A 20 ruha Európának kiállításon spanyol, belga és magyar tervezők kreáltak ruhákat, melyekhez hazájuk íróinak munkáit vették alapul. A spanyol Cervantes Intézet igazgatója szerint az irodalom és a divat összekötése új sperpektívákat adhat, de tulajdonképpen a kölcsönös reklám sem jön rosszul. Pazicski Miklós magyar tervező szerint ez a kiállítás egy jó lehetőség az irodalom és az alkalmazott művészet populárisabbá tételéhez.

A 20 ruha Európának elnevezésű kiállításon 20 tervező vett részt. 12-en Spanyolországból, négyen Belgiumból és négyen Magyarországról (Zoób Kati, Gyulai Natália, Náray Tamás és Pazicski Miklós). A divattervezők spanyol, belga és magyar írók munkáit vették alapul, és egy idézethez kreáltak egy-egy ruhát. A kiállítást hazánkban március 24-én mutatják be, és több mint két hónapon keresztül lesz látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Náray és Pazicski Miklós elmondása szerint nincs nagy különbség egy kollekció illetve egy konkrét idézethez való tervezés között, hiszen mindkettőhöz ugyanúgy kell valami, ami ihletet ad.

A különbségekből adódó lehetőségek

„A 20 ruha Európának több mint egy kiállítás, sokkal több annál. Ez egy meghívás az összes európai polgár számára, hogy megismerhessék azokat a lehetőségeket, melyek a különbözőségünkből erednek” – mondta a spanyol kulturális miniszter, Ángeles González-Sinde a brüsszeli megnyitón, melyet a Grand-Place-on található Hotel de Ville-ben rendeztek meg.

A kulturális együttműködés ötletét egyébként az unió hármas elnöksége adta. A kiállítást, melyet Brüsszel után Madridban és Budapesten is bemutatnak majd, az EU spanyol elnöksége koordinálta, és többek között olyan intézmények dolgoztak össze, mint a kiállítást rendező Cervantes Intézet, a Flandriai Divatintézet vagy éppen a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium.

Irodalom és divat: kölcsönös reklám

A Cervantes Intézet vezetője szerint ez az együttműködés több szempontból is különleges és hasznos. „Ez a kiállítás lehetőséget ad arra, hogy az irodalmat más szemszögből nézzük, a divat perspektívájából, és vice versa” – nyilatkozta a kiállítást először bemutató brüsszeli Cervantes Intézet igazgatója, Carmen Caffarel. „Ez egy meghívás, hogy megismerjük a tervezőinket és az íróinkat, és hogy emlékeztessük egymást, a közös terület, amit megosztunk: Európa” – tette hozzá.

Tervezők - Írók

Spanyolország

Devota & Lomba - Gabriel García Márquez.
Agatha Ruíz de la Prada - Álvaro Mutis.
Victorio & Lucchino - Juan Gelman.
Carmen March - Miguel Delibes.
Jesús del Pozo - Carlos Fuentes.
Hannibal Laguna - José Ángel Valente.
Miguel Palacio - Carmen Martín Gaite.
Purificación García - Dulce María Loynaz.
Davidelfin - Antonio Gamoneda.
Amaya Arzuaga - María Zambrano
Roberto Torretta - Antonio Muñoz Molina.
Lydia Delgado - Rosa Chacel.

Belgium

Michael Guerra - Émile Verhaeren.
Katrien Van Hecke - Hugo Claus.
José  Enrique Oña Selfa - Amélie Nothomb.
Anna Heylen - Stefan Hertmans.

Magyarország

Náray Tamás – Szabó Magda
Pazlicski Miklós – Bánffy Miklós
Zoób Kati – Márai Sándor
Gyulai Natália – Takács Zsuzsa

Náray Tamás, aki egy Szabó Magda-idézethez kreált egy ruhát, elmondta, nem sokban különbözött ennek a ruhának az elkészítése egy kollekció megtervezésétől. „Nem volt különbség, mindig van valami, ami befolyásol, ami megihlet. Legyen szó egy könyvről, filmről vagy éppen tájképről” – mesélte Náray Tamás a Velvetnek.

Hasonlóképpen vélekedett Pazicski Miklós is, aki Bánffy Miklós idézetéhez tervezett ruhát. „Mivel tervezőként elsősorban a ruhák formai kiképzése érdekel, ezért nem volt nehéz az aktuális koncepció esszenciáját a Bánffy Miklós által megidézett atmoszférával összehozni” – mondta Pazicski Miklós.

Divat magasabb indíttatással

A tervező szerint az irodalom és a divattervezés összepárosítása tényleg újszerű, és mindenképpen inspiráló. „Azt hiszem, amikor összehoznak különböző művészeti ágakat, akkor nem ez a leggyakoribb párosítás, hiszen általában a vizuális művészeteket kapcsolják össze, de szerintem ez egy működőképes és inspiráló dolog. Véleményem szerint a kiállítás célja, hogy a divatot, mint alkalmazott művészetet az irodalom szintjén egyfajta magasztosabb indíttatással ruházza fel, és az irodalmat egy populárisabb irányba mozdítsa el, ezáltal bővitve mindkét művészeti ág közönségét. Így létrehozva az irodalom illetve a divat szempontjából egy egyaránt hasznos koprodukciót” – fejtette ki véleményét Pazicski.

A megnyitón részt vett a budapesti kiállítás koordinátoraként Lakatos Márk, aki szerint ez az összefogás fantasztikus lehetőség a hazai tervezők és Budapest számára is, hiszen eddig még nem volt példa ilyen jellegű spanyol, belga és magyar kooperációra. Ráadásul nemcsak tervezőinket ismerhetik meg külföldön, a magyar írók munkái is több emberhez juthatnak el.

„A spanyol kulturális minisztert Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatónője vezette körbe a kiállításon. Zoób Kati ruhája előtt, ami nagyon izgalmas darab – egy fekete margarétákkal hímzett selyem kabátruha -, megállt a miniszter asszony, és megjegyezte, ez nagyon tetszik neki, és szívesen viselné” – mesélt a megnyitóról Lakatos Márk, aki azt is elmondta, a magyar tervezők ruhái nagy tetszést arattak, és jó volt látni, hogy a spanyol és belga résztvevők is ismerték és hivatkoztak a magyar írók műveire.

Manneken Pis újabb ruhája

A stylist arról is mesélt, hogy az eseményen szintén résztvevő Ágátha Ruiz de la Prada a kiállítással - ahova ajándékdobozzal a fején érkezett - egy időben bemutatta, milyen ruhát képzel el a Brüsszel jelképének számító Manneken Pis szoborra. Az extravaganciájáról híres tervezőnő lufikból készített ruhát a szobornak (amit már Mikulástól elkezdve szinte mindennek beöltöztettek). A divattervező elmondása szerint azért ilyen öltözetet választott, mert ez egy kicsit gyerekes, és szerinte a belga főváros a spanyol elnökséggel együtt így talán egy kis színt is kaphat.