A New York-i Sondra Arquittet azzal gyanúsították, hogy egy kábítószer-terjesztő csoport tagja volt, kokaint terjesztett, ezért 2010-ben letartóztatták. A mobiltelefonját ekkor elvették, nem sokkal később pedig az egyik drogellenes kormányhivatali ügynök felhasználta a telefonján talált képeket, és azokkal, Sondra Price néven, kamuprofilt hozott létre a Facebookon. A dílerkedéssel vádolt nő perli a drogellenes kormányhivatalt, amely azzal védekezik, hogy a nő hallgatólagosan beleegyezett a telefonján tárolt adatok bűnüldözési célú felhasználásába.

Az akkor már drogterjesztés vádjával letartóztatott Sondra Arquiett nevében, a nő telefonjára mentett képeit felhasználva készített kamu Facebook-profilt egy drogellenes amerikai kormányhivatal, a DEA különleges ügynöke – írja a Hypervocal. Igaz, a vezetéknevet Prince-re változtatták, de Timothy Sinnigen a nő tudomása nélkül készítette az oldalt.

A képeket egyszerűen levették a letartóztatásakor leadott telefonjáról. Csakhogy aztán kiengedték, szabadlábon védekezhetett. Ekkortájt kérdezte meg tőle az egyik ismerőse, hogy Sondra Prince néven szerepel-e a Facebookon, mert látott róla pár fotót: az egyiken például egy BMW motorháztetőjén terpeszt, lenge öltözetben. Ekkor lett egyértelmű, hogy valaki garázdálkodott a telefonjával – csakhogy a DEA elvileg törvényesen használta fel a telefonon tárolt képeket, bűnüldözési célokra.

Az Igazságügyi Minisztérium elkezdte az esetet kivizsgálni, de hiába kérdezték a DEA-t, a szervezet válaszadás helyett az államügyészhez irányította a minisztériumot. Az államügyész hivatala sem válaszolt a megkeresésekre.

Az eset a Facebook hozzállása szempontjából is érdekes: a közösségi oldal szóvivője ezt a konkrét esetet nem kommentálta, csak annyit mondott, hogy a felhasználási feltételek mindenkire érvényesek, ez alól a bűnüldözés sem kivétel.

A lap szakértőket is megkérdezett az esetről. A Pennsylvania Egyetem jogi karáról Anita L. Allen professzor azt nyilatkozta, a történtek alapján megtévesztésre, csalásra lehet gyanakodni, és személyiségi jogi kérdések is felmerülnek. Ugyanakkor a rendőrség munkájának része a megtévesztés és a csalás: az ügynökök nem a saját nevükön dolgoznak, és a technika fejlődésével új szabályokra is szükség lenne. (Értelemszerűen egy-egy terület, mint például a gyermekvédelmi osztályok munkájának sikeressége, nagyban függ a közösségi oldalaktól.)

Az, hogy mit tett a DEA ügynök a letartóztatott nő telefonjával és nevével, nem derült volna ki, ha a nő nem perli be a hatóságot. A bírósági iratokban az szerepel, hogy a vádlott elismeri, hogy nem kapott kifejezetten engedélyt a felperestől (Sondra Arquitt) a képek felhasználásra, de hallgatólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a telefonján lévő adatokat a nyomozás érdekében felhasználják.

A Pennsylvania Egyetem jogi karának professzora szerint ez a magyarázat azonban olyan suta, mintha valakit beengedénk az otthonunkba, és ezzel beleegyeznénk abba, hogy ellopja a szekrényre tett fotókat. A nőről bikinis fotókat, fehérneműs fotókat posztolt a Facebookra az ügynök, állítólag olyanokat, amiket a nő magától sohasem hozott volna nyilvánosságra. A profilt azóta törölték.

Arquitt egyébként 2011 februárjában bűnösnek vallotta magát. Előéletéről annyit ír a Hypervocal, hogy az édesanyja alkoholista és drogfüggő is volt, a mostohaapja pedig bántalmazta gyerekkorában. A nő azért került a DEA látókörébe, mert 2008-ban randizott Jermaine Branforddal, aki a drogelhárítás szerint egy kábírószerkereskedő csoport feje. A kormány azzal vádolta a nőt, hogy a lakásában tárolta a kokaint, és segítette a csoport tranzakcióit. A feltélezett bandavezért, Branfordot is elkapták, a férfi bűnösnek vallotta magát a bíróságon.