A plasztikai sebészetben ránctalanítóként alkalmazott, izomműködést bénító botox-injekció nemcsak ott fejti ki hatását, ahová befecskendezték, hanem képes vándorolni és máshol is aktivizálódni - legalábbis egy új olasz kutatás eredménye szerint. A botox Amerikában állítólag már halált is okozott, a hatóságok egy civil szervezet felhívása után nemrég nyomozást indítottak.

A legújabb kutatási eredmények szerint a túlbotoxozott arcnak akár súlyos mellékhatásai is lehetnek: a botulinum neurotoxin nevű idegméreg ugyanis a kezelt területen kívül, más sejtekben is képes tartósan kifejteni hatását. Jelenleg is vizsgálják azt a 16 halálesetet Amerikában, ami kapcsolatba hozható az idegméreg plasztikai sebészeti alkalmazásával.

Olasz tudósoknak ugyanis most először sikerült kimutatni, hogy a szervezetbe befecskendezett botox, amely lényegében az idegsejtek közötti kommunikációt blokkolja, képes vándorolni a sejtek között, így akár az agyban is kifejtheti hatását, írja a sciencemag.org a The Jornal of Neuroscience című folyóirat áprilisi számában megjelent tanulmány nyomán. Eközben az amerikai hatóságok a vizsgálatatot indítottak a botox-kezeléssel esetlegesen összefüggő halálesetekkel kapcsolatban: a New York Times január végi cikke szerint a botox és a hozzá hasonló myobloc nevű anyag 16 halálesetet okozott: főként a nyelőcső izmainak blokkolása miatt.

Az Amerikában egyre népszerűbb kezelést a sztárok nagy része alkalmazza, Nicole Kidman például saját plasztikai sebésze szerint is túlzásba viszi a ránctalanító injekciókat, de egyesek szerint Lara Flynn Boyle merevvé puffadt arcáért is a túlzott botoxozás a felelős. Számukra nem túl biztató a legújabb a kutatás eredménye, amellyel az az olasz cég, amely bőrtáskáit állítólag botoxszal teszi tartósan gyűrődésmentessé, lehet, hogy már régóta tisztában van.

Máshol is aktív a botox

"A felfedezés váratlan és meglepő: a botulinum toxin jelentős része ott is aktivizálódik, ahol nem kellene" - állítja a kutatást vezető Matteo Caleo. A Pisai Nemzeti Kutatóintézet tudósai azt kutatták, felhasználható-e a botulinum toxin az epilepszia kezelésében. A kísérlet során viszont az epilepsziás egér egyik agyféltekéjébe befecskendezett botox nyomait a másik agyféltekében is megtalálták. Ezután az egerek szemébe, pofazacskójába és agyába fecskendezték be az embereknél használt mennyiséget, majd nyomon követték, hogyan hat. Az eredmény: az A-típusú botolinum toxint, vagyis azt, amelyet a plasztikai sebészetben alkalmaznak, nemcsak azokban a sejtekben mutatták ki, ahová közvetlenül eljuttatták, hanem az idegpályákon keresztül teljesen más területekre - akár az agyba is - eljutott.

A Botox

néven ismert injekció a Clostridium Botulinum "A" típusú baktérium által termelt neurotoxin (idegméreg) tisztított és hőkezelt hatóanyaga, amely az idegsejtek közötti kommunikációt gátolja, így a kezelt területen megbénítja az izomműködést. Ezt a tulajdonságát használják ki a plasztikai sebészetben: a megfelelő mimikai izomba, megfelelő mennyiségben beadva gátolja az arcon a ráncok kialakulásáért felelős izomösszehúzódásokat. Ez a hatás csak helyi, és 4-6 hónap múlva megszűnik - állították eddig, de mindezt most megkérdőjelezi kutatás eredménye, amely szerint a botox más területekre is átvivődik és ott később is kifejti hatását. Forrás: plasztika.net, jneurosci.org.

"Ezt első alkalommal sikerült tudományos kísérlettel kimutatni" - kommentálta a hírt Christopher von Bartheld, a nevadai orvosi egyetem professzora, aki ennek ellenére nem tartja veszélyesnek a botoxot: "A botox több mint 25 éve van orvosi használatban, eddig, ha nem történt túladagolás, kevés komplikáció merült fel. Nem hiszem, hogy indokolt a félelem". A kutató szerint a botox azon képessége, hogy terjed, akár előnyös is lehet, persze nem a plasztikai sebészetben, hanem például az epilepszia kezelésében.

Ráncirtás

Amerikában már halált is okozhatott

A Public Citizen nevű amerikai egészségügi szervezet a botoxhoz köthető 16 halálesettel kapcsolatban nemrég az amerikai gyógyszer-és ételengedélyezési hatósághoz fordult (FDA). A New York Times szerint a szervezet azt szeretné elérni, hogy a botox használatát megelőzően tájékoztassák a pácienseket az esetleges mellékhatásokról és veszélyekről.

A botoxot a cikk szerint a 16 halállal végződő eset közül csak egyben alkalmazták plasztikai sebészeti céllal, az összes többinél a nyakizom egy betegségnél, fájdalomcsillapító céllal használták. Ám azoknál a betegeknél, akiknek a nyelőcsőhöz túl közel fecskendezték be, nyelési problémát okozott a botox. A civil szervezet majdnem 700 esetet jelentett az FDA-nek. A botoxot forgalmazó Allergan képviselője szerint viszont ezek a reakciók nagyon ritkák és gyakran olyan pácienseknél fordulnak elő, akik másmilyen betegségekben is szenvednek.

A botox ellen már Dániában is tiltakoztak, Nagy-Britanniában és Németországban pedig a gyógyszergyártókat arra kötelezik, küldjenek részletes tájékoztatást az orvosoknak a botox mellékhatásairól és esetleges veszélyeiről, írja a New York Times.