Hiába választjuk a legmagasabb faktorszámú naptejet, miután a brit Which? magazin tesztjeiből kiderült, a naptejek flakonjára írt faktorszámok csak ritkán fedik a valóságot. Ráadásul ha nem kenjük be magunkat rendesen, a naptej faktorszáma hiába volt eredetileg magas, a védettség csupán feleakkora lesz.
Egy brit kutatás eredményei szerint a halálos betegségként aposztrofált bőrrákos esetek száma az utóbbi években 6,5 százalékkal nőtt, az orvosok szerint a melanómás betegségek kialakulása a legtöbb esetben annak köszönhető, túl sok időt töltünk a napon, írja a Times Online. Azonban a rákkutatók szerint a napágyon töltött órák száma mellett a legfőbb problémát az jelenti, kevés vagy semennyi naptejet sem kenünk a bőrünkre.
Ugyanakkor nem csak az elmaradt kenegetés miatt alakulnak ki betegségek – a briteknél a kutatások szerint az emberek több mint fele alaposan bekeni magát -, néhány szakértő szerint már túlságosan összezavarták a vásárlókat, akik a tévhitek miatt nem a megfelelő terméket választják, vagy nem jól használják őket.
A sima krémtől a védőpáncélig
Először azt hallottuk, naptejet kellene használnunk, aztán megtudtuk, fontos a faktor száma is, ami lehetőleg legyen jó magas. Aztán azt mondták, a terméknek védelmet kell biztosítania az UV-A és az UV-B sugárzások ellen, és ha ez nem lenne elég, a szakértők azt tanácsolják, olyan terméket válasszunk, aminek nem változik meg a szerkezete a fény vagy a sugárzás hatására. Persze mindezek mellett a tökéletes naptej vízálló, az izzadással szemben ellenálló, és könnyen felszívódik. Ha ezek stimmelnek, akkor már csak arra kell odafigyelnünk, pont a megfelelő mennyiséget vigyük fel a bőrünkre, mert a kevés az nem véd meg rendesen, a vastagon felvitt naptej pedig gátolja a D-vitamin termelődését. Mondjuk a kutatások szerint ez az utóbbi probléma ritkábban fordul elő.
15 helyett 9 faktor
Most már azonban azok sem lehetnek teljes biztonságban, akik a fent leírtaknak eleget tesznek, ugyanis a kutatók szerint a legtöbb naptej nem egészen arra képes, ami a flakonjára van írva. A Which? magazin bevizsgáltatott néhány Nagy Britanniában kapható terméket, melyek nagy részéről kiderült, valójában nem is olyan faktorszámúak, ahogy azt a gyártó állítja.
A különböző termékek tesztelésével és minőségének ellenőrzésével foglalkozó lap szerint Nagy Britannia négy legkedveltebb naptejmárkája (Tesco, Malibu, Marks & Spencer és Wilkinson's) közül egyik sem felelt meg annak, amit a dobozra írtak. A bevizsgáltatott krémek a leírás szerint 15-ös faktorszámúak voltak, azonban a végeredmény azt mutatta, valójában csak 9,3 és 12 közé esik a fényvédő faktor értéke. Mindez elsőre nem tűnik annyira vészesnek, azonban a vásárló hamis biztonságérzete miatt több időt tölt a napon, mint amennyi biztonságos lenne, így könnyebben kialakulhat a melanóma is.
Tesztelésen múlik az érték
A problémához azonban az is hozzá tartozik, a naptejek tesztelésére vonatkozó szabályokat többféleképpen is lehet értelmezni, így különböző szakemberek ugyanarra a termékre teljesen eltérő faktorszámot tudnak kihozni.
A végeredményekről megkérdeztük a Tesco magyarországi képviseletét is, akik szintén ezt a tényt támasztották alá. „Cégünk is teszteli a naptejeket, és eredményeink szerint a rajtuk feltüntetett faktorszámoknak megfelelő védelmet biztosítanak. A Which? magazin más tesztelési módszert alkalmazott, ez az oka az eredmények különbözőségének" - mondta el a Velvetnek Szabó Anita pr-specialista. „A tesztelést high power lámpákkal végezték (mesterséges környezetben), melynek során a naptejek kémiailag megváltozhatnak (a legtöbb esetben a folyamat visszafordítható, mikor a high power világítás megszűnik). A naptejeket tehát nem természetes napfénynél vizsgálták, ez vezethetett az alacsonyabb faktorszámú eredményekhez. A Tesco természetes napfénynél tesztelte - a termékek szokásos használatának megfelelően - hitelesebb eredmény" - tette hozzá.
Faktorszám a csillagos égig
Ráadásul az évek folyamán a faktorszámok is teljesen megváltoztak. Harminc éve a napvédő faktorok még kettőről indultak – ami akkor tulajdonképpen már megfontoltságot jelentett -, és jó ideig 30-as volt a legmagasabb, amit megvehettünk. Ehhez képest ma már 50 fölötti fényvédő krémeket is beszerezhetünk. Igaz, nemrég megpróbálták a lehető legjobban leegyszerűsíteni a megjelöléseket, és így a termékekről elméletileg annyit tudnánk meg, alacsony vagy magas védettséget biztosítanak. Ez azonban nem szabály, csupán javaslat, amit valószínűleg csak a nagyobb gyártók fognak teljesíteni.
Tehát egyelőre minden naptej gyártó cég azt csinál, amit akar, így nem csoda, ha a piacon már megjelentek a 100-plus termékek is. A Panama Jack és a Coppertone 70-plus termékekkel indul a versenyben, a Neutrogena pedig az Egyesült Államokban már piacra dobta a 100-plusos fényvédő krémét. Az igazság azonban az, hiába használunk ilyen termékeket, egyáltalán nem garantált a nagyobb védelem, ugyanúgy rákvörösre éghetünk, és bőrrákot is kaphatunk ezek mellett a krémek mellett, mintha be sem kentük volna magunkat.
A mennyiség számít
A félreértéseket az okozza, a legtöbben azt hiszik, az 50-es faktorszám dupla akkora védelmet biztosít, mint a 25-ös. Pedig valójában ezek a számok csupán azt jelentik, mennyire véd minket a naptej az UV-B sugárzásoktól. A 100-as 99 százalékban, az 50-es 98 százalékban, a 30-as 96,7 százalékban nyújt védelmet a káros sugarzás ellen. Azonban, ha valaki az ajánlott napvédőkrém mennyiség felét keni magára, akkor a termék csak feleannyira biztosít védelmet. Vagyis, ha egy 70-es faktorszámú naptejből a szükséges mennyiség felét visszük fel, akkor csak egy 35-ös faktorú naptejnek felel meg a hatás.