Bár az 50 éve Queens-ben megrendezett kiállítás az elképesztő futurisztikus technológiákról híresült el, ezek egy része soha nem terjedt el igazán – mint például a víz alatti lakások vagy lebegő autók. Ám ha elolvassuk Asimov Látogatás a 2014-es Világkiállításon című munkáját, kiderül, hogy a szerző kristálygömbje megdöbbentően jól működött. A BBC a teljesség igénye nélkül szemezgetett az író utópiájából, mi is ezt tesszük.
1. „A kommunikáció már audiovizuális élmény, a telefonon keresztül nem csak halljuk, de látjuk is azt, akivel beszélünk.”
Az első transzkontinentális videóhívás 1964 április 20-án jött létre a Bell Systems (később Bell Laboratory) cég által kifejlesztett technológia segítségével, ami részben inspirálhatta Asimov jövendölését.
Ám optimista jóslata ellenére azon valószínűleg még maga a mester is elcsodálkozna, hogy ez ma már ingyen is megy a Skype-on vagy az iPhone FaceTime alkalmazásán keresztül. Akkoriban ugyanis egy három perces videóhívás Washington DC-ből Nerw Yorkba 16 dollár volt, ami ma nagyjából 118 dollár lenne.
2. Bárki képes lesz "közvetlenül felhívni a Föld bármely pontját, még az Antarktiszi időjárásjelző állomásokat is.”
Nos ez utóbbihoz mindössze a 672-es országhívószámot kell tárcsázni (bizonyos részek Új-Zéland kódját használják, a +64-et)
3. „Ugyan 2014-ben is léteznek majd robotok, de sem népszerűek sem túl jók nem lesznek.”
Asimov volt az, aki a „robotics” szót bevezette az angol nyelvbe (nekünk Asimovunk, így ilyen szavunk sincs, jelentése robottechnológia), tehát nem csoda hogy eléggé képben volt robotügyben. Bejött a jóslata is, hiszen a Jetson család bejárónője, Rosie óta nem sikerült ezt a konstrukciót meghaladni. Pedig a robothölgy 1962-ben került először képernyőre.
Asimov azt is szinte tökéletesen megjósolta, hogy a modern élet kulcsfontosságú eszköze a „miniatürizált számítógép” lesz, ami végül az okostelefonokban manifesztálódott. Ő akkoriban azt hitte, ezek a robotok agyaként funkcionálnak majd, ám végül a mi agyunk működését korlátozzák, segítik szinte minden szinten.
4. „A televíziókészülékek helyét átveszik a fal nagyságú képernyők, és megjelennek átlátszó kockák, amelyekben lehetővé válik a háromdimenziós adás is.”
Ám attól még igaza lett, a hagyományos tévékészülékeket felváltották a – gyakran már fél falat is elfoglaló – síkképernyős változatok, és megjelent a 3D technológia is, igaz nem átlátszó kockában.
Ám a nagyközönség nagyjából tett erre az egészre, a BBC például be is jelentette, hogy júliustól felfüggeszti 3D-s adását a nézői igények hiányában.
5. „A kommunikáció a Holddal csak egy apróság lesz.”
Nyilván Asimov se talált el mindent, de elnézhetjük neki, hogy az űrkorszak hajnalán kicsit túl optimista volt. Jövőképe szerint a Holdon létesített kolóniákkal egyszerűen fogunk majd kommunikálni, 2,5 másodperces csúszás lesz csupán a hívás során. Ez nem jött be, viszont azt tökéletesen eltalálta, hogy a „Marsra csak ember nélküli járművek jutnak el”
Mondjuk a Marsot járó Curiosity Twitter oldalához az ő fantáziája is kevés volt.
6. A konyhákat olyan berendezésekkel szerelik fel, amelyek automatikusan ételeket készítenek, vizet forralnak és kávét főznek.”
Nos, automata kávéfőző már létezik. Asimov emellett élesztőből és algákból készített, ízesített műételeket is vizionált, mint például a „hamis pulyka” vagy „pszeudo steak”, és ez a gondolat részben meg is valósult: tavaly a tudósok bemutatták az első, laboratóriumi körülmények között létrehozott hamburgert.
A jó ízzel – amit az író megelőlegezett – a kritikusok már nem mind értenek egyet, akik közül sokan a kóstolás után nagyon hiányolták a zsírt a „húsból”.
7. „Rengeteg energiát fektetnek majd „robotaggyal” felszerelt autók tervezésébe.”
A robotagy nyilván sokkal menőbb név, mint a vezető nélküli autó, de a lényeg megvalósult. Asimov más – nem kevésbé tetszetős – jóslatai a közlekedéssel kapcsolatban már inkább az álmok szintjén maradtak.
A zseniális író számos más területen jósolta meg a világ technikai fejlődését, ám a társadalom szintjén is kényelmetlenül pontos jövőképet vázolt fel: „A Föld népességének egy rész nem tudja majd élvezni a jövő korszerű világát. Az emberiség mainál is nagyobb hányada él majd nyomorban, és az anyagi jólét ellenére egyre jobban lemaradnak.”
