horoszkóp

Édesapja és Rákosi miatt perlik Schobertet

ZZs
2013.10.28. 17:35 Módosítva: 2013-10-28 20:51:55
Másfél éve vitatkozik azon Bass Tibor fotográfus örököseivel Schobert Norbert és testvére, hogy ki készítette az egyik leghíresebb fényképet Rákosi Mátyásról. A fitneszguru szerint az ő édesapja, aki akkoriban valószínűleg világosítóként dolgozott az MTI-nél. Bass örökösei tiltakoznak, szerintük a Rákosi protokollfotósaként dolgozó Bass Tibor készítette a képet.

Újra kellett kezdeni a tárgyalást, amelyben a felperesek Bass Tibor örökösei, az alperesek pedig az RTL Klub, Schobert Norbert és Bauer Éva, mert korábban az ügyet tárgyaló két bírót is lecseréltek. A tárgyalóteremben dr. Fabricius László ismertette az esetet, aki a harmadik bíró az ügyben. 

A kereseti kérelemben a felperes leszármazottai azt kérték, a bíróság állapítsa meg, hogy az RTL Klub jogsértést követett el, és valótlanul állították, hogy a híres, Rákosi Mátyást búzamezőn ábrázoló képet Bauer Sándor, Schobert Norbert és Bauer Éva édesapja készítette. Bass Tibor fotós családja 2011-ben látta az RTL Klubon a XXI. század című műsort, amelyben Schobert Norbert mesélt arról, hogy édesapja, Bauer Sándor készítette a képet. 

Bass rokonai azt kérték a bíróságtól, hogy tiltsák el az alpereseket a további jogsértő magatartástól, valamint ugyanilyen műsoridőben és terjedelemben nyújtsanak elégtételt. A bíró a felperest arra kérte, szerezze meg azon műsorok leiratát, amelyben szó volt a kérdéses fotóról.

Fabricius hosszasan sorolta a becsatolt bizonyítékokat, többek közt az 1947-ben megjelent Szabad Képben közölt fotót, ahol a "Fotó Bass" felirat látszott. A MÚOSZ etikai bizottsága is hozott határozatot az ügyben, ezek szerint a műsor készítői etikai vétséget követtek el. A felpereses bizonyítékai közt szerepel a Magyar Fotográfiai Múzeum életrajzi leírása Bass Tiborról, aki ebben az időben valóban Rákosi protokollfényképésze volt. Kincses Károly muzeológus szakértő is megnézte a képet, aki szerint nem számított túl nagy erkölcsi véteknek akkoriban, ha valaki másnak a képére került a fotós pecsétje.

Lassan kiderült a tárgyaláson az is, hogy hogyan készíthetett 1947-ben valaki fotót a Nagy Vezérről, aki a legenda szerint épp elment hugyozni a mezőre, és pont ezért retusálták le Rákosi bal kezét utólag a képről. Ezt a fotós családja tagadja, szerintük mindössze egy jelvényt és a felhőket retusálták a fotón, aminek az eredetijét az MTI őrzi.

Az biztos, hogy az 1930-ban született Bauer Sándor a kép elkészültekor mindössze 17 éves volt, így valószínűleg világosítóként volt jelen. (Bauer Sándorral a Fókusz is foglalkozott, Schobert Norbert mesélt nekik az édesapjáról - 00:40-02:33)

A világosítók fotózni sosem fotóztak, csak a helyszínen voltak, afféle segédként jelentek meg. A fotó elkészülte után az MTI jogelődjének laborjába kerültek a fotók, ahol előhívták őket, és megnézték, hogy mely képek alkalmasak közlése. Eközben beszámozták őket, és hozzárendeltek egy szerzőt is. Az MTI közlése szerint sok kép elkeveredett és tűnt el, mindenesetre Bass volt a kijelölt fényképész ezen a napon. 

A harmadrendű alperes (Bauer Éva) ügyvédje azzal védekezett, hogy a fotótörténész nem élt abban az időpontban, ergo nem nyilatkozhatott közvetlenül az ügyben. Ráadásul mindkét fél, mind Bauer, mind Bass a Magyar Fotó Állami Vállalatnál dolgozott akkor. 

A felperes ügyvédje eközben azt ecsetelte, hogy mindenki, aki fel akarja használni a fotót, tőlük kért engedélyt, többek közt a Park Kiadó, a Nemzeti Színház, a Terror Háza Múzeum és mások is.

Az alperesek szerint viszont 1947-ben fel sem merülhetett a szerzői jog kérdése, sőt véleményük szerint az 1928. évi törvényt kell alkalmazni, ebben viszont a szerzői jogról nincs szó, szabályozásra nem került. A per folytatódik.