horoszkóp

Budapestet ellepik a poloskák

mm
2008.10.26. 07:53
Kapcsolódó cikkek (1)
Budapest számos pontján jelentek meg idén ősszel a szokásosnál nagyobb mennyiségben poloskák. Ez annak köszönhető, hogy az őshonos mezei poloskáknak jó évük volt, valamint megjelent egy keleti faj is, ami elszaporodóban van Magyarországon. Inváziótól nem kell tartani. Az állatok a külső kerületekben vannak jelen nagyobb koncentrációban. Ha nem akarjuk, hogy bebüdösítsenek, ne gyilkoljunk, inkább óvatosan rakjuk ki őket a lakásból.

„A lakótársammal elbúcsúztunk egymástól, hogy megyünk aludni, becsuktuk az ajtókat, majd rá pár másodpercre hallom, hogy egy óriásit ordít. Ekkor már tudtam, hogy bogár (rovar - a szerk.) van a dologban, mert csak attól sikít ekkorát. Átmentem a másik szobába, és az ablak előtt repdesett. Kinyitottuk az ablakot és kitessékeltük egy konyharuhával” – számolt be első találkozásáról poloskával Marzs. Azóta szinte minden este lát egy-egy állatot. A lakás bármely pontján feltűnnek.

Ezután egy csomó más poloskás történetet hallottunk a város legkülönfélébb pontjairól. Zugló, Kispest, Újpest, a Vár környéke, Budakeszi út: a poloskák mondhatni körbezárták a belvárost.

Bemennek ajtón, ablakon

“Éppen szálltam ki a fürdőkádból, elhúztam a zuhanyfüggönyt, és a szemem sarkából észrevettem egy zöld foltot a függönyön. Egy olyan volt. Azonnal kiabáltam a húgomnak, mert halálosan be vagyok szarva az olyanoktól” – szól egy másik történet a budai hegyekből.

"A helyszín Zugló. Egész nyáron berepkedtek az erkélyről a nappaliba, zöldek és a gyerekek imádják őket. Bár nem eszik meg. Most, hogy téma van, természetesen felszívódtak. A múltkor az egyik meg is támadott, de jól lepöcköltem a pólómról" - mondta egyik porontyos szerzőnk, aki nem retteg a poloskáktól.

Mandulaszagú halál

A történetek egy olyan rovarról szólnak, amit, ha megölünk, de legalábbis halálközeli élményben részesítjük, mandulára emlékeztető büdös szag marad utána. Ez a laikus számára is a poloskákra jellemző tulajdonság.

Az állat leírása viszont beszámolóról beszámolóra változik. Két nagy csoportot lehet elkülöníteni. Az olyanokét, akik barnás vagy zöldes poloskával találkoztak, illetve azokét, akik valami karcsúbb, barnás-szürkés-mintás állatot láttak.

A barna egy őshonos magyar fajta az úgynevezett bencepoloska, a mintás pedig egy távol-keleti faj, ami nemrég került be Magyarországra és a gyomra feketefenyőkhöz húzza – tudjuk meg Vásárhelyi Tamástól a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettesétől, akinek egyébként a poloskákat is magába foglaló szipókás rovarok a szakterülete.

„Észlelem én is, a lakásban több példányt láttam. Több olyan poloskafaj van, ami ősszel bemehet a lakásokba” – mondja Vásárhelyi.

Fontosnak tartotta elmondani, hogy jellemzően háromfajta poloska szokott ősszel a lakásokba húzódni Budapesten.

Egy fehéres, ami néhány milliméter hosszú csak. Ez a 70-es években terjedt el, a platánfákon élősködik. Ők nem árasztanak bűzt magukból, viszont komoly kártevők.

A másik a már említett őshonos fajta, a köznyelvben mezei poloskának is nevezett tipusba tartozó bencepoloska. „A harmadik faj nagyjából két éve jelent meg először. Egy keleti faj, a fekete fenyő magját szívogatja, karcsúbb, mint a bencepoloska, szép élénk mintázata van. Nem tapasztaltam, hogy büdös lenne” – folytatja Vásárhelyi.

Nevezzük a nevén

Büdösbence, büdösmarci, büdösmargit, büdöspanna, büdöspanni, bencepoloska – ezek mind népi nevek a mezei poloskára. Ha egy beszélgetésben nem szeretnénk mindig mezei poloskaként hivatkozni az állatra, nyugodtan használjuk ezeket az elnevezéseket. Az állatot már Jókai is bencepoloskának hívta.

Jó évet zártak

A szakember megerősítette tapasztalatainkat: idén tényleg érezhetően több poloska van Budapesten, mint egyébként.

Ennek az az oka, hogy a mezei poloskák jó évet zártak, és bőségesen tudtak szaporodni. A néhány éve megjelent keleti faj egyedszáma meg felívelőben van.

Poloskaészlelések Budapesten

Vásárhelyi nem akart találgatni, hogy a nagy egyedszám annak köszönhető, hogy enyhe volt a tél, vagy jó volt a mezőgazdasági termelés. Nem szokatlan, hogy egy faj egyik évben nagyobb számban van jelen, mint egy másikban.

A poloskákat egyébként főleg tavasszal szokták észrevenni a városlakók. Az állatok ősszel a hideg elől bemennek a lakásokba, tavasszal meg mennének ki, amikor érzik, hogy már enyhébb az idő, de sokszor csak a még csukott ablakokig jutnak. Ilyenkor szoktak rájuk vadászni. A tavaszi példányok jellemzően sárgásbarnásak.

Barátságosan kell közeledni

„A poloskák minden esetben a konyhaablakon keresztül érkeznek, berepülnek, köröznek, mint a hülyék, majd letelepszenek valamelyik fényforrásra. Kivéve a legutóbbi alkalmat, amikor a hülye állatja addig keringett, amíg bele nem zúgott a forró tejbe. Így legalább könnyebb volt megfogni” – szól az egyik beszámoló. A szakemberünk arra is adott tippeket, hogyan érdemes a poloskákat kezelni.

Egy barna belehalt a forró tejbe

Fontos leszögezni, hogy ezek a poloskák nem ártalmasak, nem bántják az embert, ezért még akkor se öljük meg őket, ha nagyon undorodunk tőlük, vagy rettegünk.

Nem minden büdös, ami poloska

A poloskákat leggyakrabban azzal kapcsoljuk össze, hogy elhalálozásuk esetén iszonyú bűzt hagynak hátra maguk után, pedig nincs ez így minden poloskafajjal. A Brehm lexikonból kiderül, hogy míg a mezei poloska illata leginkább a túlérett körtére emlékeztet, addig a külföldön előforduló poloskák között van olyan, aminek kifejezetten kellemes a szaga.

„Úgy szoktam kirakni, hogy hagyom, hogy rámásszon a kezemre és akkor kiviszem. Az utolsó dolognak kéne lennie, hogy megöljünk egyet” – mondja Vásárhelyi. Az állatok akkor árasztanak magukból bűzt, ha megijednek, ez egy védelmi reakció a részükről. Ezért, ha nem akarjuk, hogy büdös legyen a kezünk, vagy a bármi, akkor nem érdemes támadólag közeledni feléjük.

Ha valaki nagyon undorodik attól, hogy a kezére engedjen egy poloskát, az próbálkozhat még azzal, hogy egy papírt rak az állat elé, amire az békésen rámászik, és akkor könnyen ki lehet rakni a lakásból. Ha még ez is kevés, akkor megpróbálkozhatnak a klasszikus poharas módszerrel, amikor egy poharat tesznek az állatra, hogy ne tudjon elrepülni, majd becsúsztatnak alá egy papírt, és az alkalmi cellát csak a szabadban nyitják ki.