Bő egy éve cél, hogy a magyarországi börtönök minél inkább önfenntartóak legyenek, és úgy néz ki, a dolog, amennyire lehet, működik. A baracskai börtönt és az ott működő BV-társaságot néztük meg, ami a Tolnatej számára állít elő tejet, a sütödéje egy rakás börtönbe szállít kenyeret, az itt előállított pékárukat még négycsillagos szálloda is veszi, és az elítéltek német játszóterek alapanyagait is gyártják. A börtönmunka nemcsak spórolásnak, de reintegrációnak is jó, még akkor is, ha a rabok a gimnazistákhoz hasonlóan inkább külföldre mennének.

A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, ismertebb nevén a baracskai börtön a nemrég épült sütödéjére a legbüszkébb, pedig a börtönben több más sikeres üzem is működik a területen tevékenykedő Annamajori Kft üzemeltetésében. Az intézetben a több mint ezer fogvatartottnak nagyjából a kétharmada végezhet valamilyen börtönmunkát egy tavalyi törvény értelmében.

Sikeres pékség és fatelep

Tavaly január óta ugyanis az elítéltek számára újra kötelező a munka a börtönökben. A munka célja egyrészt a tartási költségek leszorítása, másrészt a pénzkereset, harmadrészt a munkaipari reintegráció.

A baracskai börtönben például a pékségnek, és annak köszönhetően, hogy az elítéltek a megtermelt húsból és zöldségekből főznek magukra az élelmezési költségek jelentősen csökkentek, ráadásul most tervezik a sütöde további korszerűsítését, így a költségek tovább csökkenhetnek. A péküzem a baracskai börtönön kívül 8 másik BV-intézetnek szállít pékárut, ezen felül környékbeli boltoknak gyártanak, de akad olyan négy csillagos szálloda is, ami innen rendeli a pékárut. Látogatásunkkor a börtöntársaság ügyvezetője nem akarta megnevezni a szállodát, de a börtönben előállított pékárura nem lehet panasz, amit kóstoltunk, mind nagyon jó volt. A rabok egyébként összesen több mint 90 féle pékárut állítanak elő.

Az ügyvezető pedig lelkesen beszél az üzem sikeréről, és a lehetséges fejlesztésekről. A tervek között van például az is, hogy beszereznek egy gyorsfagyasztó gyártósort, így képesek lesznek majd elősütött, fagyasztott sütőipari termékeket előállítani.

A sütöde mellett nagyon büszkék a nagyjából 300 marhával dolgozó tehenészetükre, ahol további felhasználásra állítanak elő tejet. A börtön egyik fő felvásárlója a Tolnatej, a börtönben előállított tej 90 %-át ez a cég veszi meg. Mivel mégiscsak börtönről van szó, nincs lehetőség, csak néhány üzem működtetésére. Jelenleg a péküzem fejlesztése miatt nincsenek források, de a jövőbeni tervek között szerepel a tejüzem korszerűsítése, egy tejfeldolgozó létrehozása is.

Az elítéltek csoportosítása

A börtönökben összesen négy kategóriába soroljak a fogvatartottakat, de nem csak aszerint osztályozzák őket, hogy milyen bűncselekményt követtek el. Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy az elítélt hogyan viselkedik a börtönben, mennyire lehet vele együttműködni.

A IV-es biztonsági csoportba tartozó fogvatartottak a legnehezebb esetek, ők csak kivételes esetben végezhetnek munkát.
A III-as kategóriába tartozók már dolgozhatnak. Az ebbe a kategóriába tartozó rabok általában a konyhán, raktárakban kapnak helyet, esetleg takarítanak. A konyhai munka egyébként az egyik legjobb a rabok szerint, mert ebben a munkakörben a napi kajamennyiségen felül jut néhány falat az ott dolgozóknak. A fatelepen például elég nehéz egy kis extrát szerezni. Cserébe, szinte teljesen szabadon vannak a fogvatartottak.
Az I-es és II-es biztonsági csoportba tartozó elítéltek kaphatnak munkát a gazdaságban, a magtárban vagy akár a fatelepen, velük annyira jól tudnak együtt dolgozni, hogy egy tucat emberre akár egy őr is elég.

A börtönben csak azok az elítéltek kapnak munkát, akik elég időt töltenek a rácsok mögött, a szabálysértések miatt, esetleg pénzbüntetést leülő, akár csak hetekig az intézményben tartózkodó fogvatartottak nem integrálódnak a börtönmunka programba.

Ezeken felül még fafeldolgozó is működik a börtönben, ahol tüzifát és rönkfát állítanak elő egy külső cég megbízásából. A rönkfa szinte teljes mértékben exportra készül, németországi játszóterek alapanyagai lesznek a magyar börtönökben hántolt, csiszolt és rendszerezett fákból. Számos hazai börtönben gyártanak egyébként exportra termékeket, a legkülönfélébb dolgokat, a kórházi felszerlésektől kezdve a ruhákig mindent. Az egyik legismertebb ilyen vállalkozás balassagyarmati börtön cipőgyára egy időben a stuttgarti Mercedes gyárnak szállította a munkavédelmi cipőket.

Perspektívák

Ahogy már írtuk, amellett hogy csökkenti a költségeket a rabfoglalkoztatás, a társadalmi reintegrációban is fontos szerepe lehet. A fatelepen elég kemény a munka, így az ott dolgozó rabok egyöntetűen mondták azt, hogy ha szabadulnak, nem szeretnének többé fával dolgozni. Kivételt képeznek ez alól természetesen azok a rabok, akik a büntetésük előtt is erdőgazdaságokban dolgoznak, nekik kifejezetten testhezálló az ilyen feladat.

De van olyan a baracskai börtön történetében is, hogy valaki a fogvatartása alatt találta meg a számításait. Az állatokkal dolgozó elítéltek között akadnak olyanok, akik a börtönben elvégeznek egy állattenyésztői tanfolyamot, és a börtönévek után sikeresen helyezkednek el valamilyen, állattartással foglalkozó cégnél.

Viszont, ahogy a gimnazisták, úgy a rabok is külföldre vágynak. A legtöbb megkérdezett rab azt mondta, ha szabadul, valahol külföldön próbál majd szerencsét. Volt, aki ennek érdekében a börtönben elkezdett angolul tanulni, olyan is volt, aki felismerte, hogy abban a közegben, ahol szabadlábon élt, szinte biztos, hogy újra elkövetnek valamilyen bűncselekményt, ezért, ha törvénytisztelő módon akar élni, akkor a legjobb, ha minél távolabb kerül a korábbi közegétől.

Hogyan működik egy börtön kft?

A baracskai börtönben az Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft működik, ami egyike a 12, Magyarországon működő büntetés-végrehajtási gazdasági társaságnak. Ezek között vannak ipari és mezőgazdasági profilú cégek, attól függően, hogy a kft-nek helyet adó börtönben milyen lehetőségek vannak.

Attól eltekintve, hogy a kft-ben rabok dolgoznak, és hogy a munkavégzés általában a börtön területén történik, ezek a társaságok nem sokban különböznek a civil cégektől. A megrendeléseiket ugyanúgy tendereken, pályázatokon, tárgyalásokon szerzik, mint egy civil cég, semmilyen különleges megkülönböztetésük nincs.

Ezért is büszkék a büntetés-végrehajtásnál arra, hogy a börtönben működő üzemek mennyire sikeresek.

A börtönmunkáról egyébként úgy általában azt hallottuk, hogy a minőségével nem szokott baj lenni, csak a motiváció szokott alacsony lenni, ezért például sok selejt keletkezik. De ezen igyekeznek alakítani a börtön dolgozói, például úgy, hogy aszerint osztják be a rabokat munkára, hogy miben igazán tehetséges, mihez rendelkezik a szükséges szakértelemmel.

Érdekes munkák a börtönökben

Országos szinten 28 bv-intézet van és 12 gazdasági társaság működik, melyek a fűrészárutól, a konyhabútor gyártásig sok mindent vállalnak. A rendőrők egyenruháit is a rabok varják, illetve a zárkajajtókat is nekik köszöhetik a rabtársak. Kalocsán a nők hímeznek, Baracskán külföldi játszóterekhez készítik elő a rönkfákat, de szállítanak pékárut négy csillagos hotelnek is.

Tavaly nyáron L. Simon László kulturális államtitkár agárdi pincészetét látogatta meg Orbán Viktor, ott szintén rabok dolgoztak. A cég nem először vette igénybe a rabmunkát, de más cégek is kapnak az olcsó munkaerő után. A jelenlegi szabályozás szerit bármelyik hazai vállalkozó kérhet rabmunkát, csak a biztonsági előírásoknak kell megfelelni. L. Simon cége nem járt rosszul a dolgozókkal, óránkánt és fejenként 450 forintot fizetett ki nettóban, ehhez rakódott még a szállítási díj, mely kilométerenként 300 Ft volt. Ha nem a baracskai rabok dolgoztak volna a szőlőben, még olcsóbban megúszhatták volna, mert más bv-társaságoknál a megbízási díj mindössze nettó 500 forint lett volna, szállítással együtt. .

Amikor a tavalyi törvény hatályba lépett, Szabó Máté ombudsman azt kérte a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy ne kényszerrel és büntető jelleggel foglalkoztassák az elítélteket. Azt is szeretné, hogy a munkabér egységes legyen, és járjon társadalombiztosítási jogosultság.

Jelenleg a börtönökben, külső cégeknél és a BV-k gazdasági társaságianál folyik munka. Szabó Máté vizsgálata arra irányult, hogy az elrendelt munkavégzés kényszer, vagy kötelező munkának minősül-e. Az ombudsman leginkább azt vizsgálta, hogy a börtönben végzett munka miért nem számít bele a nyugdíjhoz szüksgése munkaévekbe, de ennek a lehetőségét kizárják a magyar törvények, a rabok viszont kapnak fizetést, és nem büntető jelleggel dolgoznak.

Az elmondások alapján egyébként a fogvatartottak minden zárkán kívül töltött percnek igencsak örülnek. Ráadásul Baracskán, ha nem látnánk a rácsokat, azt hihetnénk, hogy a virágokkal övezett utak valamelyik kistelepülésen vannak. A rabok viszonylag szabadon mozoghatnak, azt, hogy ki meddig és hová mehet a nyakukban lógó biléta jelöli. Ebben a környezetben a rabok különösen szívesen dolgoznak, még akkor is, ha néhány munkával azért lehet fegyelmezni. Baracskán például a fahántolás nagyon kemény fizikai meló, a fatelepre kerülő elítéltek általában itt kezdenek, itt veszik fel a hatékony munkavégzéshez szükséges munkamorált. Egyébként akadnak olyanok, akik imádják ezt a munkát, a telepen dolgozó őr emlékezett egy rabra, aki a teljes fogvatartása alatt csak és kizárólag hántolni szeretett volna.

Mennyit keresnek a rabok?

A bv intézeteknél a teljes munkaidőben foglalkoztatott fogvatartottak 2012. évi alapmunkadíja: 26 000Ft/fő/hó. Valójában a mindenkori minimálbér harmadát kaphatják maximum. A terápiás foglalkoztatás keretében foglalkoztatott fogvatartottak és kényszergyógykezeltek pénzbeli térítésének alsó határa 2012. évben: 8667 Ft/fő/hó.

Ebből levonódik a tartásra fordított költségekhez való hozzájárulás napi összege, a szabadulás idejére kötelezően képzett tartalalék, a szükségleti cikkek vásárlására fordítható összeg.

A rabok vagy a börtönben dolgoznak, belső intézetfenntartási munkákat végeznek, mint a konyhai munka, a karbantartás, a mosás, illetve az intézeten kivül is dolgoznak, vagy egy gazdasági társaságnál pénzért, vagy jóvátételi munka képében. Ebben az esetben az utcasöpréstől a temető karbantartásig bármi előfordulhat. Havonta nagyjából maximum 20 ezer forintot kapnak kézhez, ennek a nagy része elmegy benti cigire, kávéra, de akadnak olyan rabok, akik ebből az összegből haza tudnak küldeni. De nem ez a jellemző, sokkal gyakoribb, hogy kintről kapnak a rabok pénzt, és nem fordítva.

Börtönmunka Magyarországon

A börtönmunka gondolata egyébként egyáltalán nem új, nálunk 1723 óta létezik a rabok nevelő célzatú munkáltatása. A törvény megszületése uátn 40 évvel Eszterházy Károly fel is ajánlott egy ingatlant fenyítőház céljára, ráadásul azt is kihangsúlyozta, hogy olyan munkát kapjanak a rabok, amelyben a legügyesebbek.
"A fenyítőházban fő dolog, hogy a benne levő emberek folyamatosan munkára szoríttassanak, ezáltal pedig szorgalomhoz szokjanak, aminek hiánya őket mindenféle bűnre csábította. És mivel kevés ember létezik, aki éppen semmiféle munkára nem lenne képes vagy alkalmas, azért ebben a házban is, amint tőle telik, mindenki dolgozzék és gondoskodni kell arról, hogy mindenkit olyan munkára fogjanak, amelyre legügyesebbnek találtatik" – mondta Eszterházy a rabmunkáról.

A dolog azóta nem sokat változott. Vagyis csak annyi, hogy mostanában egyre kevesebb a szakképesítéssel rendelkező rab, ezért leginkább csak betanított munkát, segédmunkát végezhetnek a fogvatartottak. De például, ha villanyszerelő érkezik a rabok közé, ő könnyen kaphat villanyszerelői munkát az intézeten belül, ha úgy alakul.