horoszkóp

Gyöngyi Sándor: Nem engedhetik szabadon Bence gyilkosait

2014.05.20. 13:14 Módosítva: 2014-05-20 13:33:38
A brutálisan megölt 11 éves fiú apja felháborítónak tartja, hogy Szita Bence tényleges életfogytiglanra ítélt gyilkosai egyszer mégis kiszabadulhatnak a fegyházból. Az emberijogi bíróság keddi ítélete után több tucat per indulhat a magyar állam ellen.

„Strasbourg szégyene!" – így kommentálta Gyöngyi Sándor, a 11 évesen meggyilkolt Szita Bence nevelőapja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ma kihirdetett ítéletét, amely kimondta, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés magyar szabályozása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

„Felháborítónak tartom, hogy ezek az ítészek olyan emberi jogokra hivatkoznak a jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt gyilkosok esetében, amiket ők maguk nem adtak meg a vétlen, védekezésre képtelen áldozataiknak – nyilatkozta a Velvetnek Gyöngyi Sándor, aki tőlünk értesült a döntésről. – Megértem, hogy elvi szinten adnák meg nekik a lehetőséget a felülvizsgálatra, és gyakorlatban ez nem feltétlenül jelentené azt, hogy ki is szabadulhatnak 20 év után, mégis már szerintem maga az, hogy bármilyen joguk van a kegyetlen gyilkosoknak, felháborító".

„Jelen esetben a ténylegesen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt raboknak várniuk kell, hogy erre az elmarasztaló döntésre miként lép a magyar jogalkotás. Ha nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akkor erre hivatkozva valóban perelhetnek, ám ez még odébb van" – magyarázta a Velvetnek Szita Bence gyilkosának, P. Erikának egykori ügyvédje, dr. Berlik Zoltán. 

Mi lesz a tényleges szabadságvesztésre ítélt gyilkosokkal? 

Az ítélet miatt a tényleges életfogytoglani szabadságvesztés szabályozásán a bíróság szerint változtatni kell. Ha ez nem következik be, adott esetben az állam perek tucatjait veszíti el: tavaly 46 ember töltött tényleges életfogytig tartó büntetést a magyarországi börtönökben. A strasbourgi döntés értelmében a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélteknek joguk van ahhoz a lehetőséghez, hogy felülvizsgálják büntetésüket.Ez elvi szinten megadja a raboknak a lehetőséget arra, hogy legkorábban 20-25 év után a bírák elutasítsák a feltételes szabadságra helyezést, vagy akár rövidítsenek rajta.