Hol van már a fél kilós tejföl és a tízdekás szalámi? Az árverseny miatt a gyártók alig emelnek, inkább a termék mennyiségét csökkentik. Ugyanis ha átlépnék a pszichológiai határt, jelentősen visszaesne az eladások mértéke.

Nincsenek könnyű helyzetben a gyártók: hol ilyen, hol olyan adót vetnek ki rájuk, a vásárló pedig csak azt képes nézni, mennyibe kerül a termék. Így nem emelhetik az árakat, de valamit kénytelenek tenni, hogy a tulaj által elvárt haszon is meglegyen. Mit tesz ekkor egy élelmes gyártó?

Ha nem tud emelni, akkor csökkent. Legalábbis azt a mennyiséget, amit becsomagol. A vevők talán észre sem veszik, hogy kevesebbet kapnak az adott áruból, de a forgalom pörög.

Joghurtok

Hol vannak már azok az idők, amikor a a joghurt másfél decis volt. Most jó, ha 125 grammot kapunk ugyanazért az árért mint korábban, melynek talán a csomagolása többe kerül, mint a belekerülő élelmiszer. A korábbi fél kilós doboz helyett 400 gramm jár, a 200-ból pedig egy csapásra 180 gramm lett.

Tejfölök

200 helyett 175 grammot veszünk, és a fél kilós is 450 gramm, bár ez a doboz méretén nem feltétlenül látszik. A fogyasztó nem igazán tehet semmit, hisz a gyártó feltünteti a mennyiséget a csomagoláson, jogszabályt tehát nem sért. Ennek ellenére érdemes megnézni azt a kötelező jelölést, ahol feltüntetik a kilós vagy literes egységárat is, a polcokra kiírt ár ugyanis erősen csalóka lehet.

Kávék

Sokat kávézó ismerősünk épp a napokban mesélte, hogy a megszokott 1 kilós őrölt Omniája már csak 80 deka, az ára azonban nem változott. A G'Roby vásárlói gyorsan fel is vásárolták a nagy kiszerelést, a webshopban átmeneti készlethiányt jeleztek cikkünk készültekor.

Nem járnak jobban a Nescafé fogyasztók sem, a 100 grammos üveg utántöltője mindössze 75 grammos lett, de már 50 grammos utántöltő is létezik, a low budget jegyében.

Felvágottak

A felvágottak is jelentős csökkenést mutatnak, a szalámik alig 7-8 dekásak a megszokott 10 helyett, de egy jó szeletelőgéppel csodákat lehet művelni, így keveseknek tűnik fel, hogy a pénzükért bizony nem a megszokott mennyiséget kapják meg.

A chipsadótól sújtott ágazatban is recesszió van, egészségtelenül élő kollégánk szerint felháborító, hogy a chips 90 gramm helyett már csak 70 grammos, azaz alig 7 deka.

De a Turó Rudi rajongók is rémülten tapasztalhatták, hogy kedvenc termékük un. multipack csomagban véve csak 23 grammos, szemben a megszokott kiszerelésekkel. A FrieslandCampina Hungária Zrt. marketingese szerint nem kell megijedni, mert a 23 grammos rudik csak speciális csomagban kaphatóak (10 és 15 darabos), a többi Turó Rudi csomagjuk súlya nem változott, és ettől a jövőben sem kívánnak elállni.

Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója a Velvet kérdésére elmondta, hogy három dolognak köszönhető általában az élelmiszertermékek töltősúlyának csökkenése. Egyrészt az élelmiszeripart sok támadás érte, hogy hozzájárul az emberek elhízásához az adagok nagy mérete miatt, így egyes cégek ezért csökkentették a vásárolható adagokat. Másrészt a fogyasztók rendkívül árérzékenyek.

Azt kell látni, hogy mivel a reáljövedelem csökken, az emberek egyre jobban figyelik a termékek árait. Szinte minden termék esetében van egy pszichológiai határa az árnak, amit nem lehet, vagy rendkívül nehéz átlépni. Ha ezt mégis átlépik, a vásárlások száma drasztikusan csökken. Az élelmiszerek alapanyagainak ára folyamatosan nő, az élelmiszerek árai viszont csak lassabban növekszenek, ezért egyes ipari szereplők a termékek súlyának csökkentésével reagálnak.

Bizonyos termékek esetében pedig azért csökkentetik a súlyt, mert az átlagos fogyasztói kosár csökkenést mutat, ugyanis egyre több az egyedülálló, akik kisebb kiszerelésű, de friss áruhoz szeretnének jutni. Ez jelentkezik többek között a szeletelt sajtok, és felvágottak piacán egyaránt. A kommersz termékek (tej, liszt, cukor) mérete nem változott, ugyanis a mennyiség csökkentésével a csomagolás költsége aránytalanul nő. A tendencia megállítására csak a hatékonyság növelése lehet megoldás, mint költségcsökkentő tényező.