem is vádolhatta ezzel a rendőröket. Röviden: az elsőfokú bíróság elég nagyot hibázott, amikor ezt a keresetet elfogadta. A másodfok ezért nem is tudta vizsgálni, hogy egyébként volt-e zsarolás, mert eljárási hiba miatt ejteniük kellett a dolgot .
Az ítéleteket indokló bíró hosszasan beszélt arról, hogy nem tudták bizonyítani a rendőrök bűnösségét, de az ártatlanságuk sem egyértelmű, ezért nem bűncselekmény hiányában mentették fel őket. Ráadásul a rendőröket, akik közül csak az első rendű vádlott nem rendőr már korábban katonai bíróságon már elmarasztalták azért, hogy E. Zsanettet szabálytalanul igazoltatták.
“A bíróság nem tudta megállapítani, hogy mi történt, ezért soha, senki nem mondhatja ügyfelemre, hogy hazudott” – mondta Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője, aki ezután a rövid nyilatkozat után elviharzott a bíróságról.
“Ezen az alapon az is megtörténhet, hogy télen piros hó esik. Az ítélet arról szól, hogy E. Zsanett vádjai nem nyertek bizonyítást” – reagált az egyik rendőr ügyvédje, Magyar György azokra a kérdőjelekre, hogy tulajdonképpen nem sikerült bizonyítani, hogy a rendőrök ne követtek volna el semmit.
Az ügyben tehát mindkét fél számára előnyös és előnytelen ítélet született, ráadásul ezzel az ítélettel lezárult az ügy, azt folytatni már nem lehet újabb bíróságon. E. Zsanett esetében kiderült, hogy nem biztos, hogy hazudott a sztorijával, de sosem fogja bebizonyítani azt, hogy tényleg erőszak áldozata lett. A rendőrök pedig megúszták a büntetést, de sosem fogják tudni bebizonyítani, hogy teljesen ártatlanok.
Az ügyben egyébként olyan aprónak tűnő hibák akadályozták meg az ártatlanság vagy a bűnösség bizonyítását, hogy E. Zsanett először olyan orvoshoz ment, aki nem volt magyar anyanyelvű, és nem tudott a bírósági zsargonnak megfelelően fogalmazni a sértett sérüléseiről. Vagy hogy az a térfigyelő kamera, ami nagyjából rögzíthette az eseményeket, csak időszakosan rögzít, ezért nem tudni, hogy pontosan mit vett fel, és miket nem.
A tárgyalás után a felmentő ítéltetet rezzenéstelen arccal fogadó E. Zsanett ügyvédjétől külön távozott, barátja kezét fogva némán bandukolt a 35 fokban, nyilatkozni egyáltalán nem akart már.