Két pszichológiai iskola ütköztette véleményeit a kulcsi gyilkosságokkal vádolt H. Csanád perének szerdai tárgyalásán. A tét nagy: el kell dönteni, a férfi elmebeteg-e vagy tudta, milyen következményekkel számolhat a mészárlás után, és ezért büntethető. A négy hozzátartozóját lemészárló férfi a tárgyalás végén kijelentette, ő bizony beteg, de a kérdés még így is nyitott: ő ölt-e vagy az eltorzított én?

A címben meglebegtetett kérdést kéne valahogy megválaszolnia a Székesfehérvári Törvényszéknek, ehhez szerdán két elmeorvos-szakértői csapatot is beidéztek. Ugyanis nem az nem egyértelmű, hogy fizikailag ki követte el a négy halálos áldozattal és három súlyos sérülttel járó ámokfutást (H. Csanád Jutas), hanem hogy egy hasadt személyiség egyik énje, vagy egy épelméjű férfi volt az elkövető. Erre próbált a Bede Viktória, illetve Fodor László vezette budapesti, illetve pécsi team választ találni, sikertelenül. Pedig ezen múlhat, hogy a vádlott akár élete végéig börtönbe kerül, vagy számára jó esetben 20 év kényszergyógykezelés után talán szabadul.

A két csapat alapvetően ugyanazokból a tünetekből és alapmegállapításokból indult ki, de más-más végkövetkeztetést vont le ezekből. Bedéék szerint H. Csanád paranoid skizofrén, Fodorék szerint azonban abszolút átlátta cselekménye súlyát és következményeit, bár akadnak skizoid jellemvonásai. A tárgyalás időrendi mantrázása helyett elkülönítettük két blokkba, ki, miért tartja H. Csanádot elmebetegnek avagy épelméjűnek.

H. Csanád elmebeteg?

Az egyik fontos kifejezés a "külső befolyásoltság" volt: azaz hogy a vádlott démonja befolyása alatt cselekedett. A vádlott a tárgyalás vége felé elmondta, ez a démon a hitrendszere része, világéletében sok Bibliát olvasott, így szentül hisz Isten mellett az angyalok és démonok létezésében is. A másik húzókifejezés a "kettős könyvelés" volt, ami H. elméjét volt hivatott leírni: eszerint a vádlott anno élt a való világban, de ezzel párhuzamosan a fejében egy saját belső valóság is létezett. Mindenesetre a tünetei, ha csak töredékekben is, de tipikus skizofrén tünetek. A fő cél a démoni szintre emelkedés volt, valami megmagyarázhatatlan okból ennek akadálya volt a családtagok léte.

Azt Bede is elismerte, időnként volt tervezettség H. Csanád tetteiben, de aztán ez a mészárlás végére teljesen szétesett, ekkor már spontán támadt rá a családtagjaira. Ennek ellenére nem normális, hogy teljes érzelemmentességet és jövője iránt érzett közömbösséget mutat. Amúgy átlag feletti intellektusúnak nevezte a férfit (amit a másik team később határozottan cáfolt, átlagosnak minősítve azt). Az persze Bedéék verzióját erősíti, hogy szükség van a vádlott további gyógyszeres kezelésére, ezt maga a késztetéseivel küzdő H. Csanád is folyamatosan kéri. A tárgyaláson elmondta, emiatt és folyamatos imádkozása miatt is csökkent ezen agresszív késztetéseinek ereje.

H. Csanád épelméjű?

Fodor szerint azonban az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) se téves eszmét, se érzékcsalódást nem állapítottak meg a vádlottnál, csak hogy visszahúzódásra való hajlama van. Azt persze Fodor és társai sem tagadták, hogy H. Csanád a szakadék szélén billeg, bármikor kialakulhat nála tényleges skizofrénia. Mindenesetre a démoni dolgai egy hiedelemvilág részei, nem kóros téveszmék – állította az igazságügyi szakértő. Némi filozófiát is becsempészett, mondván vita van szakmán belül is arról, mi is az igazi valóság, vajon tényleg akkora őrültség feltételezni a démonok létét.

Szerinte H. Csanád részleges normalitását jelzi, hogy elfogása után a fogdában is normálisan viselkedett. Abból volt némi vita, hogy befolyásolhatta, manipulálhatta-e a vádlott a teszteket, de a pszichológus szerint egy Rorschach-tesztet például nehezen, másokat könnyebben. Fontos momentum lehetett, hogy otthon "le volt degradálva", mert nem dolgozott (bár a családból senki sem), ezért alakulhatott ki benne a szadisztikus, bosszúvágyó hajlam. Érdekesség, hogy az ügyész, aki láthatóan egy épelméjű H. Csanád elítéléséért küzd, végig bólogatott, míg a vádlott fásultan nézett maga elé. Az ügyészek pedig olykor összemosolyogtak, amikor a vádlott ismét az "eltorzított személyiséget" emlegette. Végül ő maga próbált pontot tenni az i-re, amikor egy szakértői kérdésre megerősítette, igen, betegnek érzi magát, késztetései 45 százaléka pedig agresszív.

A tárgyalás végén a (H. Csanádra amúgy életfogytiglani börtönt kérő) ügyész indítványozta többek között egy harmadik szakértői csapat bevonását, amelynek a bíróság helyt adott, Győrből érkeznek majd az új szakértők. A per 2014. február 5-én folytatódik tanúk meghallgatásával.