horoszkóp

Bocsánatkérés vizsgálat nélkül a megalázott sértett ügyében

2008.01.24. 23:02
A HIV-vírussal megfertőzött asszony volt férje a sértő bírói mondatok miatt kipattant ügy eltussolásától tart. A bírónő nyugdíjba megy, vizsgálat nem indul a burkolt kurvázás miatt. A bírósági elnök a közrádiónak olyan jogi képtelenségeket nyilatkozik, amivel kivágták volna a jogi egyetemről. Lényegében vissza is vonta. Mi jöhet még a botrányokkal tarkított HIV-bűnperben?

"Nekem ez nagyon kevés, hogy valaki azt mondja erre, hogy elnézést" - olvasható K. Gábor újabb panaszában, amit a HIV-bűnperként hírhedtté vált ügyben intézett a Fővárosi Bíróság elnökéhez.

K. Gábor, aki a bűnügy egyik sértettjének, K. Juditnak a volt férje, úgy vélekedik, hogy a volt felesége "burkolt ... lekurvázása" miatt csak a nyilvánosságra hozott vizsgálati eredménnyel lehet jóvátenni a társadalom előtt az első fokú ítélet hirdető bíró hibáját.

K. Gábor a január 7-i ítélet hirdetés után jelentette fel a bírónőt, amiért szerinte az ítélet indokolása során megengedhetetlen kitételek hangoztak el K. Juditról.

Az ítélet szóbeli indokolása szerint K. Judit azért vádolta meg a hónap elején felmentett K. Zoltánt szándékos HIV-fertőzéssel, mert bosszút akart állni, illetve pénzszerzési szándékkal ki akarta használni az ügy körül kialakult nagy sajtóérdeklődést.

Mézes Jánosné bíró az indokolásban tényként rögzítette, hogy K. Juditnak eddig ötször házasodott, és arra is tett célzásokat, hogy az asszonynak sok férfipartnere volt.

A bűnügy tárgyalásáról erkölcsi okokból, a sértettek személyiségei jogaira tekintettel zárta ki Mézesné a sajtót. Néhány jogi szakértő különösnek nevezte, hogy ezek után olyan tényállítások hangoztak el az ítélet nyilvános indokolásakor, amelyek miatt vélhetően a bírónő jobbnak látta, hogy az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalják.

K. Judit, a fertőzött asszony a bíróságon

Elnézést kért az elnök

Az első feljelentésre a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke január 15-én keltezett levelében válaszolt. Szepes András elnézést kért, amiért az indokolás során kifogásolható kitételek hangoztak el, illetve "helyenként a hangvétel sem volt elfogadható".

Szepes ugyanakkor nem tett további úgynevezett "igazgatási intézkedést", mert - mint a panaszbeadványra adott válaszban fogalmazott - "a bírót a felső korhatár elérése miatt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírói tisztségéből felmentette, és így 2008. január 25. napjától már nem dolgozik".

A levelében foglaltakat csütörtök reggel a közszolgálati MR2 Kossuth Rádió reggeli adásában lényegében megismételte .

Nincs értelme a vizsgálatnak

Szepes azt mondta a riporternek: "nem kívánok vizsgálatot indítani, ugyanis nincs értelme. Január 25-étől a bíró nem dolgozik már. A munkavégzés alóli felmentését tölti, ami a jogszabály szerint szól."

Megismételte azt a kijelentését is, miszerint az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács a januári első ülésen a felső korhatár elérése miatt nyugdíjazta, illetve bírói tisztségéből felmentette".

A meghökkentő fejlemények sorozatával övezett ügyben a legújabb botrányt alighanem maga a bíróság elnöke okozta a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatával.

A Velvetnek - név nélkül nyilatkozó - jogi szakértők "szimbolikus jogi katasztrófának" és botrányosnak nevezték Szepes András rádiónyilatkozatát.

A Szepes által megjelöltek - a felső korhatár, tehát a 70. életesztendő elérése, valamint a "nincs értelme"-kitétel - önmagukban ugyanis nem lehetnek törvényes indokok a megfelelő intézkedés, vizsgálat mellőzésére.

Az elnök az ügy csekély jelentőségére hivatkozva eltekinthetett volna a vizsgálat megindításától. De erről a jelen esetben nincs szó. Az interjúból egyértelműen kitűnik: azért nem indít vizsgálatot vagy tesz intézkedést, mert a bírónő nyugdíjazása miatt annak nem látja értelmét. Ilyen indok azonban még a legtágabb értelmezésben sem olvasható ki a bírói jogállásról szóló törvényből.

Szepes András bírósági elnök másik kijelentése - miszerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács mentette fel bírói tisztségéből Mézes Jánosnét - viszont a legenyhébb megfogalmazás szerint is megdöbbentő és botrányos.

Magyar György ügyvéd Mézes Jánosnéval a bíróságon

Bukást érdemlő válasz

Elég csak fellapozni a bírói jogállásról szóló törvényt, és már a 2. paragrafus második bekezdésében azt lehet olvasni: "A bírót a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel." Tehát nem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely javaslatot tesz a felmentésre.

(A Velvet által megkérdezett egyetemi oktatók szerint jogi szakvizsgán könnyen bukáshoz vezethet egy ilyen válasz. A bírák jogállása például a szegedi egyetem jogi fakultásán a második évfolyam második, illetve a harmadik évfolyam első féléves alkotmányjogi tananyaga.)

Szepes Andrást sikertelenül próbálta a Velvet megszólaltatni: szerdán délután elérhetetlennek bizonyolult, csütörtökön délelőtt pedig még a kérdéseinket sem hallgatta meg - arra hivatkozással, hogy a közszolgálati rádiónak már nyilatkozott.

A Fővárosi Bíróságnak írásban tettük fel a kérdéseinket, de azokra - cikkünk megjelenéséig - csak részben kaptunk választ. Az intézmény sajtótitkársága megküldte Szepes András "pontosított" sajtóközleményét, amelyben már az szerepel, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírónő felmentési kérelmét támogatólag megküldte a köztársasági elnöknek (tehát nem a tanács mentette fel a bírónőt).

A pontosított közleményben Szepes András már nem köti össze a nyugdijba vonulás kérdését a további elnöki intézkedések mellőzésével. Ehelyett ez olvasható: "A vizsgálat adatai alapján további igazgatási intézkedések megtételére nincs lehetőség."

A Fővárosi Bíróságon keresztül lapunkhoz eljuttatott közlemény tanúsága szerint Szepes András mindkét firtatott kérdésben néhány óra leforgása alatt megváltoztatta az álláspontját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kérdésünkre választ kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy Szepes András konkétan milyen jogi indokok alapján mellőzte a további vizsgálódást az ügyben.

Ahogy arra a kérdésre sem kaptunk választ, hogy a Fővárosi Bíróság nem tartja-e a közvélemény félretájékoztatásának a jogszabályoknak nyilvánvalóan ellentmondó elnöki nyilatkozatot.