horoszkóp

Egy hathónapos kislány halála miatt vizsgálódik az egri kórház

2013.01.16. 11:26 Módosítva: 2013-01-16 11:37:12
Január 6-án életét vesztette egy hathónapos tarnabodi kislány, akinél először tüdőgyulladást, később rovarcsípést diagnosztizáltak az orvosok. Amanda agyhártyagyulladás miatt halt meg, az ügyben a hatóság is vizsgálódik.
kislany1
Fotó: TV2

A hathónapos Tarnabodon élő Váradi Amanda napok óta köhögött és hőemelkedése is volt, ezért a szülei elvitték a háziorvoshoz. A kislány köptetőt és lázcsillapítót kapott – írja a heol.hu

Január 5-én a kislány láza 41 fokra szökött fel, ezért a hevesi ügyeletet hívták. Ott azonban  – a szülők elmondása alapján – azt mondták nekik, hogy nem mehetnek ki minden lázas gyerekhez.

Ezután a család az egri Markhot Ferenc Kórház sürgősségi betegellátó osztályára ment, de onnan a gyerekosztályra küldték őket. Az osztályon viszont nem fogadták a gyereket, mivel nem volt beutalójuk. A nővér innen a központi orvosi ügyeletre irányította a családot, ahol Váradiék szerint kérdőre vonták őket, hogy miért Egerbe mentek, amikor lakóhelyük szerint a hevesi ügyeletre kellett volna menniük. Az orvos ennek ellenére ellátta a kislányt, és torokgyulladást diagnosztizált nála. Lázcsillapító injekciót kapott, illetve otthonra további lázcsillapítóval látták el.

A szülők még a vizsgálat alatt felhívták az orvos figyelmét a piros pöttyökre, amelyek a gyerek testét borították, de a gyerekorvos azokat rovarcsípésnek diagnosztizálta.
A gyerek reggelre sem lett jobban, és bár kiváltották a lázcsillapítót, azt már nem tudták beadni, mert a gyerek szája elkékült. A mentőket hívták, akik az ügyeletre irányították a családot. Az ottani orvos azt javasolta, hogy vigyék be a gyereket minél előbb az egri ügyeletre. Itt diagnosztizálták a betegséget, fertőző agyhártyagyulladást állapítottak meg a gyereknél, és az egri kórházba irányították át a családot. Ott kapott egy injekciót, de a kislány édesanyja karjaiban meghalt.

Az édesapa a megyei rendőr-főkapitányságon tett feljelentést, mert el szeretné érni, hogy kiderüljön, hibázott-e valaki az ügyben.

“Amikor hajnalban először vizsgálta meg a gyermekorvosunk a kislányt, akkor csak felsőlégúti hurutos tüneteket észlelt a lázon túl, az agyhártyagyulladásnak még nem volt nyoma. A gyermekorvosok minden esetben keresik ennek a súlyos betegségnek a jeleit. Ebben az esetben is ez történt, ám a vizsgálat időpontjában még nem lehetett a tünetek alapján ezt a diagnózist felállítani” – nyilatkozta a heol.hu-nak dr. Magyar István, az Agria Ügyelet vezetője.
 
A rendőrség megerősítette az újság információit, és közölte: foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettében indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
 
Dr. Fűtő László, a Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója közleményt adott ki az ügyben. “Idén január 6-án délelőtt a városi gyermekügyeletről előzetes értesítés után, sürgősséggel irányítottak egy féléves gyermeket súlyos, igen gyors lefolyású meningococcus bakteriális fertőzés alapos gyanújával a Markhot Ferenc Kórház Csecsemő- Gyermek- és Ifjúsági osztályára. A beteg érdekében a kórház szakorvosai minden lehetséges kezelést és beavatkozást elvégeztek. Sajnos a gyermek életét nem sikerült megmenteni, az alkalmazott kezelésre nem reagált. A kórház belső vizsgálatot indított” – áll a közleményben.

Nem ez az első eset, hogy agyhártyagyulladást másnak diagnosztizálnak. 2008-ban egy kétéves gyereknél bolhacsípésnek nézték a betegség jellegzetes kiütéseit.

Agyhártyagyulladás

A meningococcus baktérium fertőzés súlyos komplikációkkal járhat,ezek között van az agyhártyagyulladás is. Évente átlagosan 100 esetet jelentenek a hatóságoknak. A halálozási arány még intenzív osztályos kezelés esetén is 20-50 százalékra tehető. Gyógyulás után is nagyon gyakran maradandó idegrendszeri károsodásokhoz vezethet az agyhártyák összenövése, hegesedése miatt.A  Neisseria meningitidis kokkusz által okozott betegségre jellegzetesen egy gyorsan terjedő, kék és lila színű pontokból álló kiütés, a bőrvérzéses kiütés előzi meg a többi szimptómát. Ez rendszertelenül terjed a csípőn, a lábszárakon, a kötőhártyán és olykor a beteg talpán és tenyerén.
Forrás: Wikipédia