horoszkóp

Natalia Vodianova a divatvilág összes istennője egyben

2009.04.20. 12:09
A Metropolitan Museum egyik időszakos kiállítását az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb modelljeinek szenteli. A Vogue magazin ennek örömére egy nosztalgikus fotósorozattal készült a 27 éves Natalia Vodianova főszereplésével. A háromgyermekes topmodell a kétdimenziós szerepjáték keretében olyan legendás nőket formált meg főként ruhák, parókák, és az ajkai segítségével, mint például a fiús külsőt népszerűsítő Twiggy-t, vagy a magát megélhetési célból orosznak hazudó, és meztelen testét többször is megmutató Veruschka.

A New York-i Metropolitan Museum május 4-én tartja meg éves divatgáláját, ami egyben a megnyitója is egy új kiállításnak. Az elmúlt pár évtized legmeghatározóbb, szinte ikonként kezelt modelljeiről szól a tárlat, a Vogue ennek örömére májusi számában előttük tiszteleg. A magazin vezetése egy igen érdekes megoldást választott erre a célra; felkértek egy fiatal tehetséget, Natalia Vodianovát, hogy jelenítse meg a szakma nagy öregjeit a fényképeken.

A fotósorozatot Steven Meisel jegyzi, az orosz származású modell pedig a következő legendás kolléganőket próbálja megszemélyesíteni: Twiggy, Veruschka, Jane Pachett, Dovima, Marisa Berenson, Jean Shrimpton, Lauren Hutton, Penelope Tree és Suzy Parker. Természetesen a fotók mellett egy-egy rövid ismertető is található az ihletet adó legendás modellekről, hiszen a mostani generáció valószínűleg nem ismeri úgy az ő munkásságukat, mint mondjuk Kate Moss vagy Naomi Campbell drogos, munkás hétköznapjait.

Suzy Parker

A modell Cecilia Ann Renee Parkerként látta meg a napvilágot 1933-ban San Antonio városában. Karrierje testvérének, Dorian Leigh-nek köszönhetően indult be. A világ egyik első szupermodelljeként számon tartott nővér mutatta be őt a Ford modellügynökség két alapítójának, akik kicsit meglepődtek Suzy Parker láttán, de ennek ellenére 15 évesen már a Life magazin egyik számában pózolt. Később ő lett a Chanel reklámarca, és összesen hetvenszer szerepelt ismert magazinok címlapján. Emellett több filmben és televíziós műsorban is viszontláthattuk. A vörös hajáról ismert modell 61 évesen kifejtette, karrierje során egyetlen dolog okozott számára igazi örömet, mégpedig az, hogy megismerkedett Richard Avedon fotóssal, akinek a múzsája lett. Suzy Parker 2003-ban hunyt el.

Jean Patchett

Az 1950-es évek legmeghatározóbb modellje ugyan sokszor dolgozott együtt Louise Dahl-Wolfe és John Rawlings fotósokkal, de a legtöbb embernek mégis Irvin Penn jut az eszébe, ha az ő nevét említik. Ez talán annak a fotónak köszönhető, amit Penn 1949-ben készített a kávézóban gyöngysort rágcsáló modellről. Jean Patchett 1948-ban költözött New Yorkba. Miután Harry Conover ügynökségét elhagyta az újonnan létrehozott Ford ügynökségért, meg is született az első Vogue-címlap. Mielőtt a hatvanas évek elején visszavonult, hogy több időt tölthessen családjával, összesen negyven címlapfotó készült róla. Patchett 75 éves korában hunyt el 2002 januárjában.

Dovima

Dorothy Virginia Margaret Juba szintén az ötvenes évek egyik meghatározó modellje volt, és állítólag abban az időben ő kapta a legnagyobb fizetést a szakmabeliek közül. A fiatal lányra a Vogue egyik szerkesztője figyelt fel az utcán, és másnap már Irvin Penn kamerája előtt pózolt. A félig ír, félig lengyel származású modell, aki egy képzeletbeli barátjától vette kölcsön a Dovima nevet, igen szoros barátságot alakított ki Richard Avedonnal. Állítása szerint nem kellettek szavak ahhoz, hogy megértsék egymást, és egy sziámi ikerpárhoz hasonlította magukat. Egyik közös munkájuk, ami a Dovima az elefántokkal címet kapta, igazi szimbólummá vált. A kép 1955-ben készült Párizsban, és a modell a Dior első olyan estélyi ruháját viseli, amit Yves Saint Laurent tervezett a cégnek.

Natalia Vodianova az ajkakra koncentrál

Natalia Vodianova 1982-ben született Oroszországban, és 15 éves volt, amikor kofaként kezdett el dolgozni, majd beiratkozott egy modelliskolába. Két évvel később Párizsba költözött, ahol leszerződtette a Viva Model Management. Közel 180 divatbemutatón vett részt, több neves divatmagazinban is feltűnt - 2007 júliusában például az amerikai Vogue címlapján-, és olyan márkák hirdetéseihez adta az arcát, mint például a Louis Vuitton, a L'Oréal, a Marc Jacobs, a Pepe Jeans és a Chanel. A háromgyermekes modell 2009 tavaszán egy hároméves szerződést írt alá az Etam fehérneműgyártó céggel, és minden szezonban tervez majd számukra egy kollekciót.

Ami a Vogue nosztalgikus sorozatát illeti, Natalia Vodianova különleges módon készült fel. "Alaposan megnéztem mindegyik nő ajkait. Nagyon különbözőek" - nyilatkozta a modell, aki hozzátette, orosz származása is sokat segített a feladat megoldásában. Penelope Tree-t nem volt nehéz leutánozni ezzel a módszerrel, de Lauren Hutton már komolyabb odafigyelést igényelt - írja a Vogue. A sorozat fotósa, Miesel és Pat McGarth sminkmester egyébként a Baba becenevet ragasztották rá, amit Vodianova azzal magyaráz, hogy még mindig nagyon nyitott mindenre és szívesen tanul új dolgokat. Ami a munkáját illeti, jóval érettebben gondolkodik. "Ahogy idősebb lettem, és gyermekeim születtek, rájöttem, hogy a modellkedés egy munka. Nem azért csinálom, mert annyira jó móka, vagy azért, mert sokat utazhatok, vagy a hírnév miatt. Ezzel keresem a kenyerem."

Twiggy

A 1960-as évek ikonikus modellje 1949-ben látta meg napvilágot Lesley Hornby-ként, és Nigel Davies fotós tanácsára vette fel gyermekkori becenevét karrierje kezdetén. Az óriási szemű, vékonyka lány először szülőhazájában, Nagy-Britanniában lett híres, mint az 1966-os Év Arca verseny győztese, és ő lett a mod stílus egyik emblematikus figurája. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Barbie babák gyártója elkészítette Twiggy miniatűr mását. A fiús külsőt divatba hozó, apró termetű modell egy idő után természetesen ráunt az eleven vállfa szerepére, és inkább a színészkedés és az éneklés terén próbált szerencsét. 2005-ben azonban újra visszatért eredeti szakmájához, szerepelt például a Marks&Spencer nyomtatott és televíziós hirdetéseiben, és ő volt az egyik zsűritag a Topmodell leszek! című tehetségkutató műsor több szériájában is.

Veruschka

Vera Gräfin von Lehndorff-Steinort, azaz Veruschka német modell, színésznő és művész, akit húsz éves korában fedezett fel Ugo Mulas fotós. Miután Párizsban találkozott a Ford modellügynökség egyik vezetőjével, New Yorkba költözött. Mivel itt nem kapott munkát, visszatért Münchenbe, megváltoztatta a nevét, és azt állította, hogy Oroszországból származik. A hazugságokon alapuló taktika meghozta a kívánt sikert. 1966-ban feltűnt a Blow-Up című filmben. A rövid jelenetet a Premiere magazin a legszexisebb filmjelenet közé sorolja. Ugyanebben az évben készült róla egy meztelen, testfestett fotósorozat is, és ez a motívum többször is visszaköszönt karrierje során. A titokzatos modellre Salvador Dali, Richard Avedon és Peter Beard is felfigyelt. "Mindig más típusú nőket testesítettem meg. Lemásoltam Ursula Andresst, Brigitte Bardot-t és Greta Garbót. Aztán ráuntam, és inkább különböző állatoknak festettem magam" - nyilatkozta Veruschka, aki 1985-ben, a Tribeca városában megrendezett testfestő fesztiválon lépett fel, és némi festék segítségével különböző állatokat és emberi karaktereket formált meg.

Jean Shrimpton

Az angol modell és színésznő 17 évesen végezte el Lucie Clayton modelliskoláját, és 18 éves korára már olyan magazinban tűntek fel a róla készült fotók, mint például a Vogue, a Harper's Bazaar és a Vanity Fair. Több évig volt David Bailey fotós barátnője. Bár a pár eljegyezte egymást, még a házasságkötés előtt szakítottak "Ő volt az én igazi múzsám. Rá sem bírtam nézni más modellre" - nyilatkozta Bailey, aki egy gabonapehely hirdetésének munkálatai alatt találkozott össze a modellel. Jean Shrimpton végül egy másik fotós, Michael Cox mellett találta meg a boldogságot. Ha a most 66 éves modell kerül szóba, akkor sokan fontosnak tartják megemlíteni a 1965-ös Victoria Derby-t, ahol Schrimtpon egy meglehetősen rövid ruhát viselt, ráadásul sem kesztyűt, sem harisnyát, sem kalapot nem öltött magára, ami meglehetősen szokatlan volt abban az időben. A helyzetet csak súlyosbította, hogy egy férfikaróra díszelgett a csuklóján.

Penelope Tree

Az 1950-es születésű modell Marietta Peabody Tree politikai aktivista és Ronald Tree, egy biszexuális újságíró, képviselő és befektető lánya. Még csak 13 éves volt, amikor Diane Arbus egy híres amerikai fotográfus készített róla egy képet. Édesapja nem igazán örült ennek, és azzal fenyegetőzött, perelni fog, ha valahol is megjelenik a fotó. 17 éves volt, amikor Diana Vreeland beajánlotta őt Richard Avedonnál, és ekkora már apja is beadta a derekát. Sokak szerint a hatvanas években ugyanolyan nagy hatást gyakorolt a fiatalokra, mint a Beatles. Karrierje az 1970-es években ért véget egy későn jelentkező bőrbetegség miatt.

Lauren Hutton

A dél-kaliforniai születésű modellt egyetlen ügynökség sem volt hajlandó leszerződtetni, Fordot kivéve, ám ők is feltételeket szabtak. "Eileen Ford azt mondta, hogy szívesen felvesz magukhoz, amennyiben megcsináltatom az orrom és a fogam. Megígértem neki, hogy teljesítem a kívánságát, amennyiben sikerült összeszednem a szükséges összeget. Magamban persze azt gondoltam, hogy nagyon-nagyon sok időbe telik majd ez, ha valaha is összejön egyáltalán." - nyilatkozta Hutton a Vogue magazinnak 1973-ban. A kezdeti nehézségek ellenére karrierje mégis belendült, 25 alkalommal szerepelt a Vogue címlapján, ő volt a Charlie parfüm, valamint a Revlon reklámarca és most saját kozmetikai cége van. A Playboy nyusziként is dolgozó Hutton több filmben is szerepelt, és 61 évesen meztelenül pózolt a Big magazinban.

Marisa Berenson

Yves Saint Laurent szerint az amerikai modell és a hetvenes évek csodálatosan egymásra találtak, és mások is egyetértenek abban, hogy Berenson egy meghatározó alakja volt ennek az időszaknak. Az ok egyszerű, a modell nemcsak a magazinokban - főként a Vogue-ban - szerepelt gyakran, hanem különböző, felkapott és népszerű szórakozóhelyeken is meglehetősen sűrűn tűnt fel. Marisa Berenson a modellkedés mellett a színészkedéssel is kacérkodott. Olyan filmekben szerepelt, mint a Kabaré, a Barry Lyndon, és a mai napig újabb és újabb filmművészeti alkotásokban láthatjuk viszont.