„Atyaisten, hát ezek meg mik” – döbbent meg hangosan a BKV 1-es villamosának utazóközönsége a hétvégén késő este az Árpád híd Szentlélek téri megállójánál, amit – és az egész hidat – több száz kérész lepett el, de talán még az ezres nagyságrend sem túlzás. A szárnyas rovarok alosztályába tartozó állatok az utcai lámpák köré csoportosultak, de annyi volt belőlük, hogy beterítették a megállót, többen inkább a lépcsőkön vártak a villamos érkezésére. A helyzetet a gyors felszállás sem orvosolta, a kérészek ugyanis a villamosba is berepültek, és jogszabály ide vagy oda, a csapkodástól pusztultak erősen.
Évtizedekre eltűnt
Az Árpád hídról lehaladva a kérészek is elfogytak, de mint kiderült, nemcsak itt észlelték a tömeges jelenlétüket: a hírek szerint az elmúlt héten felbukkantak a Március 15. téren, Pócsmegyeren, Tahitótfaluban (utóbbit egyik olvasónk is megerősítette, és képeket, valamint videót is küldött róla, ezek alább láthatók) és Vácon is, hétfőn este pedig az Országbíró utcai Sparba is beköszöntek. Habár rendkívül idegesítő, ahogy az állatok az ember szemébe-szájába-orrába repülnek, dr. Kriska György, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének főmunkatársa szerint különleges jelenségről van szó.
„Minden bizonnyal a dunavirág (Ephoron virgo) rajzása volt. A kérészek általában tavasszal rajzanak, de ez a faj, különös módon, augusztus végén repül. A jelenség azért különleges, mert a dunavirág évtizedekre eltűnt Közép-Európa folyóiból a vízszennyezések miatt, és a tudományos kutatók is csak elvétve találkoztak itt-ott egy-egy lárvájukkal. A mostani tömegrajzás hátterében véleményem szerint a jelentősebb vízminőség-javulás állhat, ami nagy valószínűséggel a Bécsben továbbfejlesztett szennyvíztisztító áldásos működésének köszönhető. Jelenleg Európában ez a legkorszerűbb szennyvíztisztító” – vélekedett Kriska.
A nátriumgőz lámpára is jön
A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársa, dr. Ambrus András is csak a fotó alapján tudott véleményt mondani, ám ez alapján ő is arra jutott, hogy a dunavirág kérész okozhatott bosszúságot az utazóknak. „Kicsit késeinek tűnik a rajzás, a Rábán már majd egy hónapja lement. Kisebb, ám gyors folyású, főként kavicsos aljzatú vízfolyásokban is megél, jellegzetes a Felső-Tiszán, a Rábán, a Mosoni-Dunán, de a Répcén is szépen szokott rajzani. Ezen túl, a kompenzációs repülés során el-eljutnak kisebb vízfolyásokhoz is. Különös tulajdonsága a fajnak, hogy a nátriumgőz lámpára is jön, amire egyébként (mindössze két sárga vonalból áll a színképe) nem nagyon szoktak jönni más rovarok” – magyarázta.
Nézze meg a tahitótfalui kérészinváziót!
A kérész rendszertanilag a rovarok osztályába, és a szárnyas rovarok alosztályába tartozik. Az állat legismertebb hazai képviselője a tiszavirág, de ezen kívül mintegy 49 faj él Magyarországon az eddig leírt 2500-ból. Három hazai faja védett, a lárvái az oxigéndús vizeket kedvelik, többségük a folyóvízben fejlődik – ez akár néhány évtől három évig is eltarthat - a szubimágó állapotig, amikor is az állat még nem ivarérett. Néhány nap vagy pár óra múlva egy vedlés során imágóvá, vagyis ivarérett kérésszé fejlődik. Teste törékeny 5-38 mm hosszú, lába hosszú, gyenge.