horoszkóp

A magyarok 72%-a csak külföldi ruhát hord

2011.02.15. 12:02
Olvasóink 70%-a még sosem költött ötvenezer forintnál többet egy ruhadarabra, kétharmaduk még sosem látott élőben divatbemutatót, és csak harmaduk tud legalább annyit a magyar divatmárkákról, hogy magyarok. Számokba öntöttük, amit már eddig is sejtettünk: a Velvet olvasóit jobbára hidegen hagyja a luxus, főleg, ha az magyar tervezők alkotása. Kérdőívünk eredményeiből kiderül, miért nem lennénk a hazai designerek helyében.

A magyarok 72%-a csak külföldi ruhákat hord

1729 olvasónk töltötte ki tavaly azt a kérdőívet, amelyet Csüllög Mónikával, a Modart Művészeti és Divatiskola divatmarketing-szakértőjével közösen állítottunk össze a hazai designerek helyzetéről. A válaszadók 83%-a volt nő, 80%-a Budapesten vagy más megyeszékhelyen lakik, 62%-ának havi nettó átlagkeresete pedig százezer forint felett van, így elmondhatjuk, hogy az alábbi adatok nem Magyarország átlaglakosságára vonatkoznak, hanem azokra, akiket jó eséllyel az átlagosnál jobban érdekel a divat, és több pénzük, illetve lehetőségük van arra, hogy öltözködésükkel foglalkozzanak. A keretes írásokban szakértőnk, Csüllög Mónika kommentárjait olvashatják az adatokhoz kapcsolódóan.

A teljes országra vonatkozó kép tehát valószínűleg az alábbiaknál jóval borúsabb, de még így is a válaszadók 72%-a mondta azt, még sosem vette meg magyar designer ruháját. Azaz a divat iránt Magyarországon valamilyen szinten érdeklődőknek is csak alig több, mint negyede megy el odáig, hogy meg is vegyen valamit egy hazai tervezőtől.

 

A válaszadók mindössze 1%-a állította, hogy nagyjából havonta vesz valamit egy magyar divatkreátortól, 41%-uk viszont még csak egy üzletbe se tette be soha a lábát, ahol ezeket ruhákat be lehet szerezni. Mindez annak ellenére van így, hogy a válaszadók 47,5%-a azt mondta, legalább havonta vesz valami divatárut. Ráadásul a válaszadók 53,8%-a szerint mindegy, hogy egy ruha tervezője magyar-e vagy külföldi, míg elvileg 23,6% kifejezetten a hazai termékeket preferálja, és csak 22,6% vallja be, hogy jobban szereti a nem magyar tervezők termékeit hordani.

 

A szakértő szerint...

"A legnagyobb probléma nem az, hogy a magyarok nem vásárolnak hazai designerektől, hanem az, hogy még az érdeklődés is igen csekély a hazai divatmárkák iránt. Erről persze a magyar tervezők is tehetnek. Ahhoz, hogy egy márkához kötődjünk, majd kialakuljon a márkahűség, szervezett, és hosszú távon átgondolt marketingtevékenységre van szükség.

Jó pár éve egy kis designer üzlet papírtasakján a következő idézetet olvastam: „a ruha olyan, mint a tündérmesék varázsköpenye, ha belebújsz, eggyé válsz vele”. Az a kép, azaz hogy mivé válunk az adott öltözékbe bújva, a designer és a marketingszakember közös munkája révén kell, hogy kialakuljon. Így jön létre az adott márka imázsa. Ebbe az imázsba szeretünk bele, ezért a márkáért vagyunk hajlandóak többet kiadni a tömegnek szánt tucattermékek áránál."

Minden ötödik olvasónknál évi negyedmillió megy ruhára

Kíváncsiak voltunk, hogy saját bevallásuk szerint olvasóink mennyit költenek egy évben ruhára. A válaszadók pár szavazat híján negyede az ötventől százezer forintig terjedő intervallumot adta meg, míg a második leggyakoribb válasz 19,3%-kal a száz és százötvenezer forint között volt. Majdnem ugyanennyien, 18,9%-nak megfelelő olvasónk negyedmillió forintnál többet ad ki évente ruhára, viszont csak 16,5% költ ötvenezernél kevesebbet öltözködésre egy évben.

 

Amikor azt kérdeztük, mennyibe került olvasóink élete legdrágább ruhadarabja, a legtöbben (minden harmadik olvasó) a húsz- és harmincötezer forint közötti sávot jelölte meg. 14% nem vett még soha 20 000 Ft-nál drágább ruhadarabot, és 6,9% büszkélkedhet legalább egy 150 000 Ft-nál drágább luxustermékkel. Ez a bizonyos legdrágább ruhadarab olvasóink 17,9%-ánál volt hazai termék, annak ellenére, hogy - amint azt feljebb már említettük - a válaszadók 23,1%-a elvileg kifejezetten a magyar termékeket részesíti előnyben a külföldiekkel szemben. Ezek szerint honfitársaink döntő többsége a gyakorlatban mégiscsak a külföldire esküszik, ha luxusruházatról van szó.

A szakértő szerint...

"Talán azért részesítjük előnyben a külföldi termékeket, mert sznobok vagyunk. Vagy talán mert a nagy nemzetközi divatházak régebben és profibban építik a márkájukat. Vagy csak azért, mert nem ismerjük a magyar tervezők munkáit. Lehet, hogy ha megismernék (erősebb marketingaktivitásuk révén), őket is vásárolnák azok, akik megengedhetik maguknak, hogy designerdarabokat viseljenek."

Olvasóink 58,8%-a tagadja, hogy valaha bármit is vásárolt volna LV, YSL, Prada, D&G vagy hasonló logóval, és 11,7%-nak csak használtan jutott ilyen márkás holmi. Ezek szerint olvasóink kb. harmada vett már külföldi ruházati luxusterméket, közülük kb. minden harmadik (az összes válaszadó 9,0%-a) pedig öt vagy több alkalommal szurkolta le a legnagyobb nevek által megkövetelt borsos áraknak megfelelő összeget. 69,5% mondta azt, hogy a márkás terméknek még az utánzatai sem érdeklik, míg a válaszadók 7,1%-a vallotta be, hogy legalább ötször vett már hamisított ruhát, kiegészítőt.

Az ingyenes divatbemutatókra se sokan járnak

Míg mondjuk a párizsi vagy milánói divathetek luxusbemutatóira bejutni egy hétköznapi halandó számára lehetetlen, itthon rengeteg az ingyenes, minden érdeklődő számára nyílt divatshow. Ennek ellenére a válaszadók kerek kétharmada még nem volt magyar divatbemutatón. Reményre adhat okot azonban a magyar tervezőknek, hogy az érdeklődők viszonylag sokan vannak: azoknak a 62,9%-a, akik még nem voltak divatbemutatón, azt mondja, egyszer szívesen elmenne. Külföldi divatbemutatóra csak kb. minden tízedik válaszadó jutott el életében.

 

A szakértő szerint...

"Ez azért érthetetlen, mert annyi ingyenes bemutató van itthon, hogy az nem lehet érv, hogy az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy divatbemutatókra járjanak. És nem kell, hogy rossz érzésünk legyen, ha nem tudjuk a teljes kollekciót helyben megvásárolni. A bemutatók nem csak erről szólnak. Egy jó bemutató lehet olyan élmény, mint egy jó színdarab. Művészi élményt nyújt a befogadónak akkor is, ha nem vásárolja meg a bemutatott darabokat. Azt szoktam mondani, hogy divatlapokat nézegetni azért is érdemes, hogy fejlődjön a vizuális érzékük. Ugyanezért egy-egy divatbemutatóra is jó néha ellátogatni."

A magyar tervezők nevei ismertek, a márkanevek már kevésbé

Próbaképpen két tesztkérdést is beletettünk a kérdőívbe, hogy kiderüljön, mennyire ismeri a nagyközönség a magyar divatvilág legfontosabb neveit. Magyar divattervezők nevei (Náray Tamás, Makány Márta, Zoób Katti, Németh Anikó, Tóth Bori) közül olvasóink 58,2%-a tudta kiválasztani a Velveten blogoló Lakatos Márkot, aki maga elsősorban nem tervez, hanem stylistként mások által kreált ruhák segítségével öltöztet.

Sokkal rosszabbul tájékozódtak a válaszolók a magyar márkák nevei között. A hazai Manier, Je Suis Belle, Nanushka és USE Unused mellé betettük az itthon kevésbé ismert, spanyol Desigualt, és csak 34,2% számára volt egyértelmű, hogy ez az a márka, amely mögött nem magyar tervező áll. 37,1% bölcsen bevallotta, hogy nem tudja a választ, míg 28,7% rossz névre tippelt.

Kétharmad internetet, egyharmad Glamourt és Elle-t olvas

Ha a magyar üzletekbe nem nagyon mennek el, és a divatbemutatókat is kihagyják, legalább hazai divatlapokat olvasgat a nagyközönség erre fogékony része, gondolhatnánk. Ez nagyjából igaz is, hiszen a válaszadók csak kb. harmada (32,7%-a) állította, hogy nem olvas rendszeresen nyomtatott divatlapot.

A legolvasottabb magazinok a Glamour és az Elle, a válaszadók nagyjából 30,5%, illetve 28,9%-a mondta azt, hogy rendszeresen kézbe veszi ezeket az újságokat. A Velvetre látogatók közül a legkevesebb olvasót a másfél százalék körül teljesítő Gyöngy, La Femme és Hölgyvilág érdekli.

Nagyjából a magazinolvasókhoz hasonló számban vannak azok, akik az interneten szoktak utánanézni a divathíreknek. A válaszadók 68,7%-a ikszelte be, hogy legalább havonta olvas a témáról az interneten, közülük 23,5% naponta klikkel valami divattémájú oldalra. Ha öltözködésről van szó, a hozzánk járók fő magyar nyelvű, internetes információforrása a Velvet (köszönjük!), de van, aki átkattint pl. az ourstyle.hu-ra, az ourfashion.blog.hu-ra vagy a cotcot.hu-ra is.

A szakértő szerint...

"Magyarországon még mindig keveset olvasunk, nézünk divatlapokat. Pedig rengeteg ötletet, praktikát elleshetnénk pár száz forintért. Ha a nők több divatlapot vennének, fejlettebb lenne a vizuális érzékük, informáltak lennének a divatvilág híreiről, és rábukkanhatnának hazai kincsekre is. Persze ehhez a divatlapok is kellenek. Van olyan magazin, amely már felkarolta a magyar tervezőket. Jó lenne, ha minél többen csatlakoznának ehhez a kezdeményezéshez."

Azonban amit az interneten kinéztek, azt nem veszik meg rögtön online, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a terméket először kézbe vehessék, felpróbálhassák. Olvasóink 62,8%-a még sose vett ruhát interneten keresztül. Az a nagyjából egyharmad, aki mégis megpróbálkozott vele, általában pólót, blúzt vagy kiegészítőt vásárolt a szerencsés webshopban.