Melyik volt Felix Baumgartner legfélelmetesebb mutatványa?

Legutóbbi mutatványát, ami részben tudományos kísérlet is volt, idén októberben hajtotta végre a 43 éves osztrák, Felix Baumgartner. Nagyjából 39 km magasról, a sztratoszférából ugrott le a Földre, hogy első ejtőernyősként a világon átlépje a hangsebességet zuhanás közben. Az ugrás előtt nem lehetet biztosan tudni, hogy az ernyők kibírják-e, amikor meg kell fogniuk Baumgartnert, ahogy azt sem, hogy a spéci ruhája bírni fogja-e a súrlódás okozta hőt, illetve hogy nem fagy-e majd meg benne Baumgartner. Végül minden gond nélkül, talpra érkezve szállt le a Földön mintegy négypercnyi zuhanás, ereszkedés után.

A horvátországi Mamet barlang az extrémsportolók egyik kedvenc helyszíne, a 190 méter mély barlang tulajdonképpen csak egy hatalmas, sötét lyuk a földben. Már azt is lélekformáló élménynek írják le, ha valaki leereszkedik a harangformájú, mélyülve szélesedő lyukba, ahol egy idő után egy kötélen lóg csak a semmiben, mintha a harang nyelve lenne. Felix Baumgartner viszont nem hegymászó, nem barlangász, hanem bázisugró, úgyhogy 2004-ben azt találta ki, hogy leugrik a lyukba. Előtte azt mondta, ez lesz az utolsó nagy dobása, utána visszavonul, hogy a családjával legyen, és mentőhelikoptert vezessen. Ezt már tudjuk, hogy nem így történt.

A sztratoszférából ugrani külön kategória, de Felix Baumgartner a bázisugrást kimaxolva lépett szintet. 2007-ben leugrott az akkori legmagasabb létező épületről, a tajvani Taipei 101 nevű felhőkarcolóról, ami 509 méter magas. Mivel Baumgartner addig mindig leugrott az éppen aktuális legmagasabb épületről, és azóta két épület is magasabb a Taipei 101-nél (Burzds Kalifa, valamint a mekkai óratorony), valószínűsíthető, hogy Baumgartner karrierje még nem ért véget épületugrálóként. Az épületugrás legnagyobb veszélyei, hogy az ugró nekicsapódik az épületnek, vagy nem tud időben ernyőt nyitni, ezért nem lesz jó a talajfogása, vagyis becsapódik.

Az előbb említett veszélyek közül a nagyobbikat az jelenti, hogy a base jumpingnál rövidebb idő áll az ugró rendelkezésére a helyzete stabilizálására, valamint az ernyője kinyitására. Különösen igaz ez akkor, amikor valaki alacsonyról ugrik. Baumgartner természetesen ilyet is csinált, a riói Cristo Redentor szoborról ugrott le, ami mindössze csak 29 méter magas. Az ugró szerencséje, hogy a szobor egy hegytetőn van, így maradt egy kis ideje az ernyőnyitásra.

Nem Felix Baumgartner találta ki az úgynevezett wingsuit ugrásokat, amikor az ugró ruháját úgy képezik ki, hogy kis szárnyakat tudjon formázni, ha széttárja a végtagjait. De az biztos, hogy fontos szerepe volt a sport népszerűsítésében és fejlesztésében. Hozzá köthető a Wingpack kitalálása, ami egy a wingsuithoz hasonló ruha, de ennek merev szárnyai vannak. Baumgartner 2003-ban egy ilyennel a hátán 9 km magasról kiugorva sikeresen szelte át a La Manche-csatornát.

A veszélyességi mutatóban talán nem ez a legdurvább ugrás, de az biztos, hogy ez volt az egyik legpontosabb ugrása. Baumgartner a 2003-as Taurus World Stunts Award, kaszkadőrdíjátadóra érkezett ejtőernyővel. Természetesen öltönyben volt, és természetesen a vörös szőnyegen landolt, ahogy illik. Az ugrásról videót nem találtunk, csak néhány fotót.3