A Jóban Rosszban sorozat nézésével csábította magához nevelt lányát a nagykőrösi M. Tamás, akit első fokon 7 év 6 hónap fegyházra ítélt a Budapest Környéki Bíróság február 6-án. A férfi erre jogosító végzettséggel rendelkező nevelőszülő volt, holott korábban agyi infarktuson és depresszión is átesett, gyógyszeres kezelésre szorult és ivott is. Az eset nem elszigetelt, nevelőszülők korábban is kerültek a vádlottak padjára. Tavaly februárban egy dévaványai férfit ítéltek börtönre, mert négy éven át molesztálta nevelt lányait (ő is hivatásos nevelő volt).
Az ilyen esetekben felmerülhet több kérdés: ki és mi alapján ad engedélyt arra, hogy valaki hivatásos nevelővé váljon, milyen vizsgálatokon kell átesnie az illetőnek, mennyire alaposak a pszichológiai vizsgálatok, mennyire ellenőrzik a nevelőszülő tevékenységét állami oldalról, milyen sűrűn vizsgálják felül az alkalmasságát és mik lehetnek az alkalmasságát kizáró okok?
A nevelőszülőség magas lajtorjája
Attól a ponttól, hogy valaki elhatározza, a nevelőszülői hivatást választja, addig a pontig, hogy erről papírt szerez, sok-sok lépcsőfokot kell megmásznia. Radoszáv Miklós, gyermekvédelmi szakértő felvázolta a Velvetnek a folyamatot.
A jelentkezőnek tanfolyamot kell elvégeznie és felkeresik a háziorvosát is. Öt kérdésre kell válaszolnia a mentális állapotával kapcsolatban. Többek között megkérdezik, nem alkohol- vagy drogfüggő-e, vagy van-e olyan betegsége, ami időszakosan alkalmatlanná teszi a szülői feladatok ellátására.
Matusek Zsuzsanna, az Országos Gyermekvédő Liga (OGYL) elnöke szerint fontos lépcsőfok, hogy a pályázó családnál környezettanulmányt végez az illetékes területi gyermekvédelmi szolgálat (a továbbiakban: tegyesz). A családtagokat és a lakóhelyet ellenőrzik, többek között azt, hogy megvannak-e a megfelelő higiénés körülmények, illetve az egy gyerekre jutó minimum 6 négyzetméter lakótér. Ezt követi a pszichológiai, erkölcsi és egészségügyi vizsgálat, majd egy 60 napos tanfolyam után vizsgát tesz a jelentkező, ami után a nevelőszülő megkaphatja a működési engedélyt. Ebben megszabják, hány, és milyen nemű gyerek bízható rá, ez alapján egy gyámhivatal helyezi majd oda a gyereket, szigorúan a szerződéskötés után.
Vannak nevelőszülők, akik magatartászavaros vagy fogyatékos gyerekeket is befogadhatnak, de nem, bőrszín, vallás szerint nem válogathatnak a gyerekek között. A másik oldalon eközben 30 napja van a tegyesznek, hogy a rendszerbe került gyerekeket elhelyezze (vagy vissza a családjához, vagy nevelőszülőhöz, vagy intézetbe).
Vannak kizáró okok is, ha valaki nevelőszülő akar lenni. Például, ha eleve négy vagy több gyerek él a háztartásban, ha az élettárs vagy házastárs tiltakozik a nevelőszülőség ellen, ha nemenként nem tudnak külön szobát biztosítani a gyereknek, vagy ha nem tudnak minimum 6 négyzetméter lakóteret nyújtani gyerekenként. Radoszáv szerint a működési engedélyt kiadó kormányhivatalok azt is ellenőrzik, van-e magas hiteltartozása a nevelőszülőségre váró delikvensnek.
A pszichológia óvó pajzsa
Az alkalmassági vizsgálatkor kell átesni a pszichológiai teszteken, amik a nem nevelőszülőnek való személyiségeket szűrik ki. A pszichológiai tesztek persze kijátszhatóak, az aberrációt pedig az erre specializált vizsgálat se biztosan mutatja ki. Matusek Zsuzsanna szerint „amikor az ember egy vizsgálaton, vizsgán vesz részt, megpróbálja a lehető legjobb arcát mutatni. Nem azt fogja egy pszichológusnak megmutatni, hogy »én megzakkantam«" – mondta.
„Ezért kellő időt szánunk a vizsgálatra. Nem szabad siettetni a válaszokat, kiváró, empatikus benyomást kell keltenünk a vizsgált személyben. Ennek eredményessége lehet az egyik szűrő funkció a vizsgálatban" – mondta Modróczky György igazságügyi pszichológus szakértő, klinikai szakpszichológus. Felvázolta a szakmai protokoll előírta pszichológiai vizsgálatokat: „ezek közé tartoznak az úgynevezett projektív tesztek: a foltteszt (eredeti nevén: Rorschach-próba), valamint a Szondi-próba. E tesztek kiértékelése nagy körültekintést igényel a szakértőtől" – tette hozzá Modróczky.
Az ilyen tesztek mellett „a személyes benyomás, a feltáró beszélgetés (exploráció) is nagyobb súlyt kap". Ennek oka, hogy a vizsgált ember őszinte megnyilatkozása itt látszik meg igazán. Létezik egy kérdéscsomag is, amiben megpróbálják felderíteni a jelentkező érzelmi attitűdjét, nevelői készségét, belső motivációját, alkalmasságát az önálló nevelőszülői szerepre. Így kellően rálátnak, kiszűrhetik és megfogalmazhatják az alkalmatlanságot mutató tulajdonságokat. Modróczky személyiségteszteket és rajzokat is alkalmaz.
A sokszorosan leellenőrzött jelentkezőnél egy nevelőszülői tanácsadó háromhetente családlátogatásokat tart. Ő vizsgálja többek között a nevelési díj elköltését vagy hogy jár-e rendesen iskolába a gyerek – mondta Radoszáv Miklós. Kéthavonta gyámi gondozói tanácsadó is elmegy a nevelőhöz, félévente pedig nagyobb ellenőrzést tartanak. Ha bármelyik is problémát észlel, a nevelőszülő engedélyét vissza is vonhatják. A bántalmazás például rendkívüli felmondási oknak minősül, ilyenkor azonnal elveszik a gyereket. A nevelőszülőknek félévente hatórás továbbképzésen kell részt venniük, évente pedig pszichológiai felülvizsgálatnak vetik alá őket. Modróczky Györgyhöz egy esetleges későbbi pszichológiai felülvizsgálatra az kerül, aki esetén a tegyeszben dolgozó szakember a további döntés – folytathatja-e nevelőszülői feladatát – meghozatala előtt szakmai ellenőrzést kér.
Négyzetcentis rések a hektáros rendszeren
Matusek Zsuzsanna M. Tamás esetéről elmondta, a nevelt gyerek tanárai se biztos, hogy észreveszik nála a változást. „Ha egy gyereket ilyen inzultus ér, akkor a magatartása mindenképp megváltozik. [...] Viszont az, hogy egy gyerek a normál családjából kikerül, és nevelőszülőkhöz kerül be, ez már hozhat egy magatartásváltozást, egy olyan traumatizáló helyzet ez, ami nem teszi lehetővé, hogy a tanár egy még mélyebb traumatikus helyzetre is fel tudjon figyelni" – mondta Matusek.
Az OGYL elnöke szerint a depresszió és az agyi infarktus nem feltétlen magyarázat M. Tamás viselkedésére. „Attól még, hogy depressziós leszek vagy más betegség támad meg, a szülői mivoltomnak nem kell megszűnnie. Egy depresszióval, agyi infarktussal nem lenne kötelező molesztálni egy gyereket" – jelentette ki. Azonban mint írtuk, a teszteket ki lehet játszani, nem feltétlen derül ki például valakiről, hogy tekintélyelvű személyiség. Ráadásul bejelentési kötelezettséggel bírt volna, hogy a férfi már nem élt együtt az élettársával, ezt valószínűleg elmulasztotta.
Matusek szerint az M. Tamáséhoz hasonlóan kivédhetetlen esetek előfordulhatnak nyugati országokban is. „Senki nem írja rá a homlokára, hogy abúzust fogok elkövetni a gyerek ellen. Ebből az egy helyzetből nem szabad a nevelőszülői hálózatot megítélni" – állította az OGYL elnöke, aki szerint jók a hazai szakemberek. Hozzátette, jó lenne, ha jobban odafigyelnének olykor, „akár oly módon is, hogy a gyerekeket is vizsgálják pszichológiai tesztekkel". Sokat segítene Matusek szerint, ha az iskolákban lennének kortárs segítő csoportok, mivel a tekintélyt szimbolizáló tanároknak nem szívesen beszélnek a gyerekek a gondjaikról. A kezdetekkor a nevelőszülőségre pályázó személy párját is alávetné pszichológiai vizsgálatnak, és szociális munkásokat is bevonna az ellenőrzésbe.
Ki a felelős a nagykőrösi esetért?
Radoszáv Miklós szerint M. Tamás ügyében a férfi és a nevelt gyermek környezetéből kellett volna kiderülnie, mi zajlik otthon. "Belső vizsgálat minden ilyen esetben le kell, hogy folytatódjon" – mondta a szakértő. Meg is kérdeztük az M. Róberttel szerződéses viszonyban álló Otthon Szociális Szolgáltatót, hogyhogy nem vették észre a szexuális zaklatást, illetve indítottak-e belső vizsgálatot.
Előtte persze utánajártunk, az M. Tamásnál elhelyezett kislány ügyében ki lehetett a felelős. A tiszakécskei gyámhivataltól a nagykőrösi járási hivatalhoz, onnan pedig a Pest Megyei Tegyeszihez irányítottak minket. Végül kiderült, a férfi Váci Egyházmegye Szamaritánius Szolgálata által fenntartott Otthon Szociális Szolgáltatónál volt nevelőszülő. Laczkó Mihály, a Szolgálat vezetője kérdésünkre elismerte, indult vizsgálat, de felelőst nem találtak. A konkrét eset szerinte is elkerülhetetlen volt. Hozzátette, ha csak "a gyanúja merül fel [pl. a fenti esetnek – a szerk.], elrendeljük a rendkívüli felülvizsgálatot". Ilyenkor nemcsak az egyedi esetet vizsgálják meg "rapid módon", hanem a rendszer repedéseit is felkutatják.