Egy előző szabályozás miatt már korábban is jelentősen csökkent a vendéglátóhelyeken lévő játékgépek száma, mi azért benéztünk a fennmaradt kevesek egyikére. A budapesti Centrum söröző bérlője, Kovács Margó gyorsan reagált a hírekre, természetesen elkeseredetten: “A legtöbb helyen részesedést kapnak az üzletvezetők a játékgépekből. A legtöbb helyen ezekből tudják finanszírozzák a bérleti díjat, vagy a rezsi nagyrészét. Ahhoz, hogy ilyen árakon tudjunk dolgozni, ez a bevételi forrás elengedhetetlen. Már el kellett küldeni alkalmazottat, és családtagnak kellett a pult mögé állnia. Költségeket kell lefaragni. Ezzel a törvénnyel még több üzlet zár be, még több munkanélküli lesz. Az államnak ez nem nyeresége, hanem még nagyobb vesztesége lesz” - mondta borúlátóan, hozzátéve, hogy a pár kaszinó megtartásával még ugyanúgy elesnek a bevételtől: “Aki bedob párszáz, vagy akár ezer forintot, nem fog odamenni. Ötvenezer forint alatt be sem megy az ember ilyen helyekre.”
Kovács szerint az egyik indokként megjelölt probléma, nevezetesen a szerencsejáték-függőség miatt elszegényedett emberek annyira nincs jelen erősen. “Nem gondolom, hogy ez jelentené a problémát. Nyilván az játszik ezeken akinél ez megengedhető. Én már nem szembesülök vele, hogy valaki megkapta a fizetését és a családi pótlékát, és bedobálta egyből a gépbe. Szőnyeg alá söpörjük azokat az embereket, akik minden pénzüket kokainra költik, pedig akik azt árulnak, nem fizetnek egy fillér adót sem. Ez egy tisztességes bevételi forrás, amiből emberek tudnak fennmaradni, és munkahelyeket teremteni. Ez így felháborító, és álszent.” Kovács szerint a Centrumhoz hasonló helyek fenntartásához elengedhetetlen az innen befolyó összeg, a környéken több kis kocsma is azért zárt be, mert a megemelkedett adók miatt inkább elvitték onnan a gépeket.
A pultosokat nem érdekli
Több hasonló helyet is megnéztünk, érdeklődve a pultban állóknál, ők mit látnak az állam számára tegnap nagyon sürgőssé vált problémából. Az egybehangzó válaszok szerint szinte semmit, még az is nagyon változó, naponta mennyien mennek a kocsmába gombokat csapkodni. A legtöbb helyen úgy tűnt, tényleg nem a jól ismer kockások uralják a légkört, és mintha maga a személyzet sem lenne azzal tisztában, hogy ezzel akár a munkahelyüket is elveszthetik.
A gépezők gépeznek
Megkérdeztük azokat, akik jó eséllyel tényleg semmit sem profitálnak a nyerőgépekből, a 31 éves Béla folyamatosan a villogásokat figyelve állt velünk szóba, a kérdésre, hogy mit szól az épp nagy odafigyeléssel végzett szórakozásának megszűnéséhez, meglepő örömmel válaszolt: “Isten áldja őket” - mondta a férfi, aki szerint kaszinók úgyis lesznek, ő pedig néha játszik, úgyhogy jótékonyan nem vonunk le abból következtetéseket, hogy miért dobott bele percek alatt két tízezrest is a gépbe. Mivel aktív gépesekkel nehéznek bizonyult a kommunikáció, megkerestük a 26 éves Lászlót, aki fiatalabb korában komoly tartozásokat összehozott már csak amiatt, hogy a kedvenc kocsmájában ott villogott a lehetőség, hogy egyszer végre beüt a jackpot. Ő valami összeesküvést sejt: “Én már tényleg csak ritkán játszok egy párszáz forintot, és nagyon sok pénzem van már ezekben a szarokban korábbról, ennek ellenére nem örülök a döntésnek, mert álszent dolog ezekre a szerencsétlenekre hivatkozni, biztos hogy valami bosszú ez. Az alkohol sokkal több embert és családot taszított már nyomorba, mégis ott tartunk, hogy olyan mérgező pálinkát főzhetek, amilyet csak akarok. Aki pénzt akar veszteni, az úgyis megoldja ezután is.”
A 29 éves Istvánnak szintén voltak gondjai a gépekkel, de pár év távlatából ő már örül a döntésnek: "Nehéz kérdés, hogy jó döntés volt e a kormány részéről ez az intézkedés, főleg egy olyannak mint én, aki azért éveken keresztül élt meg mélypontot és örömöt a szerencsejátékban. Sok szomorú dolgot láttam, főleg a kocsmákban vagy a kisebb nyerőtermekben. Emberek a mobiltelefonjukat, a robogójuk kulcsát váltják be nevetséges áron, csak azért, hogy tovább játsszanak. Az egészben az az ironikus, hogy az ilyen lepukkant helyeken voltak a leginkább "bukásra” állítva a gépek és ellenőrzést csak hírből ismertek. Az, hogy ezek a helyek már egy ideje megszűntek, biztos sok családot mentett meg, mert munka után malteros gatyában a családfenntartó nem fog bemenni a nagy kaszinókba. Bár a színvonal azokban is sokat esett az évek alatt és a külvárosi nagyobb kaszinók is inkább a segélyen élőket várták és itatták. Én biztos, hogy sokkal többet vesztettem, mint nyertem és itt nem csak pénzről van szó, hanem időről, lehetőségekről. Nem tudom még pontosan mi fog történni ezután a törvény után, de nem bánnám, ha már én sem tudnék játszani. Bár talán nem voltam nagyon függő, de a legjobb az lenne ha nem tudnék játszani és nem halnék bele. Sőt senki sem halna bele, legalábbis a játékosok közül. Bár mindenre létezik egy arany középút, kétlem, hogy manapság a kaszinók azt a célt szolgálják mint amiért eredetileg létrehozták őket."
Nincs statisztika
Arról, hogy Magyarországon ténylegesen hány embert érint a szerencsejáték-függőség, a Névtelen Szerencsejátékosokat kérdeztük meg, akik nem formáltak véleményt, mert nekik “elsődleges céljuk tartózkodni a szerencsejátékoktól, és más kényszeres szerencsejátékosoknak is segítséget nyújtani ebben”, emellett nem formálnak véleményt kívülálló ügyekben. Gyorsan reagált viszont az E-casino Szakmai Szövetség, akik szerint ez a lépés negyvenezer munkahely megszűnéséhez vezet, és mivel az emberek szeretnek szórakozni, ez a döntés csak az illegális, illetve az online szerencsejátékokat fogja erősíteni. “Az eltelt egy évben, mióta a Parlament tavaly szeptemberben törvényt fogadott el a szerver alapú nyerőautomaták magyarországi bevezetéséről, a legnagyobb cégek több százmillió forintot fektettek az új rendszerek kiépítésébe; ezek a befektetések értéküket vesztették - írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben.”