Kegyetlenül hatékony vírus tartja rettegésben Nyugat-Afrikát, sőt az aggasztó hírek miatt lassan az egész világot. Utánajártunk, kell-e a magyar embernek aggódnia, mennyire tud terjedni a vírus globálisan, illetve mire kell odafigyelni, hogy ne fertőződjünk meg. Európában Párizs van a legnagyobb veszélyben, de a németeknek is vannak már reptéri vészforgatókönyveik. Eközben egy magyar gyémántbányász cég is írt nekünk, hogy ők mennyire vannak veszélyben az érintett Sierra Leonéban.

Rémisztő hírek érkeznek Nyugat-Afrikából, ahol látszólag megállíthatatlanul terjed minden idők legnagyobb ebola-járványa. A legfrissebb hírek szerint Afrika egyik legnagyobb városában, a nigériai Lagosban is meghalt egy ember, míg Libéria úgy döntött, lezárja a határait, hogy megelőzze a szomszédos Guineában kipattant járvány továbbterjedését (Nigéria is vörös riadót léptetett életbe a határain, de a gyenge afrikai közbiztonság miatt az utazókat ellenőrizni nehéz). A helyzet annyira súlyos, hogy egy elismert libériai járványügyi szakértő is elhunyt miatta, valamint két amerikai orvos is megfertőződött.

Az érintett Sierra Leonéban fektet be egy gyémántbányába a magyar TWD Investments Nyrt. – írja az Index. A cég közölte, már négy éve foglalkoznak itt bányászattal, a százat is meghaladja a koncesszióik száma. A honlapjuk szerint a bányáik Kono, Bo és Kenema régiókban vannak. Egy járványügyi szervezet szerint viszont ezekben a régiókban is tombol a járvány. Ezért megkérdeztük a vállalatot, milyen intézkedéseket hoztak eddig, van-e vésztervük, ha a helyzet súlyosabbá válna, illetve volt-e már a dolgozóik között gyanús eset vagy megbetegedés.

Bális Péter, a TransWorld Diamond (a cég kinti leányvállalata) Sierra Leone country managere közölte, februárban jelent meg az országban a durva vírus, de májusig elmismásolta a kormány a jelenlétét. Az első eset nyilvánosságra kerülése után nagy fordulat jött, beindult a gépezet, karanténokat állítottak fel, kiképezték az ápolókat, labort hoztak létre és elkezdték a vidékieket is tájékoztatni. „Egy napon kollégáimnál észrevettem, hogy már nem fognak kezet, csak az öklüket ütik össze. A képzés és tájékoztatás rendkívüli fontosságú, amivel olyan hiedelmeket tudunk eloszlatni, mint például, hogy kézfogással terjed a vírus" – írta válaszában Bális. Szerinte a helyi multicégek komolyan veszik a vírust, nagy összegekkel támogatják a védekezést.

Nekik olyan szempontból jó a helyzetük, hogy a bánya bezárt a nyárra, mivel ott most zajlik az esős évszak, ilyenkor szinte lehetetlen a kitermelés az átázott talaj miatt. „Mivel a bánya bezárt és szeptember előtt nem is nyitunk ki, ezért minket most még nem érint a vírus terjedése. Ettől függetlenül mind a 35 helyi kollégámat tájékoztattam a megfelelő védekezésről, hiszen ha hazamennek a falujukba, akkor tudniuk kell, hogyan tudják megvédeni magukat és családjukat" – közölte a menedzser, aki a bánya területén szigorú biztonsági-higiénés óvintézkedéseket vezetett be. Bális most itthon van, kint lévő két magyar kollégájával napi szinten tartja a kapcsolatot és tájékoztatja őket.

Kinek van oka aggódni?

A számok is egyre aggasztóbbak: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint hétfőig 1201 fertőzöttről tudni, több mint a felük, 672 ember meghalt (319 Guineában, 224 Sierra Leonéban, 129 Libériában, 1 pedig Nigériában (egy libériai férfi) – látható a BBC videójában. Külön nehézség az, hogy a helyiek szerint a vöröskeresztesek és nemzetközi orvoscsoportok terjesztik a betegséget, ami azon alapul, hogy ahol felüti a fejét a járvány, oda kimennek az orvosok. A falusiak ezért inkább megbíznak a sámánjaikban, a vöröskeresztes kocsikat pedig blokádokkal fordítják vissza a bozótvágós emberek – áll a New York Times helyszíni riportjában. 

Utánanéztünk, kell-e félni az ebola magyarországi, neadjisten európai felbukkanásától és elterjedésétől, illetve hogy miből ismerheti fel, ha a szomszédja elkapta a betegséget. A fő járványügyi hatóság, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) honlapján négy tájékoztató is olvasható a vírusról.

Az ebola Afrikán kívül

Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején Amerikában a Fülöp-szigetekről importált ebolás majmok miatt kellett többször karantént elrendelni, de ember nem fertőződött meg. A járvány Afrikában is inkább a középső területeket érintette eddig: a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Gabont, Ugandát és a Kongói Köztársaságot. szöveg. (Forrás: Wikipedia)

Az eboláról azt kell tudni, hogy egy gyümölcsevő denevérfajról kerülhetett át az emberekbe, emberről emberre pedig cseppfertőzéssel, a beteg váladékaival való érintkezéssel terjed. Öt vírustörzset ismernek, ezek közül három okozta az eddigi afrikai fertőzések zömét. Terápia és vakcina nincs a vírus ellen, aminek egyes törzsei 90 százalékos hatékonysággal ölik meg áldozataikat (a jelenlegi vírus 50-60 százalékban halálos). Az első fertőzéseket 1976-ban jelentették Szudánból és az akkori Zairéből (ma Kongói Demokratikus Köztársaság). Fertőzési szempontból az orvosok és ápolók is veszélyben vannak, tetőtől talpig védelmi ruhába kell öltözniük, és mindent szét kell fertőtleníteni. Ami jó hír, hogy se szúnyog nem terjeszti, se egy bankjegy megérintésével nem lehet elkapni. Szappanos mosás, fehérítőszer, gépi mosás, szárítás és közvetlen napfény a vírus ellenségei, ilyen körülmények között nehezen éli túl.

A kezdeti tünetek jellemzően a hirtelen fellépő magas láz, a nagyfokú gyengeség, az izomfájdalom, a fejfájás és a torokfájás. Ezután hányás, hasmenés, kiütések, a vese- és májfunkció károsodása következik, de akár belső és külső vérzés is kialakulhat. Amíg a beteg vérében jelen van a vírus, fertőzhet. A lappangási idő 2-21 nap közötti. Mivel vakcina és ellenszer nincs, az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ a következőket ajánlja megelőzésre: ne kerüljünk kapcsolatba a betegek váladékával vagy holttestével, esetleg fertőző állatokkal, ne szexeljünk védekezés nélkül fertőzött vagy nemrég felgyógyult emberrel, és a betegség által beszennyezett eszközöket is kerüljük. Elképzelhető, hogy valaki behurcolja a fertőzést Európába, ha ilyesmi történik, 21 napra karanténba kell helyezni az adott repülő összes utasát és személyzetét – szól az útmutatás.

Egy kanadai orvos kijelentette: „nagyon, nagyon alacsony" az esélye annak, hogy Európában és az Egyesült Államokban járvány törjön ki. Ha valahol erre van esély, az Párizs, mivel a vírus mostani tombolási területéről ide megy a legtöbb légijárat. Márpedig csak repülőn tud terjedni nagy távolságokban az ebola (azonban a szegény térségekből kevés ember engedheti meg magának a távoli repülést, ez is akadályozza a terjedést). Megnyugtató azonban egy 1996-os eset: egy gaboni férfi magas lázzal, belső vérzéssel ült fel egy Johannesburgba (Dél-Afrika) tartó repülőre, már ott került kórházba, de senkit sem fertőzött meg, vélhetően mert nem érintkeztek vele – idézi az esetet az amerikai közszolgálati rádió honlapja, az NPR.

Miközben Németország már rendelkezik válságtervekkel arra az esetre, ha valamelyik repterén megjelenne egy ebolás utas, a magyar vészforgatókönyvekről még nem tudni. Meg is kerestük az OEK-et, akik az ÁNTSZ-hez irányítottak minket, amint válaszok érkeznek a kérdéseinkre, azonnal frissítjük a cikket.