Az ORFK Kommunikációs Szolgálata megerősítette, hogy a Kőbányán március 4-én elkövetett gyilkosság feltételezett tettesét a rendőrök Rétságnál aznap hajnali 5 óra 10 perckor közúti ellenőrzés során igazoltatták. Ahogy fogalmaznak: akkor történt a „biztonsági intézkedés”.
A 18 éves L. Brigittát tucatnyi késszúrással ölték meg Budapesten a X. kerületben. Holttestét március 4-én 6 óra 55 perckor járókelők fedezték fel. A rendőrség tizenegy nappal később Balassagyarmaton elfogta Gy. Attilát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő követte el az emberölést. A nyomozás adatai szerint a lányt a férfi az általa vezetett gépkocsiban ölte meg, majd a Zágrábi utcánál kilökte az utcára.
Kihallgatták, majd elengedték
Megjárta az idegenlégiót, az egykori délvidéki Szabadkai Halálkommandó tagjaként a mai Szerbia területén több embert megölt. Később Magyarországon és a Szabadka melletti Palicson sorozat-gyilkosságokat követett el. Itthon számlájára írható a kecskeméti Horváth Antal és felesége, valamint Dragutin Kujundjic megölése (1993. december 20.), Farkas Helga orosházi nagynénjének megfojtása (1994. január 5.) és a négytagú Z. Nagy család meggyilkolása (1994. január 23.). Ez utóbbit nem sikerült rábizonyítani. A kecskeméti gyilkosság után kihallgatta a rendőrség, mert tudtak arról, hogy kapcsolatban állt az áldozatokkal, ám elengedték. Kacziba Antal, akkori ORFK bűnügyi igazgató azt mondta: az egy dolog, hogy mi mit gondoltunk Marinkóról, de akkor még nem volt ellene bizonyítékunk, így őrizetbe sem vehettük.
A rendőrség megerősítette, hogy a gyilkosság felfedezésének napján, de azt megelőzően 1 óra 45 perccel Rétságnál a rendőrök megállították azt a gépkocsit, amit Gy. Attila vezetett. Az autó belseje véres volt, és a rendőrök elfogadták a sofőrnek azt a magyarázatát, hogy felvágta az ereit, ez az oka a sok vérnek.
Sajtóértesülések szerint a férfit ezután a balassagyarmati kórház pszichiátriai részlegére szállították és átadták az orvosoknak. A Velvetnek küldött emailjében azt egyértelműen tagadja a rendőrség, ellenben arra nem kaptunk semmilyen magyarázatot, hogy mi történt ezután. Igaz, március 15-én a gyilkosság gyanújával őrizetbe vették Gy. Attilát, aki beismerő vallomást tett.
A közelben élt, kihallgatták
A magyar kriminalisztika egyik legkegyetlenebb párosának az elmúlt évezred '90-es éveiben elkövetett kegyetlenkedéseiről nemrégiben cikksorozatban számoltunk be. Bene Lászlót a vadászgyilkosságok után egy héttel hallgatta ki a rendőrség a BRFK Deák téri épületében. Az ok: a közelben élt. A kihallgatás után szabadon távozhatott, hiszen vele kapcsolatban – akkor még – semmilyen terhelő bizonyíték nem állt a nyomozók rendelkezésére.
A móri Erste Bank fiókjában 2002. május 9-én nyolc embert ölt meg Weiszdorn Róbert és Nagy László. Az ámokfutás után egy Skodával menekültek, a város határában gyorshajtás miatt rendőrök - akik mit sem tudtak a bankfiókban történtekről – állították meg őket. Az igazoltatás és helyszíni bírság után szabadon folytathatták útjukat. A rendőrség ugyan nem vallotta be, de nem készült jelentés az intézkedésről, így az ilyen esetekben szokásos rutinszerű visszaellenőrzés sem történhetett meg.
De mi történt 11 napig, ha már aznap a rendőrség látókörébe került a férfi? A Velvet úgy vélte, kezdetben nem sikerült a két ügy között összefüggést találni, ezért azt is megkérdeztük a rendőrségtől, ha nem sikerült a vérző férfit és a rendőrségi körözésben szereplő ugyanolyan típusú és színű autót összekapcsolni a budapesti gyilkossággal, miért nem tértek vissza a pszichiátriára (a kérdéseink elküldésekor tudtuk így) ellenőrizni a férfi sztoriját? Hisz ott az orvosok elmondhatták volna, hogy a férfi sérülései indokolták-e azt a mennyiségű vért a gépkocsiban, amit a rendőrök láttak. Miért nem gyanakodtak legalább a férfi magyarázatával kapcsolatban? A válasz sokatmondó: „Az eljárás során a vérző férfit és az általa vezetett gépjárművet a rendőrség, összekapcsolta", ami abból is következik, hogy a gyanúsítottat a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
Igen, de miért tizenegy napig tartott ez?