Ha már most is úgy érzi, hogy csömöre van a cuki kisállatokból, jobb ha felkészül, mert további cukiságok várhatók a magyarországi állatkertekben. A fővárosiba például hamarosan kiszsiráf érkezik, de ami még nagyobb szó, hogy a 2011 végén érkezett wombatok szaporodása is napirenden van, ami igazi különlegesség lenne, ha összejönne. Cukiság-nagyhatalom lesz Magyarország.

Összeszámolni is nehéz, hogy az elmúlt hónapokban Magyarország állatkertjeiben pontosan hány cuki kisállat született, ráadásul a sor nem zárult le a nemrég bemutatott oroszlánokkal, ugyanis a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjétől, Hanga Zoltántól megtudtuk, hogy pár héten belül kiszsiráf születik majd a budapesti állatkertben.

De vegyük sorra, hogy mikkel találkozhat, aki egy kis hazai cukiságra vágyik. A fővárosi állatkert jelenlegi legnagyobb sztárja Asha, a kisefelefánt, vele egy időben születtek nagyjából a ritkaságnak számító indiai oroszlánok, valamivel korábban pedig egy Mustár nevű bikaborjú. Karácsonyra egy kislajhárt kaptak a látogatók, valamint februárban mutatta meg magát a kuszkuszkölyök is.

Nyíregyházán a napokban orángután született, Gyöngyösön kisoroszlánok, Veszprémben kenguruk, Szegeden pedig arapapagájok. Jól látható, hogy jól működnek a hazai szaporítóprogramok, amik lehetővé teszik, hogy egy-egy állatkertben az állatok utódokat hozzanak létre. Nem egyszerű egy ilyen program, ahhoz például, hogy Asha megszülethessen, több mint tíz évnyi előkészületre volt szükség.

“Az elefántoknál sok előkészítő munkat volt, bővíteni kellett a száz éves kifutót, aztán fiatal, tenyészállatokat kellett beszerezni, aztán ezeket az állatokat össze kellett szoktatni” – mesélte Hanga Zoltán a feladatokról, amiket el kellett végezni ahhoz, hogy mindenki Asháért rajonghasson.

Ugyan a kiselefánt a közönségkedvenc, a kiselefánttal egy időben született indiaioroszlán-kölykök születése talán még nagyobb szakmai siker. Az indiai oroszlán annyira kihalüfélben lévő faj, hogy szabadon nagyjából 300 él, és még egyszer nagyjából ugyanennyi a világ állatkertjeiben. Már az is nagy szó, hogy Magyarországon vannak indiai oroszlánok, az meg különösen, hogy a fővárosi állatkertet is beválogatták a szaporítóprogramba.

“Az afrikai oroszlánok nagyon jól szaporodnak, az utóbbi években az afrikai oroszlánoknál már inkább a fogamzásgátlás volt a cél. Az indiai oroszlánoknál viszont más a helyzet, ott fajmegmentő tenyészprogramban veszünk részt” – mondta Hanga. Vagyis a most született kisoroszlánok nemcsak borzasztóan cukik, de a születésük nagyon nemes célt is szolgál.

Az indiai oroszlánoknál is nagyobb szó lenne talán, ha a 2011 végén hozott wombatokat sikerülne szaporítani, és Hanga szerint erre elég jó esélyeink vannak. A wombatok az ausztrál állatkertekben egyáltalán nem ritkák, viszont Európában összesen három állatkertben találkozhatunk ezzel az állattal, köztük a budapesti állatkerttel. A tartásuk sem egyszerű, a szaporításuk pedig különösen trükkös.

“Van egy trükkje, hogy miért nehéz Ausztrálián kívül szaporítani a wombatokat. A wombatok nehezen választanak párt, nem úgy működnek, mint a legtöbb állatkertben szaporított állat, hogy összerakunk egy hímet és egy nőstényt, és valószínűleg szaporodnak, hanem hasonlóan választanak párt, mint az emberek. Mivel Európában kevés a wombat, ezért ritka a szaporulat, mert nem mindig jönnek ki egymással a hímek és a nőstények, de Magyarországra olyan párt hoztunk, amelyik tagjai Ausztráliában már összeszoktak, korábban is szaporodtak már, így várható, hogy ez Budapesten is bekövetkezik, de hosszú hónapoknak kell eltelniük ahhoz, hogy wombatbébit lássunk Budapesten” – mondta Hanga az állatkert nagyívű terveiről.

Azt nem tartják számon, vagyis nem úgy tartják számon, mint a látogatók vagy az újságok, hogy hány állat született az állatkertben, így megmondani sem tudják, hogy most rekordmennyiségű cuki állatcsecsemő van-e az állatkertjeinkben. “A nyilvántartásba a rovarszaporulatok is beszámítanak, így nehéz megmondani, hogy rekord-e a születés, de az tény, hogy az úgynevezett karizmatikus állatfajoknál sok kicsi született mostanában” – mondta Hanga.

Az ilyen születéseknek természetesen általában látogatószámnövelő hatásuk is van, de az idei március nem igazán kedvezett az állatkerti látogatásoknak, ezért Asha, és a többiek hatását egyelőre nem érzi az állatkert a látogatók számában. Hanga bízik abban, hogy mire beindul az állatkerti csúcsszezon, májusra azért majd lehet látni, hogy a sok kicsinek közönségnövelő hatása volt.