Rengeteg gyakorlás és erős lábak szükségesek ahhoz a mutatványhoz, amit Kim Dzsongun észak-koreai hadereje parádézó tagjainak kell bemutatni a Kim Irszen tér flaszterén. Főleg most, a koreai háborút lezáró fegyverszünet hatvanadik évfordulóján különösen nagy parádék zajlanak a főváros, Phenjan (Phjongjang) felvonulási terén, ahol katonanők is eltrappolnak a vezetők tribünje előtt – írja a Daily Mail. A lap külön kiemeli a lábak összhangját és a 24 oszlopos sorok harmóniáját.
A dress code adott: vöröscsillagos sapka, khakiszínű uniformis, ami miniszoknyában végződik és egy vastag barna (mű)bőröv fogja át. Lejjebb kis titokzokni és egy pár fekete topánka. A divatos észak-koreai nő elmaradhatatlan kiegészítője a géppuska is, frizurája pedig egyenhosszra vágott fekete haj. Mellkasukon medálok függnek, amik a katonai szolgálatuk hosszát jelzik.
Persze mindezen csak a háttér ismerete nélkül lehet mosolyogni. Ezek a nők ugyanis kegyetlen körülmények között készülnek fel a díszmenetekre, a Mail szerint a sorok geometrikussága úgy áll be, hogy kötelet kötnek a katonák karjára, sőt akár nyakára is. A hadsereg legalább 10 százaléka nő Észak-Koreában, de a dezertőrök szerint a 40 százalékot is elérheti az arányuk. Ez az 1,2 milliós hadsereget szem előtt tartva azt jelenti, hogy akár a félmilliót is elérheti a katonanők száma. Ez annak köszönhető, hogy a nagy éhínségek idején jelentősen megcsappant a hadsereg férfiutánpótlása, így a másik nemből is be kellett venni embereket a seregbe.
A szokásos ideológiai agymosás már az iskolában elkezdődik, már itt kapnak egy 300 órányi katonai alapoktatást és kiképzést. 17 évesen aztán besorozzák őket. Nemrég ez is kevés volt: a minimum magasságot is csökkenteni kellett (145-ről 142 centire), hogy az alultáplált vidéki lányokat is besorozhassák. Ezután 3-5 év közötti időt kell uniformisban eltölteniük úgy, hogy nap mint nap 5-kor kelnek és este 10-kor fekszenek, és 650-750 gramm közötti rizsfejadagon élnek. Eltávot alig kapnak, mindössze két hetet az egész szolgálat alatt (házasság és temetés esetén plusz tíz napot kilobbizhatnak). Amúgy főleg őrködési feladatokat bíznak rájuk.
Egy dezertőr katonanő Kim Ok-hi elmondta, a nőket osztják be a rizikósabb, támadásnak kitettebb helyek őrzésére (hidak, alagutak, partvédelmi létesítmények). A családok így sem féltik a lányaikat, így legalább van esélyük arra, hogy ne haljanak éhen. Sajnos azonban a szexuális zaklatással is meg kell küzdeniük, sokukat szexrabszolgaként tartják a feletteseik. A kilépés meg sem fordul a fejükben, ilyen esetben ők és családjuk is élethossziglan munkatáborba kerülnének.