A GfK Hungária, valamint a Szonda Ipsos Nemzeti Médiaanalízis felmérésének alapján nem igazán változtak a nyaralási szokásaink a tavalyi évhez képest, ugyanis a lakosság nagy százaléka – jelen esetben háromnegyede - az elmúlt egy évben nem nyaralt. Idén a megkérdezettek 71 százaléka mondta azt, hogy nem tervez 5 napnál hosszabb pihenést a következő 12 hónapban, míg tavaly csak 68 százalékuk tervezte hasonlóan. Bár a turizmus szezonális jellegéből adódóan az utazásoknak általában kevesebb mint egyötöde esik az első negyedévre, a 2009. január-márciusi adatok arról tanúskodnak, nemcsak az utazási aktivitás csökkent, hanem rövidebb időt szánunk a nyaralásra, a reálkeresetek csökkentek, így pedig kevesebb pénz jutott, pihenésre (idén országos szinten 39 milliárd forint) – írja a Központi Statisztikai Hivatal.
Irány a vízpart!
Egyúttal az is kiderült, hogy pontosan hol töltjük el szabadságunkat, ami úgy tűnik, nagyban függ attól, hogy hol élünk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapest lakosságának, és úgy általában a központi régióban élőknek Balaton a kedvenc úti célja, míg a többi régióban élők inkább saját környékükön keresnek nyaralási lehetőséget. Emellett kedvelt célpont a Budapest-Közép-Duna-vidék. A GfK tavalyi felmérése szerint egyébként az utazni vágyók 14 százaléka belföldi úticélt választott, míg idén csupán 12 százalékok állította ugyanezt. Ami a külföldi nyaralásokat illeti, továbbra is Horvátország, Görögország, Ausztria és Olaszország a négy legkedveltebb úti cél.
Motivációk és ellenérvek
A Központi Statisztikai Hivatal arra is kíváncsi volt, hogy a magyarok milyen okból kelnek útra, illetve mi miatt mondanak le az utazásról. A felmérés szerint sokan a rokonaikat látogatják meg, mások pedig csak egyszerűen pihenni szeretnének. Ennek megfelelően a legtöbben ismerősök lakásában tartózkodtak az otthontól távol töltött időszak alatt, az utazók 13 százaléka pedig szállodában szállt meg.
Lássuk azokat az okokat, amik miatt az emberek többsége lemondott arról, hogy elutazzon. Míg a kisebb települések lakói főként anyagi okokra, a budapestiek a munkából adódó kötelezettségekre hivatkoztak. De sokan vannak, akik egészségügyi okokra hivatkozva maradnak otthon. A magyar lakosságnak egyébként 85 százaléka nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. Ami a belföldi utazásokat illeti, a legtöbben autóval jutottak el céljukhoz, a második legtöbbet használt közlekedési eszköz a vonat volt, és csupán harmadik az autóbusz.
Autóval könnyebb
Az autóval rendelkező családok sokkal könnyebben indulnak útnak, legalábbis kétszer akkora gyakorisággal számoltak be négy- vagy annál többéjszakás utazásról, mint azok, akiknek nincs autójuk. Akiknek saját hétvégi házuk van, szintén könnyebben hajlandók utazni, és azok is, akik úgy érzik, hogy anyagi helyzetük jobb, mint az átlagembernek.
A KSH adatai szerint egy hosszabb út esetén egy utazó egy nap alatt 3800 forintot költött, vagyis a mostani átlag 4 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Persze ez is csak egy átlag, aki ugyanis egészségmegőrzés céljából vágott neki a nagyvilágnak, jóval többet költ, mint más utazók. Hogy ki mennyit költ szállásra, utazásra, étkezésre és egyebekre, az természetesen nagyban függ attól, hogy ismerősöket látogatunk meg, üzleti útról van-e szó, vagy egyszerűen csak otthonunktól és ismerősöktől távol szeretnénk pihenni.
Strandolni menő
A nyaralás során a legkedveltebb időtöltés változatlanul a strandolás, napozás, a nyaralók 36 százaléka választja a medencés partot – derül ki a GfK Hungária és a Szonda Ipsos Nemzeti Médiaanalízis felmérésének 2008. IV. negyedévi és 2009 I. negyedévi adataiból. Városnézéssel tízből hárman töltik idejüket, kulturális programokon kevesebb, mint egyötödük vesz részt. Még mindig viszonylag kevesen részesítik előnyben az aktív pihenési formákat, mindössze 17 százalék megy túrázni nyaralás alatt. A vízi sportoknak 7 százalék hódol, vízitúrán 3, kerékpártúrán 2 százalék vesz részt.
a gyógyfürdők látogatása, a wellness szolgáltatások keresése a nyaralók 13 százalékára jellemző, ebben a tekintetben az 50 éven felüliek nem különböznek a teljes lakosságtól. A lakosság mindössze 8 százaléka vallotta azt, hogy vett már részt wellness üdülésen. A 30-59 éves korosztályban tízből egy emberre igaz ugyanez. A válaszadók egyharmada mindig saját maga vagy családja, baráti köre szervezésében megy nyaralni, 3 százalék az esetek többségében, 1 százalék pedig utatási irodába fizet be.