Októberi kullancsinzávió a kirándulóhelyeken, október végi szúnyogcsípésekre panaszkodó városlakók Facebookon, szintén október végén repkedő méhek bárhol, pusztító harlekinkaticák. Kicsit szokatlan az idei ősz, mintha második tavasz lenne, ahogy egyre közeledünk a télhez, ezért minden kis nyamvadt ízeltlábú vígan keseríti meg azoknak a napjait, akiknek a nyarát és a tavaszát meg szokták keseríteni a vérszívók, pókok, egyéb rovarok, bogarak.
“Szerintem ez már nem tart sokáig, ez a késő, indián nyár lassan elmúlik. És ha huzamosabb ideig fagypont alatti az éjszakai, vagy tíz fok alatti a nappali hőmérséklet, akkor már valószínűleg nem találkozunk rovarokkal, bogarakkal, kivéve a fűtött helyekre költözőkkel, persze” – mondta Hanga Zoltn, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője a Velvetnek arról, hogy meddig kell még kibírni a kósza szúnyogtámadásokat, és hasonlókat.
Azt nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi ideig kell fagypont alatti, vagy legalább fagypont közeli hőmérsékletnel lennie, többek között azért sem, mert komoly kölcsönhatás van az állatok között. Elég például abba belegondolni, hogy hiába bírná mondjuk egy állat a hideget, ha például a tápláléka nem bírja, élelem nélkül marad. Ráadásul a természet alkalmazkodása egészen különleges, nem lehet kategorikusan azt mondani, hogy ilyen, meg ilyen feltételek esetén tuti nem fog minket megcsípni a szúnyog januárban.
“A természet csodálatos, a növények is. Mindig vannak egyedek, amik próbálkoznak, próbálnak alkalmazkodni a környezethez, aztán vagy sikerül nekik, vagy nem. Az állatkertben is tapasztaltuk, hogy például szép, napos januári napon nyíltak a virágok, nem sokkal később megjelentek az első méhek. Aztán, ahogy visszaállt a téli hideg, újra eltűntek, de mindig akadnak próbálkozók a természetben” – mondta Hanga.
Egy praktikus tippet tudott mondani arra, hogy meddig lehet a szabadban rovarokra, bogarakra számítani: ameddig az ember nem fázik rendesen, addig a rovarok, bogarak nagy része sem fázik igazán. “Amíg átmeneti kabátot hordunk, addig lehet számítani arra, hogy találkozunk ilyen állatokkal. Ha elővesszük a téli kabátot, és tartósan azt hordjuk, akkor lehet csak igazából arra számítani, hogy eltűnnek ezek az állatok” – mondta a szóvivő.
Hogy ez idén mikor fog bekövetkezni, nem tudni egyelőre pontosan. Az Időkép meteorológusai azt mondják, egy pár hétbe még bele fog telni, hogy tartósan hideg legyen.
“A jelenlegi számítások szerint a következő napokban már csak kevés helyen emelkedhet délután a hőmérséklet 20 fok közelébe, esetleg fölé, jellemzően 13 és 18 fok közötti értékeket mérhetünk majd a délutáni órákban, valamint a hajnalok is hűvösebbé, helyenként hideggé válnak. 5 és 10 fok között alakulnak majd a minimum-hőmérsékletek a reggeli órákban, de a derültebb, szélcsendesebb völgyekben 5 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet, de fagytól nem kell tartani” – jósoltak az Időképnél az elkövetkezendő pár napra.
A jövő hét elejétől kezdve viszont érezhetjük majd, hogy kezd visszaállni a világ rendje, és stabilan hűlni kezd a hőmérséklet, leginkább annak köszönhetően, hogy a jövő héten viszonylag szeles lesz az idő. “A jövő héten csak az északi részeken mérhetünk 10 fok körüli maximumokat hétfőn és kedden. Máshol a néhány fokkal 10 fok feletti értékek lesznek a jellemzőek. Hajnalonként pedig továbbra sem kell fagyra számítani, legfeljebb a szélvédett, derültebb völgyekben mérhetünk 5 fok alatti hőmérsékleteket a reggeli órákban, és legfeljebb csak egy-két fagyzugos helyén fordulhat elő gyenge talajmenti fagy” – mondták az Időkép részéről.
Vagyis, ha idén novemberben a sokéves átlagnak megfelelően alakulnak a hőmérsékletek, akkor számítani lehet arra, hogy lesz 10-12 úgynevezett fagyos nap, amikor a napi minimumhőmérséklet 0 °C alatt van. Meg kell azért jegyezni, hogy a tavalyi november például az átlagosnál jóval melegebb volt, alig akadtak fagyos napok. Ráadásul hőmérsékleti szempontból a tavalyi október hasonlított az ideire, a szokásosnál melegebb volt.